400 milliárd forinttal is csökkenhetnek Magyarország kamatterhei
A miniszterelnök által a múlt héten bejelentett, a GDP-arányos államadósság mértékének egy lépésben, 81-ről 77 százalékra történő - összesen 1345 milliárd forintos - csökkentésével, Magyarország kamatterhei mintegy 100 milliárd forinttal mérséklődnek évente, amely összeget az intézkedés nélkül átlagosan 3-4 évig kellett volna még fizetnie az államnak - mutat rá Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
„Az ország adósminősítésében akkor következhet be érdemi pozitív fordulat, ha strukturális intézkedések nyomán egyértelművé válik, hogy a költségvetést átmeneti jelleggel finanszírozó tételek kiválthatók, és az adósság újratermelődése megakadályozható.” - tette hozzá Vizkelety Péter. A svájci frankkal szemben a napokban történelmi mélypontjára gyengülő forinttal kapcsolatban az elemző úgy véli: a hazai frankhiteleseknek az jelentene gyógyírt, ha az európai adósságkrízis megoldása irányába mozdulnának az események az uniós politikai színtéren.
Nem tudni, problémamentes lesz-e a magánnyugdíj-pénztári eszközök értékesítése
„Magyarország adósságterhei összességében az 1345 milliárd forintnyi állomány kamataival csökkennek először, illetve ezen adósság törlesztésére sem kell újabb forrásokat bevonni. A szóban forgó állomány kamatterhe nagyjából 100 milliárd forintra tehető, amit az intézkedés nélkül átlagosan 3-4 évig kellett volna még fizetnie az államnak” - magyarázza Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. „Miután az átadott állampapír-állományt teljes egészében azonnali államadósság-csökkentésre használta fel a kormány, akkor csökken tovább az adósság, ha az egyéb eszközöket értékesíti, illetve ha lesznek olyan kötvények, amelyek lejárnak, s így készpénzként állnak majd rendelkezésre. Azt azonban nehéz megmondani a konkrét eszközök ismerete nélkül, hogy az év végéig lehetséges-e még további 500-800 milliárdnyi eszköz problémamentes értékesítése azon túl, hogy az idei költségvetési tervek szerint mintegy 530 milliárd forintnyi nyugdíjcélú kiadást is a magánpénztárak által átadott befektetések értékesítéséből befolyt összegekből kell finanszírozni” - jegyzi meg a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
Az európai adósságkrízis megoldása segíthetne a frankhiteleseken
„A hazai gazdaságpolitikai intézkedésekkel befolyásolható tényezőknél sokkal több a külső - és talán sokkal fajsúlyosabb - faktor, ráadásul az euró svájci frankkal szembeni árfolyama már közel egy éve, korábban nem látott szinteken tartózkodik. A svájci jegybank korábbi devizapiaci beavatkozásai nem voltak sikeresek, s a meglévő kamatkülönbözet is láthatóan kevésbé csábító azon befektetők számára, akik az európai adósságválságtól sokkal inkább tartanak. Az is lényeges, hogy bár érkeznek aggódó hangok Svájcból, a fontosabb makromutatók egyelőre nem jelzik, hogy az erős árfolyamnak komoly romboló hatása lenne. A hazai frankadósoknak tehát az jelenthetne gyógyírt, ha az európai adósságkrízis megoldása irányába mozdulnának az események az uniós politikai színtéren. Egyszerűen fogalmazva ahhoz, hogy valóban érzékelhető javulás következzék be a CHFHUF árfolyamban, leginkább az eurónak kellene erősödnie a svájci frankhoz képest” - mondja Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
Óvatosabbak lesznek a külföldi befektetők a következő hónapokban
„Az elmúlt háromnegyed évben a hazai állampapírpiacon tapasztalt jelentős külföldi érdeklődés hátterében a viszonylag kedvezőbb külső környezet, a magas nominális kamatszint, illetve a hazai reformlépésekhez kapcsolható megelőlegezett bizalom állt. A kamatszintek mára reális szintekre csökkentek, érdemi javuláshoz erről az oldalról csak egy egyértelműen sikeres reformsorozat véghezvitele vezethet. Ugyanakkor időközben a külpiacokról érezhető nyomás is erősödött, ami a befektetőket némileg elbizonytalanítja, s emellett más keresletszűkítő tényezők is felléptek. A 3400 milliárd forintra hízott külföldi állampapír-állomány az államadósság-csökkentés nyomán lecsökkent teljes kintlévő állományhoz képest megemelkedett részarányt jelent egy olyan piacon, ahol a hazai keresleti oldal az ismert változások következményeként érezhetően gyengült. Ha mindezt figyelembe vesszük, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a külföldi befektetők a következő hónapokban mindenképpen óvatosabbak lesznek, és csak egyértelmű pozitív jelekre fognak jelentősebb vásárlásokkal reagálni” - mondja Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
Az európai adósságkrízis megoldása segíthetne a frankhiteleseken
„A hazai gazdaságpolitikai intézkedésekkel befolyásolható tényezőknél sokkal több a külső - és talán sokkal fajsúlyosabb - faktor, ráadásul az euró svájci frankkal szembeni árfolyama már közel egy éve, korábban nem látott szinteken tartózkodik. A svájci jegybank korábbi devizapiaci beavatkozásai nem voltak sikeresek, s a meglévő kamatkülönbözet is láthatóan kevésbé csábító azon befektetők számára, akik az európai adósságválságtól sokkal inkább tartanak. Az is lényeges, hogy bár érkeznek aggódó hangok Svájcból, a fontosabb makromutatók egyelőre nem jelzik, hogy az erős árfolyamnak komoly romboló hatása lenne. A hazai frankadósoknak tehát az jelenthetne gyógyírt, ha az európai adósságkrízis megoldása irányába mozdulnának az események az uniós politikai színtéren. Egyszerűen fogalmazva ahhoz, hogy valóban érzékelhető javulás következzék be a CHFHUF árfolyamban, leginkább az eurónak kellene erősödnie a svájci frankhoz képest” - mondja Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
Óvatosabbak lesznek a külföldi befektetők a következő hónapokban
„Az elmúlt háromnegyed évben a hazai állampapírpiacon tapasztalt jelentős külföldi érdeklődés hátterében a viszonylag kedvezőbb külső környezet, a magas nominális kamatszint, illetve a hazai reformlépésekhez kapcsolható megelőlegezett bizalom állt. A kamatszintek mára reális szintekre csökkentek, érdemi javuláshoz erről az oldalról csak egy egyértelműen sikeres reformsorozat véghezvitele vezethet. Ugyanakkor időközben a külpiacokról érezhető nyomás is erősödött, ami a befektetőket némileg elbizonytalanítja, s emellett más keresletszűkítő tényezők is felléptek. A 3400 milliárd forintra hízott külföldi állampapír-állomány az államadósság-csökkentés nyomán lecsökkent teljes kintlévő állományhoz képest megemelkedett részarányt jelent egy olyan piacon, ahol a hazai keresleti oldal az ismert változások következményeként érezhetően gyengült. Ha mindezt figyelembe vesszük, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a külföldi befektetők a következő hónapokban mindenképpen óvatosabbak lesznek, és csak egyértelmű pozitív jelekre fognak jelentősebb vásárlásokkal reagálni” - mondja Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.