Egyetlen dolog veheti fel a versenyt az állampapírokkal

2017.04.06
Kokas Norbert

Nem az alacsony hozamkörnyezet, a MiFID 2 vagy a lakossági állampapírok térnyerése jelenti a legnagyobb kihívást az alapkezelői piacon, hanem az, hogy hogyan lehet minél jobb hozamokat elérni az ügyfeleknek. Schuszter Péter, a Generali Alapkezelő vezérigazgatója szerint ebben leginkább az abszolút hozam szemléletben működő alapok tudnak a legtöbbet hozzátenni, emellett az interjúban kitér arra is, hogy milyen kihívások elé állíthatják a szektort a robottanácsadók.

Portfolio.hu: Az alacsony kamatkörnyezet, a jövőre életbe lépő MiFID 2 és a lakossági állampapírok jelenthetik most a legnagyobb kihívást a magyar alapkezelői piacon. Egyetértesz?

Schuszter Péter: Véleményem szerint a legnagyobb kihívás az, hogy hogyan tudunk minél jobb hozamokat elérni. Az alapkezelők, így a Generali Alapkezelő legfontosabb feladata az, hogy a benchmarkhoz képest, avagy egy abszolút hozam szemléletű alap, portfolió esetén a kockázatmentes kamatot illetve az inflációt meghaladó hozamot tudjunk bemutatni az ügyfelek számára. Ez az, ami tőlünk függ, nekünk erre kell koncentrálnunk. Lehet azon siránkozni, hogy alacsony a kamatkörnyezet, ezért nagyon nehéz jó hozamot elérni. De nézzük az érem másik oldalát.

Egy olyan globalizált világban vagyunk, ahol nem csak magyar instrumentumok állnak rendelkezésünkre, hanem számos egyéb lehetőség is. Ezen a globális piacon az a feladatunk, hogy megtaláljuk azokat a hozamtermelő eszközöket, amik a jó hozamot fogják tudni kitermelni, és ezen keresztül az ügyfeleket bevonzani. Azon is problémázhatunk, hogy a lakossági állampapírok hozama a hasonló intézményi állampapírokhoz képest magasabb szinten van, így ennek lesz kiszorító hatása. De nézzük onnan, hogy az ügyfelek számára mi tudunk-e olyan alternatívát nyújtani, amiben benne van az ehhez képesti magasabb hozam lehetősége. Mi egy abszolút hozam szemléletű portfolióval tudunk magasabb hozamot elérni, és ha nagyobb a kockázatvállalása az ügyfélnek, akkor ez még jelentősebb lehet. A MIFID2 is csak egy megoldandó feladat, nem kihívás. Ha a szabályok változnak, akkor ahhoz kell igazítani tevékenységünket. Számunkra azonban a kihívás az, hogy azokban a dolgokban, amire hatni tudunk, abban a legjobbat tudjuk alkotni.

P: Milyen eszközökkel tudnák leghatékonyabban felvenni a versenyt az alapkezelők a lakossági állampapírokkal szemben és ebben milyen szerepe lehet az ÁKK-nak?

S.P.: Az ÁKK-nak megvan a saját feladata. Nekünk az a feladatunk, hogy a mi termékeinkkel maximális mértékben tudjuk kiszolgálni az ügyfeleinket. Találjuk meg azokat a befektetési lehetőségeket, amik az ügyfeleknek a legtöbbet hoznak. Az ügyfelek számára ma véleményem szerint nem csupán a hozam fontos, hanem a biztonság, szakmaiság, személyes konzultáció, tanácsadás. Ha megnézzük a Generali Alapkezelő által kezelt alapok idei teljesítményét, akkor azt lájuk, hogy az elmúlt 3 hónapban az abszolút hozam alapjaink 0,8-1,5%-os hozamot termeltek az ügyfeleknek. A részvényalapjaink 4-10% hozamot hoztak ebben az időszakban. Ezek ne lennének versenyképesek a lakossági állampapírok hozamaival? A minél jobb hozamokkal tudjuk a leghatékonyabban felvenni a versenyt.

P.: Az NGM-nél már lehet véleményezni a MiFID 2-ről szóló törvénytervezet. Hogy halad az együttműködés? Figyelembe veszik a jogalkotók az alapkezelők felvetéseit?

S.P.: Mennek az egyeztetések, de ezekre nem tudunk hatni, illetve csak minimális mértékben. A kereteket meghatározzák nekünk, és ebből megpróbáljuk a legjobbat kihozni. A MIFID 2 egy olyan új keretrendszert fog meghatározni, amiben bizonyos feladatokat másképp kell strukturálni. A világ folyamatosan változik, a befektetések, tőkepiacok világa is változik, alapvetően a sokkal transzparensebb működés, a biztonság az elsődleges a jogszabályalkotók szemszögéből. Ez teljesen rendben is van. Nyilván senki nem akar újabb globális válságokat átélni, az ügyfelek érdeke pedig mindenek felett áll. Ezért kell ezen új keretrendszerhez alakítani a dolgainkat.

P.: A MiFID 2-vel kapcsolatban talán az egyik legnagyobb kérdés, hogy mi lesz a sorsa forgalmazóknak fizetett jutalékoknak. Hogy látod, fent marad ez a költségelem vagy búcsút inthet neki a piac?

S.P.: Ha valaki dolgozik, akkor azért jár neki díjazás. A forgalmazók teszik a dolgukat, ezért díjazást érdemelnek. Ezt több oldalról meg lehet fizetni, azt kell kitalálni, hogy az új szabályok mit tesznek lehetővé, de biztos, hogy nem maradnak el a forgalmazói bevételek. A magyar piac másképp alakult, mint a nyugati oldalon lévő hasonló piac. Ott sok esetben volt magasabb trailer fee, itt ez nem volt jellemző. Az ügyfelek érdeke az, hogy minél jobb legyen a hozamuk, de az is az érdekük, hogy maximális tanácsadást kapjanak. Ez viszont pénzbe kerül.

Ha bemegyünk egy ügyvédhez, vagy egy adótanácsadóhoz, ott is fizetünk a szolgáltatásért, ugyanígy a pénzügyi tanácsadásnak is van díja. Lehet, hogy másképp kell majd ezt a díjat fizetni, de ezért jár díjazás. Ha - és akkor visszatérünk az eredeti felvetésemhez - a hozamok kielégítőek, akkor senki nem fogja azt kérdezni, hogy miért kellett díjat fizetni egy szolgáltatásért. Tehát ismételten el kell mondanom: a mi feladatunk azokat a befektetési lehetőségeket megtalálni, amivel a legjobb hozamot tudjuk elérni, természetesen megfelelő kockázatvállalással vegyítve.

P.: Egyes vélemények szerint a robottanácsadók megjelenése jelentős piacvesztést okozhat az alapkezelőknek, mások viszont úgy látják, nem kell ezt olyan komolyan venni. Neked mi a véleményed? Milyen időtávon jelenthetnek valós kockázatot itthon a robottanácsadók?

S.P.: Jó, hogy elindultak az automatizált rendszerek. Nincs ezzel gond, de ez egy új lehetőség a befektetők számára, egy újabb diverzifikációs csatorna a befektetéseket illetően. Én személy szerint imádom az automatizált, okos rendszereket, de az 100%, hogy ezek nem veszik át a személyes tanácsadás, személyes portfoliókezelés szerepét. A mai okos tévék, okos autók sem fogják átvenni a hagyományos termékek helyét 100%-ban. Legalábbis az elkövetkező 10 évben biztosan nem. Ezek a technikák ma még nem elég megbízhatóak. Így a befektetési robotok szerepe nőni fog, de 2025-ig biztos lesz helye a hagyományos portfoliókezelésnek, hagyományos tanácsadásnak. Nekem az a véleményem, hogy utána is, de a mai változó világban azért ilyen jóslatokat csak Nostradamus tudna biztosan kijelenteni.

Az interjú változatlan tartalommal az alábbi linkre kattintva tekinthető meg:

http://www.portfolio.hu/befektetes/befektetesi_alapok/egyetlen_dolog_veheti_fel_a_versenyt_az_allampapirokkal.4.246571.html