Generali Alapkezelő: részvénypiaci összefoglaló 2014 második negyedév

2014 első féléve nagyobb ingadozásokkal ugyan, de további emelkedést hozott a globális részvénypiacokon. Az ukrán-orosz háborús veszély, Krím katonai elfoglalása, majd az ezt követő diplomáciai fenyegetések hatottak negatívan a befektetői hangulatra, mindez azonban átmenetinek bizonyult.

Az iránymutató amerikai S&P 500 index a januári és áprilisi jelentősebb korrekciókat gyorsan ledolgozta, és összességében 7% feletti emelkedéssel zárt június végére. Január utolsó napjai és február eleje hozta a legnagyobb, 100 pontos visszaesést az indexben, de ezt követően már heteken belül jött az újabb csúcsdöntés.

Európában az olasz és a spanyol részvénypiac kiemelkedően tudott teljesíteni 10% feletti ugrással, a német DAX erejéből csak mérsékelt emelkedésre futotta, bár ez a tavalyi hatalmas szárnyalás után nem nevezhető rossz teljesítménynek.

A globális feltörekvő piacok a februári és márciusi mélypontokról komoly mértékben, mintegy 10%-kal tudtak visszalendülni, így az elmúlt három év csúcsszintjei ismét elérhető közelségbe kerültek. A fontosabb piacok közül Oroszország lett az első negyedév vesztese, a májusi hónap azonban igazi szárnyalást hozott. Argentína, Brazília és Törökország részvénypiacai emelhetőek ki az első féléves teljesítmények alapján.

A magyar részvénypiacon sem az OTP, sem a MOL befektetői nem örülhettek igazán az első félévnek. A bankpapírokkal márciusban 3600 Ft alatt, utoljára 2012 során látott szinteken is kereskedtek, az orosz krízis és a devizahitelesek problémáinak megoldási tervei egyaránt negatívan hatottak a befektetőkre. A MOL-t sújtották az INA-val kapcsolatos horvát politikai csatározások, június végére az egyébként is nyomott árfolyamszintekről egy gyorsított könyvépítéssel történő nagyobb részvénycsomag eladása ötéves mélységbe, 12000 Ft alá taszította a kurzust. Az osztalékot az idei évben nem fizető Magyar Telekom a vissza-visszatérő kivásárlási pletykák és az egyre alacsonyabb hozamkörnyezet támogatása mellett közel 10%-os emelkedéssel 350 Ft közelében tudta zárni a félévet.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzései szerint a világgazdaság a tavalyi 3%-os növekedéshez képest kisebb javulást érhet el idén. A feltörekvő országok összességében a tavalyi 4,7%-os átlagos bővüléshez képest 5% körüli növekedésre lehetnek képesek. Az inflációs veszélyek egyelőre mérsékeltek maradhatnak, ez pedig továbbra is kedvez a legfontosabb jegybankok részéről érkező monetáris támogatásnak és a világszerte – de különösen a fejlett országokban – historikusan nagyon alacsony kamatszinteknek.

A leginkább figyelemmel követett devizapárban 1,35-1,40 szintek között mozogtak a jegyzések. Az euró erősödő trendjében a dollárral szemben határozott változást hozott a májusi hónap. Az Európai Központi Bank döntéshozói júniusi ülésükön kamatot csökkentettek, és jelezték, elkötelezettek további (nem konvencionális) eszköztár alkalmazására a gazdaság felpörgetése érdekében (európai QE).

A folyamatosan újabb történelmi mélységekbe csökkenő hazai alapkamattal párhuzamosan a forint az euróval szemben immár tartósan a 300-as szint felett mozog. Márciusban rövid időre 315 felett is történtek jegyzések, az elmúlt hónapok azonban jellemzően 305 és 310 közötti kurzust mutattak.