Zöldbe borulhatnak az európai részvények
Ébredezni látszik Csipkerózsika-álmából az eurózóna gazdasága. Az egységes valutaövezet évesített gazdasági növekedése az elmúlt év végi 0,9 százalékról idén áprilisra 1,5 százalékra gyorsult. A spanyolok vitték a prímet évesített 2,8 százalékkal, de még a régió „betege”, Olaszország is kilábalt a recesszióból. A feszesebbé váló munkaerőpiac eredményeként gyorsulóban van a bérnövekedés. Mind a tágan (M3), mind a szűken (M1) vett pénzkínálat növekedési üteme – amely tipikusan jól jelzi előre a GDP-növekedést – a tavaly év végi mélypontját követően újra meglódult.
A makroadatok tehát arra utalnak, hogy az eurózóna fundamentumai javulófélben vannak, és ezt a feltételezést a vállalati eredmények is visszaigazolni látszanak. A Barclays és a Bank of America stratégáinak április végi számításai szerint a most zajló jelentési szezon kiválóan indult, mind az árbevételek, mind az aggregált vállalati nyereségek a várakozások felett alakultak, és a modelljeik szerint ez a trend kitart a közeljövőben is.
A javuló gazdasági és vállalati fundamentumok egyelőre nem győzték meg a nemzetközi tőkebefektetőket: az Emerging Portfolio Fund Research az elmúlt egy évben két hét kivételével minden héten tőkekiáramlást regisztrált az európai részvényekből. Az általános pesszimizmus azonban mostanra vonzó beszállási szinteket eredményezett.
Az európai részvények jelentős, a historikusnál nagyobb diszkonttal forognak amerikai társaikhoz képest: a benchmark Stoxx Europe 600 index idei évre előretekintő P/E rátája mindössze 14-szeres az amerikai S&P 500 index 17-szeres mutatójával szemben.
A kedvező értékeltség mellett további támaszt nyújthat az európai részvényeknek az olcsó euró, amely kétéves mélypontján van a zöldhasúval szemben: a régió GDP-jének 45 százaléka exportból származik, a gyenge euró pedig növeli a külpiacra termelő cégek nyereségét. A következő hónapokban a bátran az európai részvényekbe fektetőké lehet a szerencse – és a hozam.