A legrosszabbat tesszük azzal, ha begyűjtjük a gyerekek mobiljait az iskolában

2018.02.12
Portfolio.hu
Az automatizálás valóban átalakítja a munkaerőpiacot, ezek a folyamatok azonban lassabban mennek végbe annál, mint amire napjaink néha szenzációra kihegyezett prognózisaiból következtethetnénk. A következő generációnak ugyanakkor már mindenképpen fel kell készülnie arra, hogy robotokkal dolgozzanak együtt, és még inkább képeznie kell magát.


Robotizáció Magyarországon



A robotizáció magyarországi elterjedésének alapvető feltétele, hogy a gazdaság lendületben maradjon. Ha három-öt éven belül nem lesz recesszió, akkor az egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt mind több vállalat lesz kénytelen robotokba fektetni. Habár a robotizáció még "gyerekcipőben jár" Magyarországon, az International Federation of Robotics kutatása szerint egyre több ipari robot dolgozik hazánkban évről-évre.

Biztosak lehetünk abban, hogy ez a trend folytatódni fog, ez ugyanis nem feltétlenül megtérülési kérdés. Nem csupán arról van szó ugyanis, hogy - mondjuk - egy csomagolórobot visszahozza-e az árát öt éven belül. Egyrészt, ha nincs, akit a futószalag mellé állíthatnánk, akkor nincs is más választás. Másrészt, a kevés szakértelmet igénylő munkakörökben magas a fluktuáció - sok területen néhány ezer forinttal el lehet csábítani a munkásokat -, a váratlan felmondások pedig egész gyártási folyamatok leállásához vezethetnek.

Ugyanakkor a robotok hazai elterjedését a vállalati kultúra nem feltétlenül segíti. Először, a magyarországi kkv-k - tisztelet a kivételnek - jellemzően nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy több évre tervezzenek. Erősen bízni kell a jövőben ahhoz, hogy higgyenek abban: a 20 millió forintos robot három év alatt 40 millió forint hasznot hoz. A nagyvállalatok példái lassan tudnak csak leszivárogni, sok cégnél néha nincs is kapacitás ilyen komplex döntések meghozatalához. Másodszor, amikor csak egyes lépéseket automatizálunk, akkor a folyamat maga nem változik meg - ez azonban a programozható robotok esetében biztosan nem elég. Ezek az eszközök túl értékesek ahhoz, hogy ne keressünk megtérülési lehetőséget a folyamatok akár gyökeres átalakításával. Minden innováció, ami ilyen robotok munkába állításával valósul meg, csak újragondolt folyamatok alapján működhet. Mindezért szükséges az adatokat elemezni, a problémákat előrejelezni, a terveket és elképzeléseket folyamatosan az optimum megtalálása felé terelni. Ez a szüntelen működési optimalizáció komoly erőforrást igényel és a hazai kkv-k nagy részének megoldhatatlan kihívást jelenthet.

A robotok és a jövő munkaerőpiaca



A technológiai fejlődés munkaerő-piaci hatásai jelentősek, ahogyan a múltban is azok voltak. A közgazdász-konszenzus szerint az amerikai feldolgozóiparban az elmúlt három évtizedben megszűnt munkahelyek 80 százaléka a munkaerőigényt csökkentő, a hatékonyságot javító technológiai változás volt. Ami pedig a hazai jövőt illeti, a GVI egy 2016-os elemzése szerint - a meglévő technológiákat figyelembe véve - automatizálással Magyarországon a munkahelyek 12 százaléka, több mint 510 ezer ember munkája lenne kiváltható. A Moody's egy tavalyi elemzésében a robotizáció vesztesei közé sorolta Magyarországot, az elemzők szerint az automatizálás azzal fenyeget, hogy elköltöznek tőlünk az ipari termelésünk jelentős részét és munkahelyek tízezreit adó gyárak.

Az ilyen jellegű változások valóban a küszöbön állnak, de még türelmesen kopogtatnak. Az előzőekben amellett próbáltam érvelni, hogy - Magyarországon legalábbis - egyelőre nem lehet "a robotok elveszik a munkát" vészharangját kongatni. Hamis is lenne ez a kép, mivel a technológiai fejlődés eddig mindig új munkák tömegét hozta létre, és összességében a társadalmi jólét növekedését eredményezte. A technológiai fejlődés ugyanis nemcsak hatékonyabban működő világot hoz, hanem az emberek életminőségét, kényelmét is javítja.

Az igazán nagy változásokkal - úgy gondolom - nagyjából húsz év múlva találkozhatnak a munkavállalók. A gyerekeink már a maitól jelentősen eltérő versenyhelyzetbe kerülnek, ha nem tudnak többet, kreatívabbat felkínálni a munkaerőpiacon, mint amit a gépek majd nyújtani képesek. Ezzel természetesen az akkor még aktív mai dolgozók is szembesülnek, a megfelelő tudás megszerzése tehát nekik is elemi érdekük.


Képzés nélkül nem megy



Gyakran megkérdezik, hogy lehet-e informatikus egy 50 éves gyári munkásból? Amikor az írástudás még csak néhányak kiváltsága volt, akkor ugyanígy megkérdezhettük volna: mikor lesz az utcaseprőből írnok? Egyik kérdés sem helyes. Nem az a fontos, hogy mindenkiből írnok legyen, hanem az, hogy mindenki megtanuljon írni, ahogy ez történt is. Ugyanez a helyzet az informatikával is. Nem arra van szükség, hogy tömegével informatikusokat képezzünk, hanem arra, hogy mindenki megszerezze azokat az alapvető számítástechnikai ismereteket, digitális tudást amit a munkája során hasznosítani tud.

Az informatikushiány világszintű jelenség, nem csak Magyarországra korlátozódik. Tapasztalataim szerint azonban nem lehetetlen Magyarországon tartani a fiatalokat. Egyszerűen azt kell felismerni, hogy azok, akik most jönnek ki az egyetemről, teljesen mást várnak el egy munkáltatótól, mint azok, akik már évtizedek óta a szakmában dolgoznak.

Az, hogy egy cég saját alkalmazottait készíti fel a jövőre, képzi, mára magától értetődőnek kell lennie. Emellett több szervezet is van - közte cégünk -, amely már e-tananyagok formájában ingyenesen megosztja a tudásbázisát a továbbképzésre vállalkozókkal. Ezekkel a lehetőségekkel minél többeknek kell élniük.

A felkészülés ugyanis a jelen generációk felelőssége. A gyerekeket különösen fel kell készíteni a forradalmi változásokra. A "forradalom" szó valószínűleg nem túlzás: a davosi Világgazdasági Fórumon Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója például arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása fontosabb lesz, mint a tűz feltalálása vagy az elektromosság alkalmazása. Az Alibaba-alapító Jack Ma szerint az oktatásnak meg kell változnia ahhoz, hogy a gyerekeink versenyre tudjanak kelni a gépekkel. Szavaival pedig csakis egyetérteni lehet.

Mindennek az alapja az, hogy már a közoktatásban megfelelő hangsúlyt kapjon a digitális trendek hasznosításából adódó kreativitás készség szintű elsajátítása. A digitalizációs alapismereteket nem az egyetemen kell elkezdeni oktatni, hanem az általános és középiskolákban.


Ehhez pedig szemléletváltásra is szükség van. Sok iskolában az óra elején a mobiltelefonokat egy dobozba tetetik a tanulókkal - ahelyett, hogy kitalálnák, miként lehetne használni azokat az oktatásban. A tét hatalmas, itt az ideje az okos cselekedeteknek!


A szerző Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója



(Címlapkép forrása: MTI Fotó / Krizsán Csaba. Robotok dolgoznak az Audi Hungária Zrt. győri karosszériaüzemében.)