A robotok már Magyarországon is elveszik a munkát?

2017.11.13
Portfolio.hu
Az automatizálható szakmákban foglalkoztatottak aránya 2012-16 között enyhén növekedett - derült ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kutatásából, amely a magyarországi munkaerőpiac változásait vizsgálta az automatizáció által potenciálisan érintett szakmákban. Míg az automatizálható szakmákon belül megfigyelhető, hogy az iparban és az építőiparban csökkent a foglalkoztatottak száma, addig a szolgáltatások és a járművezetés és logisztika területén a foglalkoztatottság növekedése mutatható ki.


A technológiai változások következményeként az automatizálható szakmák esetében a munkahelyek számának csökkenésére, így a képzetlen munkaerő iránti kereslet csökkenésére, míg más területeken ezzel párhuzamosan a magasan képzett munkaerő iránti kereslet növekedésére kell számítani - írja az MKIK GVI tanulmánya. A roboteladásokat vizsgálva az International Federation of Robotics 2017-es jelentése megállapítja, hogy Európában és ezen belül Közép-Kelet-Európában a roboteladások folyamatos növekedése figyelhető meg.Az automatizáció tehát egyre nagyobb mértékben érinti a régiót és így Magyarországot is.

Több mint 500 ezer dolgozót érinthet



Becslésük szerint ezen a magyarországi munkahelyek körülbelül 12 százaléka kiváltható lenne, ami 2015-ben 513 ezer foglalkoztatottat érintett volna. Területi szinten elmondható, hogy a leginkább megyék illetve járások azok, ahol a foglalkoztatottak száma viszonylag magasnak mondható.

A GVI megvizsgálta, hogy 2012 és 2016 között hogyan alakult megyénként és járásonként az egyes automatizálható szakmákban foglalkoztatottak aránya. Az 55 kiválthatónak ítélt magyarországi szakmában minden vizsgált évben körülbelül félmillióan dolgoztak, a legkevesebben, 452 ezren, 2013-ban, míg a legtöbben, 535 ezren, 2016-ban.


Az automatizáció által potenciálisan érintett szakmákban dolgozók száma összességében nőtt 2012 óta, amely növekedést alapvetően konjunkturális hatásoknak lehet tulajdonítani. Arányuk az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva szintén növekedést mutat, ugyanakkor ez a növekedés elenyésző, ami azt is mutatja, hogy az automatizálható szakmákban dolgozók aránya stabilnak mondható: mind 2012-ben, mind 2016-ban a magyarországi foglalkoztatottaknak körülbelül 12 százaléka dolgozott az érintett szakmákban.

A robotok már Magyarországon is elveszik a munkát?


Fontos megfigyelés, hogy 2016-ra a legtöbb automatizálás által érintett szakmában, 55-ből 40-ben csökkent a foglalkoztatottak aránya (az összes foglalkoztatottból) 2012-höz viszonyítva. A legnagyobb csökkenés a szabó-varró szakmában figyelhető meg, ahol 2012-ben körülbelül 25 ezer főt foglalkoztattak, míg a következő években ez a szám 18 ezer főre csökkent. A legnagyobb arányú csökkenés a szűcs-szőrmefestő szakmában volt, ahol 2012-höz viszonyítva a foglalkoztatottak száma kevesebb, mint felére csökkent. A csökkenést mutató szakmákban azonban a változás kisebb mértékű volt, mint abban a 15 szakmában, melyben nőtt a foglalkoztatottak száma: 40 szakmában 2012-höz viszonyítva 42 ezer fővel csökkent, míg a maradék 15 szakmában összesen 45 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. A legnagyobb növekedés az intézményi takarító szakmában figyelhető meg, ahol 2016-ra 10 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma.

Csökkenés az iparban és az építőiparban



A foglalkoztatottak számának változása az érintett szakmákban szakmacsoportonként eltérő képet mutat. Az automatizáció által leginkább érintett ipar területén a foglalkoztatottak száma szakmánként átlagosan 1174 fővel csökkent 2012-höz viszonyítva. Szintén csökkenést mutat az építőipar (szakmánként átlagosan 634 fő). Az iparban és az építőiparban minden érintett szakmában a foglalkoztatottság csökkenése figyelhető meg. Kis mértékben, szakmánként átlagosan 16 fővel csökkent az adminisztratív-irodai munkákat végzők száma 2016-ra. Ezen szakmacsoporton belül a könyvelők, a pénzügyi- és biztosítási adminisztrátorok, az adatrögzítők és a gépírók száma folyamatos csökkenést mutat, míg a különböző nyilvántartásokat kezelők (pl. készlet- és anyagnyilvántartók, szállítmányozási nyilvántartók stb.) száma 2012 óta növekszik.

A robotok már Magyarországon is elveszik a munkát?


A szállítás, járművezetés és logisztika valamint a szolgáltatások területén növekedés figyelhető meg: előbbi ágazatban szakmánként átlagosan körülbelül kétezer fővel, utóbbiban pedig körülbelül 1500 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma 2012 óta. A járművezetés és logisztika területén a különböző járművezetők száma stabilnak mondható, míg az anyagmozgató-gépkezelők és a rakodómunkások száma folyamatosan csökkent az utóbbi években. A targoncavezetők, a kézi csomagolók, a pult- és árufeltöltők száma ezzel szemben jelentős növekedést mutat. A szolgáltatások területén, mint már láthattuk, az intézményi takarítók száma jelentősen növekedett, és szintén viszonylag nagymértékű növekedés tapasztalható a hulladékosztályozók és a gyorséttermi eladók számában, míg a különböző pénztárosok és eladók száma viszonylag stabil 2012 óta.

Eltérő megyei helyzetkép



A potenciálisan automatizálható szakmákban dolgozók aránya országosan 2012 óta viszonylag stabilnak mondható, 12 százalék körül alakul, ugyanakkor 2013 óta minden évben enyhe növekedés figyelhető meg. Megyei szinten ugyanez a tendencia figyelhető meg: a legtöbb megyében kis mértékben nőtt az érintett szakmákban dolgozók aránya. Öt megyében - Bács-Kiskunk, Csongrád, Heves, Somogy és Tolna megyében - 2016-ra kis mértékben csökkent az ilyen szakmákban foglalkoztatottak aránya, ugyanakkor a csökkenés mértéke Heves megye kivételével 1 százalékpontnál is alacsonyabb volt, azaz az érintettek aránya ezekben a megyékben is viszonylag stabilnak mondható. A potenciálisan automatizálható munkahelyek aránya minden vizsgált évben Fejér és Pest megyében volt a legmagasabb. Mindkét megyéről elmondható, hogy az érintett foglalkoztatottak aránya minden évben lényegesen magasabb volt, mint az országos arány: az öt vizsgált évre vonatkozóan Fejér megyében a foglalkoztatottak átlagosan 18 százaléka, Pest megyében pedig 17 százalékuk dolgozott potenciálisan automatizálható szakmában. Komárom-Esztergom, Vas és Jász-Nagykun-Szolnok megyében az arány szintén viszonylag magas, 14 százalék körül alakult. A legkisebb arányban minden évben Budapesten és Baranya megyében dolgoztak automatizálható szakmában, itt átlagosan a foglalkoztatottak 10-10 százaléka érintett. A megyék közül a legnagyobb mértékben Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében nőtt a potenciálisan automatizálható szakmában foglalkoztatottak aránya - írja a GVI.

Nőtt a kitettség



Az automatizálás leginkább a viszonylag magas foglalkoztatottsággal rendelkező területeket érinti, ugyanakkor a leginkább sérülékenynek azok a területek tekinthetőek, amelyekben magas a munkanélküliek aránya, ezzel párhuzamosan pedig az automatizálás a jövőben veszélyeztetheti a már meglévő állásokat. Ezt a hatást járási szinten a tartósan állást keresők, a nyilvántartott álláskeresők, és az automatizálható szakmákban dolgozók arányából képzett Automatizációs Kitettségi Indexszel (AKI) mér a GVI. Az index maximum értéke 100 lehet, a magasabb érték pedig azt jelzi, hogy az adott járás az automatizálás potenciálisan negatív munkaerőpiaci hatásainak nagyobb mértékben kitett.

Az AKI értékét 2014-től vizsgálva elmondható, hogy az érintettek arányának növekedésének megfelelően a legtöbb megyében a kitettségi index értéke is nőtt. A leginkább kitett megyék mindhárom vizsgált évben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt, ahol az AKI értéke járásonként átlagosan 22 felett volt. Hasonló AKI-átlagokkal rendelkezik Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A legkevésbé kitett megyéknek Győr-Moson-Sopron megye tekinthető, ahol az AKI átlaga 13 alatt volt. A kevésbé érintett megyék közé tartozik még Veszprém és Komárom-Esztergom megye.

Így készült az elemzés

Az elemzés során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottak számára vonatkozó 2012 és 2016 közötti adatait használtuk fel - közölte a GVI. A NAV eredeti adatai az adott év augusztusára vonatkozóan település szinten tartalmazzák szakmánként a foglalkoztatottak számát, melyet a munkaadók által bejelentett adatok alapján állítanak össze. Az elemzéshez a települési adatokat járási szintre aggregálták.