A színfalak mögött: a vb valójában komoly csapást jelenthet Putyin Oroszországának

2018.06.13
Portfolio.hu
Hét és fél éve döntött úgy a FIFA, hogy Oroszországnak ítéli a 2018-as labdarúgó világbajnokság rendezési jogát, azóta lehet, hogy már Moszkvában is megbánták, hogy ekkora terhet vettek a nyakukba. 2010-ben ugyanis még úgy tűnt, hogy kisüthet a nap az orosz gazdaság felett, azóta viszont olyan nehézségekkel kellett megküzdeni, mint a rubel és az olajár zuhanása, a kelet-ukrajnai háború vagy mostanában a nemzetközi gazdasági szankciók. Így jelen pillanatban annyira hiányzik az oroszoknak a vb, mint púp a hátukra, az éppen csak lábadozó gazdaságnak újabb csapást jelenhetnek az elszálló költségek.


Végre minden összejött volna, erre jön a vb



Az idei első negyedévben 1,3 százalékkal bővült az orosz gazdaság a tavalyi év hasonló időszakához képest, negyedéves összevetésben pedig 0,4 százalékos volt a visszaesés. És ez már eredménynek számít azok után, hogy 2015-16-ban két évig recesszióban volt az ország.

A színfalak mögött: a vb valójában komoly csapást jelenthet Putyin Oroszországának


Érdemes egy kicsit visszamenni az időben: 2010-ben, amikor az oroszok elnyerték a vb-rendezést még úgy nézett ki, hogy minden rendben van. 70 dollár körül volt az olaj hordónkénti ára, a gazdaság 4-5 százalékos növekedést produkált , stabil volt a rubel árfolyama, így bátran vállalkozhattak a sportesemény megrendezésére. Az utóbbi években aztán sorra érték a csapások az orosz gazdaságot:

  • 2014-ben 130 dollárról gyakorlatilag megfeleződött az olaj világpiaci ára, majd 2016-ban tovább esett egészen 40 dollárig.
  • Az ukrán forradalom után Oroszország bekebelezte a Krím-félszigetet, Kelet-Ukrajnában pedig a mai napig folynak a harcok.
  • A fentiekkel párhuzamosan a rubel 2014-ben egy év alatt 35-ről 70-ig gyengült a dollárral szemben. Hat hónap alatt értékének 53%-át veszítette el a rubel, amikor közel álltak ahhoz, hogy tőkekorlátozásokat kelljen bevezetni az országban, végül komoly kamatemelésekkel sikerült visszajönni a szakadék széléről.
  • Idén tavasszal az amerikai elnök kemény gazdasági szankciókat hozott Oroszországgal és a Vlagyimir Putyinhoz közel álló oligarchákkal szemben, ami miatt ismét gyengült a rubel.


A fentiek után 2016-ban kezdett szép lassan megint az oroszok számára kedvezően alakulni a széljárás, hiszen az ország számára kulcsfontoságú olajár előbb stabilizálódott, majd ismét emelkedni kezdett, és a rubel is visszakapaszkodott kicsit a dollárral szemben még úgy is, hogy idén megint gyengülést látunk.

A színfalak mögött: a vb valójában komoly csapást jelenthet Putyin Oroszországának


Persze a globális szélirány változásai mellett vannak komoly strukturális problémái is az orosz gazdaságnak:

  • Még mindig túlságosan függ az olajártól úgy is, hogy ez a függőség jelentősen csökkent az utóbbi években. A költségvetési bevételeknek 2011-ben még az 50%-a függött az olajtól, tavalyra ez az arány 40%-ra esett vissza.
  • Komoly versenyképességi problémái vannak a gazdaságnak, bár ezen a területen is jó irányba indultak el. 2010-ben a Világbank Doing Business listáján még a 124. helyen állt Oroszország, ahonnan 2017-re a 35. helyre lépett előre.
  • Az ország komoly demográfiai problémákkal küszködik, az ország lakossága az utóbbi években gyakorlatilag csak a Krím bekebelezésének köszönhetően emelkedett.
  • A fentiek miatt az orosz gazdaság potenciális növekedése jelenleg mindössze 2% körül van, ennek élénkítését csak strukturális reformokkal lehetne elősegíteni.
  • Az inflációt csak komoly kamatemelésekkel sikerült a 4%-os jegybanki cél alá leszorítani mostanra, több lépésben összesen 950 bázisponttal kellett a kamatot megemelni, majd onnan az utóbbi hónapokban kezdték óvatosan csökkenteni. Az infláció elszállásáért elsősorban a rubel zuhanása volt felelős, de ebben is vannak strukturális gondok, évek óta csak rövid időre sikerült a cél alá lenyomni a drágulás ütemét.

A színfalak mögött: a vb valójában komoly csapást jelenthet Putyin Oroszországának


Mindenből a legnagyobbat akarják



Mindezek tetejébe Oroszország a következő egy hónapban rendezi meg minden idők legdrágább futball világbajnokságát, az összköltség orosz számítások szerint 14,2 milliárd dollár lesz. Négy éve Brazília 11,6 milliárdot költött el a hasonló eseményre. Lássuk az oroszországi eseményt számokban:

  • 108 sportlétesítményt építettek, ebben benne van a 12 stadion, melyekben összesen 550 ezer ember foglalhat egyszerre helyet. A vb után három létesítményt visszabontanak 30-35 ezresre a jobb hasznosíthatóság kedvéért. Az arénák mellett összesen 96 edzőközpont épül Oroszország-szerte.
  • Összesen 26 új közlekedési beruházás valósul meg, közte 11 reptér, 3 új metróállomás. Emellett átadtak a tervek szerint 12 új villamosenergia-erőművet és 27 teljesen új szállodát is.
  • Becslések szerint csak az infrastruktúraberuházások értéke meghaladja a 600 milliárd rubelt (9,5 milliárd dollár).
  • A stadionok építése és felújítása 13 ezer munkahelyet termetett az építőiparban, a teljes világbajnokság pedig 100 ezer új álláshelyet jelenthet Oroszországnak.
  • Tévén keresztül több mint 3 milliárd ember követheti nyomon a vb meccseit, a helyszínen 3 millióan szurkolhatnak, akik közül 1 millió lehet a külföldi vendégek száma.


Komoly terhet vett a nyakába Oroszország



A világbajnokság költségeiből is látszik, hogy komoly megterhelés a rendezés az egyébként sem túl jó bőrben lévő orosz gazdaság számára. Persze a közgazdasági logika alapján ez akár jó hír is lehetne, hiszen a stimulus segíthet kirángatni a recesszióból Oroszországot. Ezzel az egyetlen probléma csak az, ami a hasonló gigantikus sportesemények esetében mindig elhangzik: ugyanezt a pénzt sokkal hatékonyabban is el lehetne költeni olyan termelő beruházásokra, melyek nem csak ideig-óráig pörgetik a gazdaságot, hanem tartósan javítanak a fundamentumokon. Ebből a szempontól persze a közlekedési infrastruktúra fejlesztése jó hír, viszont a stadionépítés a legtöbb rendező országban a haszontalan beruházás szinonimájává vált.

A Nordea elemzése szerint a világbajnokság miatti gazdaságélénkítás nagy része 2013 és 2017 között jelent meg az orosz gazdaságban, ezekben az években átlagosan évi 2 milliárd eurót költöttek el. Ez első ránézésre hatalmas összeg, de éves átlagban csak az orosz beruházások 1%-át jelenti a GDP-nek pedig mindössze a 0,2%-a.

A színfalak mögött: a vb valójában komoly csapást jelenthet Putyin Oroszországának


Fontos kérdés, hogy ezt a beruházást kinek kell fedeznie. Az orosz szervezőbizottság előzetes várakozásai arról szóltak, hogy a fejlesztések 50%-a megy majd a központi költségvetésből, további 15% pedig az egyes régiók büdzséjéből. A fennmaradó 35%-ot remélték magánbefektetőktől, akik elsősorban a turizmusban (szállodák, éttermek) jelenhetnek meg.

A hasonló gigantikus sportesemények (olimpia, foci-vb) szervezői persze mindig arra hivatkoznak, hogy az egy hónapos eseménynek hosszabb távú gazdasági hatásai vannak. Nincsenek ezzel másként az oroszok sem, a helyi pénzügyminisztérium kimutatásai szerint 2013-2023 között összesen több mint 30 milliárd dolláros haszna származik az országnak a rendezésből, vagyis a költségek duplán megtérülnek. Ezzel kapcsolatban a szakértők általában sokkal óvatosabbak, a világbajnokság után megjelenő gazdasági hatások ugyanis nehezen számszerűsíthetők.

Az elemzők most is lényegesen visszafogottabbak a várakozásokkal kapcsolatban: a legtöbb becslés szerint limitált és rövid távú lehet a világbajnokság hatása. Számszerűsítve a Nordea például arra számít, hogy az esemény alatt, a második és a harmadik negyedévben egyaránt 0,2-0,3 százalékpontot ad majd az orosz GDP-növekedéshez a világbajnokság, de ezzel ki is fújnak a számszerűsíthető hatások.


Május végén elemzésében a Moody's azt emelte ki, hogy a makrogazdasági hatások nagy része már érződött az utóbbi években Oroszországban a beruházásokon keresztül, bár ez minimális volt.

A világbajnokság csak egy hónapig tart, a hatása pedig eltörpül az 1300 milliárd dolláros orosz gazdaságban. Nem számítunk arra, hogy az eseménynek érdemi hatása lenne a gazdasági növekedésre

- véli Kristin Lindow, a hitelminősítő elemzője.

Persze könnyű lenne az egészet annyival elintézni, hogy nem lesz komoly gazdasági hatása, azt viszont a Moody's is elismeri, hogy az egyes rendező városok hosszabb távon is profitálhatnak az infrastruktúra javulásából. Ezek a beruházások ugyanis extra adóbevételt és a jövőbeli kiadások csökkenését hozhatják például Kalinyingrádban. Más régiókban viszont az adósság növekedése lesz erősebb, így például Szentpétervár vagy Szamara esetében a negatív hatások lehetnek a fókuszban.

A korábbi világbajnokságok tapasztalatai is azt mutatják, hogy nem lehet jelentős élénkülésről beszámolni, a Commerzbank elemzői például azt vizsgálták, hogy a hasonló események öt éven keresztül (az esemény plusz-mínusz két év) milyen hatással vannak a gazdasági növekedésre és a beruházásokra.

A színfalak mögött: a vb valójában komoly csapást jelenthet Putyin Oroszországának


Az orosz szervezéssel kapcsolatban a leggyakoribb kritika az, hogy miközben az utóbbi évek gazdasági nehézségeit (magas inflációs, a rubel zuhanása, emelkedő kamatok) a lakosság egésze érezte, a világbajnokság pozitív hatásai egy szűk körnél csapódnak le.

Mindig máshogy látja a költségeket a rendező



Egy futball-vb rendezésre a legtöbbször súlyos teher, hiszen a pályázóknak egyre szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük, ami jelentősen emeli a költségeket - hívta fel a figyelmet a Commerzbank elemzése.

Éppen ezért sokan már a nemzetközi hírnevük erősítésére használják a sportesemény megrendezését, Brazília előtt Dél-Afrika rendezett, majd most az orosz vb után 2022-ben jön a sokat bírált katari esemény.


Közben olyan pályázók estek ki a rostán, mint az évek óta hiába próbálkozó Anglia, mely az 1996-os Európa-bajnokság óta nem rendezett komoly futballeseményt, vagy a belga-holland és a spanyol-portugál közös pályázat. Ebből a szempontból egyébként Oroszországnak most kifejezetten jól jön az esemény, hiszen a nemzetközi szankciók miatt mélyponton az ország megítélése, így legalább tudnak venni maguknak egy kis reklámot pár milliárd dollárért.

Megfigyelhető, hogy az utóbbi időszakban egyre gyakrabban rendeznek feltörekvő országok világbajnokságot, Oroszország mellett ilyen volt Brazília és Dél-Afrika. Ennek egyrészt vannak előnyei, például az, hogy főleg az olcsóbb munkaerő miatt alacsonyabbak a rendezés költségei, másrészt viszont többet is kell fejleszteni ezeknek az országoknak az infrastruktúráján.

A német bank szakemberei szerint a tapasztalat egyértelműen azt mutatja, hogy a rendező ország gazdasági hasznai túlbecsültek. A rendezők az optimistább becsléseket általában azzal szokták indokolni, hogy a beruházások megtérülnek az esemény után, hiszen az infrastruktúra megmarad, illetve a turisták özönéből is profitál közvetve a gazdaság. Persze mindkettőre vannak ellenérvek, a leggyakrabban a szakirodalomban Andrew Zimbalist könyvét idézik, melyet mi is elemeztünk 2016-ban a magyar olimpiai pályázat kapcsán.

Az amerikai sportközgazdász szerint a világbajnokságokra és olimpiákra készülő létesítmények többsége a rendezvény után kihasználatlan marad, a fenntartásuk többe kerül, mint amennyi hasznot hoznak. Az ilyen "fehér elefántok" legjobb példái a 2004-es athéni olimpia létesítményei, melyek mostanra gyakorlatilag tönkre mentek. A másik ellenérv pedig az, hogy ugyan a külföldi turisták valóban megjelennek az országban, de egyrészt belőlük kevesebb a haszon, mint egy átlagos látogatóból, hiszen célzottan az esemény miatt jönnek, másrészt a tömeg sok belföldi turistát elriaszt, akik inkább máshova mennek nyaralni, így összességében korántsem biztos, hogy pozitív az egyenleg.

A címlapkép forrása: Mladen Antonov/AFP