Alulbecsüljük a veszélyeket? - Szinte senki nem aggódik Magyarország miatt

2017.12.05
Portfolio.hu
Magyarországon szinte senki nem aggódik azért, hogy esetleg a gazdaság túlfűtött lenne, az infláció megugrana vagy a forint túl sérülékeny lenne az alacsony kamat miatt - foglalják össze tapasztalataikat a Morgan Stanley elemzői, akik a közelmúltban Budapesten jártak. Az elemzők tapasztalatai szerint a magyar gazdasági szereplők arra számítanak, hogy az MNB továbbra is kimondottan laza monetáris politikát folytathat.


Nemrég Budapesten is járt a Morgan Stanley elemző csapata, az ezzel kapcsolatos beszámolójukban kiemelik, hogy beszélgetéseik nagy része az MNB új céljai körül forgott. A jegybank ugyanis az elmúlt hónapokban konkrét lépéseket tett annak érdekében, hogy csökkenjenek a hosszú állampapír-hozamok és emelkedjen a fix kamatozású hitelek aránya a gazdaságban.

Az amerikai befektetési bank elemzői szerint az MNB novemberi ülésén a Monetáris Tanács nyilvánvalóvá tette, hogy nem elégedett az addigi eredményekkel, ami a hozamgörbe lapítását jelenti. Azóta sikerült is újabb 20 bázisponttal lejjebb nyomni a görbe hosszú oldalát. A tízéves referenciahozam közel 2%-ig esett, míg az ötéves az 1%-ot közelítette, de egyelőre szintén felette maradt. (Az elmúlt napokban már megtorpant a hozamesés.) A Morgan Stanley szerint amíg a magyar jegybank a bankokat a meghirdetett kamatcsere-ügyleteken (IRS) keresztül állampapír-vásárlásra tudja ösztönözni, addig a minél laposabb görbére fog törekedni. Ugyanakkor nem ér meg minden költséget a hozamok lenyomása. Ráadásul nem csak abszolút, hanem relatív értelemben is felfogható a dolog: ha a német vagy a lengyel hosszú hozamok esetleg az infláció miatt emelkedni kezdenek, akkor az MNB is elnézhet valamekkora növekedést, de fontosnak tarthatja, hogy annak mértéke elmaradjon a vetélytársaktól. Ha pedig az európai hozamok ismét lefelé indulnak, akkor az MNB célja is az lehet, hogy a magyar kötvényhozamok még gyorsabban essenek.

A fix kamatozású lakáshitelek elterjesztése kapcsán három fontos kérdés vetődik fel az elemzők szerint:

  • Pontosan mit akar elérni az MNB? A jegybank céljai szerint az új hitelek 70 százaléka lenne fix, jelenleg ez az arány 57%. Viszont a teljes állományon belül az arány csak 37%, így évekbe telne, mire a teljes állomány 70-80 százaléka fix kamatozású lenne. Ugyanakkor Nagy Márton utalt arra, hogy később esetleg bevezethetnek olyan ösztönzőket is, melyek a meglévő állomány lecserélését segítik elő, de ezekkel kapcsolatban egyelőre nincs konkrét döntés.
  • Hogyan mennek bele az önkéntes kamatemelésbe az ügyfelek? A Morgan Stanley kiemeli, hogy jelenleg mintegy 150 bázisponttal drágábbak a fixált hitelek, vagyis ha a lakosság egyre nagyobb része vált erre, akkor az rövid távon kamatemelést jelent számukra. Persze az MNB intézkedéseinek köszönhetően ez a különbség csökkenhet, de teljesen várhatóan nem tűnik el. Az elemzők szerint nem világos, hogyan ösztönzik majd arra az ügyfeleket, hogy önként vállalják a magasabb kamatot.
  • Mi lesz a vállalati hitelekkel? Az MNB jelenlegi programja csak a lakossági jelzáloghiteleket célozza, nem tudni, mi lesz a változó kamatozású vállalati kölcsönökkel. Nem zárható ki, hogy később ezekre is kiterjesztik az intézkedést, akkor viszont sokkal nagyobb keretösszegű lehet a jegybanki program.


A Morgan Stanley a magyar szakemberekkel folytatott beszélgetései során arra a következtetésre jutott, hogy a költségvetés jelenlegi feltűnően magas hiánya csak látszólagos. Egyrészt ugyanis az uniós források megérkezése után ez a helyzet javul majd, másrészt pedig a kormány jelentős forrásokat juttatott a helyi önkormányzatoknak projektjeik önrészére, vagyis ez konszolidáltan nem növelte a hiányt.

Az amerikai bank elemzői kiemelték, hogy a magyar szereplők szerint a lengyel hozamgörbe laposodása szabhat gátat a magyar hosszú hozamok esésének. Ugyanakkor a többség nem foglalkozott a kockázatokkal, nem gondolják például, hogy az MNB aláásná a bankrendszer stabilitását vagy arra kényszerítené a bankokat, hogy túl olcsón kínálják a hiteleket.

Beszélgetőtársaink többsége továbbra is azt gondolja, hogy az MNB rendkívül laza monetáris politikát folytat majd, szinte senki nem gondolja, hogy a gazdaság túlfűtöttsége vagy az infláció esetleges emelkedése komoly kockázatot jelentene, vagy a forint túl sérülékeny lenne az alacsony kamat miatt

olvasható az elemzésben.

A magyar hatóságok meglátása szerint a legrosszabb esetben a magyar hozamgörbe laposodása leáll, ha a bankok nem vesznek több állampapírt, de még a szkeptikusok sem gondolják, hogy mindez fundamentális egyensúlytalanságokat okozna Magyarországon.

Az elemzésben a Morgan Stanley nem mondja ki egyértelműen, hogy a magyar hatóságok és szereplők alulbecsülik a kockázatokat, de nem nehéz ezt kihallani a fenti mondatokból. Persze korai lenne még farkast kiáltani, csak annyit lehet megállapítani, hogy a magyar hatóságok egyelőre nem látják azokat a potenciális kockázatokat, amiket az elemzők említettek.