Átrendeződés a magánegészségügyben: lehúzhatják a rolót a lakásrendelők?

2018.06.12
Portfolio.hu
Nagy tempóban bővül és konszolidálódik a hazai magánegészségügyi szektor, miközben a lakosság egyre nagyobb része vesz igénybe ellátást privát szolgáltatóktól. Az elmúlt években több komoly befektetés, jelentős felvásárlás és összeolvadás történt ezen a piacon, ami valószínűleg még csak a kezdet. Lancz Róbert, a Doktor24 ügyvezető igazgatója szerint a lakásrendelőket fokozatosan felváltják a magánrendelő-komplexumok, hiszen az egyre keresettebbé váló privát járóbeteg-ellátás csak így valósítható meg professzionális módon. A szakember a piac kifehéredése és a hálapénz fokozatos eltűnése mellett az orvosok és egészségügyi dolgozók hiányának fokozódására és a szakrendelési árak növekedésére számít.


Folyamatosan bővül a kereslet Magyarországon a magánegészségügyi szolgáltatások iránt: az egészségügyi piackutatással foglalkozó Szinapszis Kft. felmérése szerint 2014-ben a budapestiek 49%-a, 2016-ban már 60%-a vett igénybe magánellátást. Szintén fontos trend, hogy a magasabb jövedelemmel és felsőfokú végzettséggel rendelkezők mellett egyre több átlagos - havi 90-150 ezer forint közötti - jövedelmi csoportba tartozó páciens fordul meg a magánszolgáltatóknál. Nem meglepő, hogy a befektetők is egyre nagyobb számban kapcsolódnak be, akik jelentős összegeket szánnak fejlesztésekre és kapacitásbővítésre.

Átrendeződés a magánegészségügyben: lehúzhatják a rolót a lakásrendelők?

Kardiológia (Doktor24)

Még több felvásárlás és összeolvadás jön



A privát egészségügyi ellátás fejlesztési stratégiája a kezdetektől fogva a piaci igények mentén szerveződött, épp ezért az elmúlt 1-2 évben a járóbeteg-szakellátásban több 100 millió forintos fejlesztést hajtottak végre, számos felvásárlás történt, új magánrendelő-komplexumok nyíltak, és több intézményben kapacitásbővítést hajtottak végre.

Ugyanúgy, ahogy a nagyobb bevásárlásokat is üzletközpontban végezzük, gyógyulni, vagy szűrésre is szívesebben járunk korszerű, sokszakmás komplexumokba. Kényelmes környezetet, gyorsaságot, profizmust várunk, és azt, hogy egyetlen látogatással a legtöbb vizsgálatot kapjuk. Ezt a kis rendelők nem tudják teljesíteni

- mondta el a Portfolio-nak Lancz Róbert, a Doktor24 ügyvezető igazgatója, aki hozzátette, hogy a cégcsoport is ezért nyitotta meg egészségközpontját a Váci úton, közel 1500 négyzetméteren, 25 rendelőhelységgel.

Az egyik első jelentős felvásárlás a magánegészségügyi szektorban a három vállalat összeolvadásával létrejött Doktor24 csoporthoz fűződik, amelynek alappillére a 2006-ban megalakult WorCare Kft. volt. 2015-ben az Oxivit privát egészségügyi ellátó csatlakozott a csoporthoz, 2016 óta pedig a foglalkozás-egészségügyi tevékenységekre fókuszáló Medicina megvásárlásának köszönhetően, Mára a Doktor24 több mint 1 500 vállalat közel 150 ezer munkavállalójának egészségügyi ellátását végzi. Az elmúlt években tehát két jelentős akvizíciót bonyolítottak le, és jelenleg is nyitva tartják a szemüket, keresve a potenciális felvásárlási lehetőségeket, a további bővülés érdekében, nem csak a foglalkozás-egészségügyi területen, hanem a teljes magánegészségügyi szektorban.

Évekig a szűrés-megelőzés, illetve a foglalkozás-egészségügy volt a fókuszban, ma már több mint 20 szakterületen gyógyítunk is

- tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Átrendeződés a magánegészségügyben: lehúzhatják a rolót a lakásrendelők?

Lancz Róbert, a Doktor24 ügyvezető igazgatója

Így lesz a páciensből ügyfél



Az, hogy egyre nagyobb tere van az egészségügyi ellátásban a magánszektornak - és azon belül is a járóbeteg-ellátásnak - alapvetően 3 ügyfélcsoportnak köszönhető:
  • vállalati ügyfélkör: ebben az esetben a vállalat biztosít egészségügyi szolgáltatást a munkavállalóinak;
  • biztosítói láb: egyre nagyobb szerepet kapnak a biztosítók a növekvő egészségbiztosítási piacnak köszönhetően;
  • magánügyfélkör: közvetlen megkereséssel, magánemberként érkeznek a magánintézményekbe, nem pedig biztosítón vagy munkáltatón keresztül.

Mindhárom láb erősödött az elmúlt években - Lancz Róbert kiemelte, hogy a biztosítóknak is komoly szerepük van a piacon zajló átalakulásban. A páciensek szokásai is változtak: korábban az volt a jellemző gyakorlat, hogy a magánegészségügyben elvégzett szűrések után - például a gyógykezelés idejére - visszatértek az állami rendszerbe. Ezért volt eddig inkább a szűrésen és a megelőzésen a hangsúly, a privát járóbeteg-ellátás pedig rendkívül szétaprózódottan működött, főleg lakásrendelőkben. A páciensek szokásai mellett az igényeik és elvárásaik is változtak, egyre inkább ügyfélként tekintenek magukra. Minőségi kiszolgálást, patika tisztaságú, tágas és kényelmes tereket várnak, és azt, hogy soha ne kelljen várakozniuk.

Az árakat megfizethető szinten tartjuk. Ha a hálapénz összegét hozzáadjuk az elvesztegetett munkaórák költségéhez, már egyáltalán nem biztos, hogy az állami szolgáltatás olcsóbb

- véli Lancz Róbert.

Fókuszban a márkaépítés és piac fehérítése



Mivel az egészségügyi intézmények a magánszektorban szolgáltatóként működnek, elkerülhetetlen figyelmet fordítani a márkaépítésre, aminek alapja ebben az esetben a megbízhatóság kommunikálása. Ebben segít a magánszolgáltatók tavaly létrehozott érdekképviseleti szervezete, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete, amelynek tagjai a legnagyobb magánkórházak, szolgáltatók, az egyik alapító tagja a Doktor24.

Az egyesület Minősített magánegészségügyi szolgáltató elnevezéssel védjegyet hozott létre, amely arról informálja a betegeket, hogy egy szolgáltató megfelel a betegbiztonsági követelményeknek, és etikusan működik. A védjegy megszerzéséhez és megtartásához a jelentkezőknek évente független szakmai auditorok által elvégzett tanúsítási folyamaton kell sikeresen átesniük, amely során kizáró ok többek között a hálapénz elfogadása és a számlaadás elmulasztása.


A védjegy birtoklása komoly versenyelőnyt biztosít majd a magánegészségügyi piacon, és nagyban hozzájárul az intézmények brandépítési tevékenységéhez, hiszen helyettük fog beszélni. A piac bővülésének alapvető feltétele a szolgáltatói hitelesség növelése, amivel kapcsolatban a védjegy bevezetésén kívül más teendők is vannak. A Primus becslése szerint a magyar magánegészségügyi piac mérete 300 milliárd forint, aminek mintegy egyharmada, vagyis legalább 100 milliárd forint adófizetés nélkül, a szektor szürkezónájában csapódik le.

Lassú folyamat lesz a kifehéredés, aminek a kulcsa az egyesület és a nagyobb magánintézmények szerint a számlaadási kötelezettség lehet. Ez azért is szükségszerű, mert a betegek az ellátás minőségére is garanciát kapnának, javítva a betegbiztonságot. A lakásrendelők visszaszorulása is segíti a kifehéredést, ahogy a páciensek tudatosabbá válása is, hiszen egyre többen elvárják, hogy számlát kapjanak, illetve legyen lehetőségük bankkártyával vagy egészségkártyával fizetni.

Átrendeződés a magánegészségügyben: lehúzhatják a rolót a lakásrendelők?

Váró (Doktor24)

Az orvosok közül is egyre többen pártolnak át



A Szinapszis felmérése szerint a legtöbben azért veszik igénybe a magánellátást, mert hosszúak a várólisták az állami rendszerben, és hálapénzt kell fizetni azért, hogy megfelelő ellátást kapjanak. Az egyetlen probléma, hogy hiába fizetnek a magánorvosnak, attól a TB-járulékot is fizetik, márpedig a többség úgy van vele, hogy azért fizet az OEP-nek, hogy ne kelljen még egyszer fizetni máshol. Lancz Róbert szerint a jövőben az állami ellátás minősége is javulni fog, de mivel robosztus rendszerről van szó, időigényes lesz a folyamat. A legnagyobb problémát - legyen szó magán- vagy közfinanszírozott intézményről - a humánerőforrás krízis jelenti, hiszen a folyamatos a szakember-elvándorlással a jövőben is számolni kell.

A szakemberhiány miatt a bérek emelkedése várható, ennek hatékonyság-javítással igyekszünk ellent tartani. Míg jelenleg a Doktor24-nél 18-20 ezer forintba kerül általában egy vizsgálat, a piacon már ma sem ritka a 25-30 ezer forintos vizsgálati díj egy szakrendelésért, ez 1-2 éven belül 30-40 ezer forint közötti sávba emelkedhet. Az árnövekedés pedig nehezíteni fogja a szolgáltatásokhoz való hozzájutást bizonyos rétegek számára, ezen pedig a biztosítók növekvő szerepvállalása segíthet

- mondta el az ügyvezető igazgató, aki hozzátette, hogy a magánintézmények kialakult márkája nemcsak a klienseket vonzza, hanem az orvosokat is, akik egyre nagyobb számban hagyják el az állami egészségügyi rendszert vagy akár a kisebb saját rendelőiket, és mennek át a magánfinanszírozású komplexumokba nagyobb praxisközösségekbe. Utóbbiak orvosi szemmel is kényelmesebbek, hiszen a recepció, az eszközök, az informatikai háttér és a felépített brand is biztosított, így az orvosnak gyakorlatilag "csak" meg kell jelennie a rendelésén és elvégezni az ellátást, valamint helyben tud konzultálni azonnal más szakterületek orvosaival.

 

TÁMOGATOTT TARTALOM

A cikk megjelenését a Doktor24 támogatta.