Bréking! Három ügyben is bíróság elé kerül Magyarország

2017.12.07
Portfolio.hu
Három, Magyarországgal kapcsolatos ügyben is az Európai Bírósághoz fordult az Európai Bizottság, miután a harmadik szakaszba léptette a civil törvény, a felsőoktatási törvénymódosítás, valamint a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.


Csütörtökön jelentette be az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárások újabb körét, decemberi csomagját (teljes lista ide kattintva). Ennek keretében Magyarországgal szemben is több kötelezettségszegési eljárást továbbléptetett a Bizottság, melyek közül a legfontosabbak:
  • Az Európai Bizottság keresetet indít Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán a civil szervezetekről szóló törvény miatt.
  • A Bizottság keresetet indít Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán a felsőoktatási törvény miatt.
  • Migráció: az Európai Bizottság folytatja az ország menekültügyi szabályozása miatt Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárást és az áthelyezés tekintetében a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi a Cseh Köztársaságot, Magyarországot és Lengyelországot

Szijjártó reagált



Végrehajthatatlannak nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján, arra reagálva, hogy a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás bírósági szakaszba lép.

A politikus kérdésre azt mondta: a kormány be fogja mutatni az Európai Bíróság előtt érveit.

A végrehajthatatlanság mellett azt is mondta, hogy a kötelező betelepítési kvóta teljesen ellentétes a józan ésszel, ahogyan az európai jogszabályokkal, szerződésekkel is.

Civil szervezetek



A Bizottság közleménye a civil szervezetekről szóló törvény miatt indított eljárás kapcsán részletezi, hogy a kereset indítására a Bizottság által idén július 14-én küldött felszólító levél és az október 4-én kibocsátott, indokolással ellátott vélemény után került sor. A Bizottság akkor úgy döntött, hogy jogi eljárást indít Magyarországgal szemben, mivel az ország nem teljesítette a Szerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit, tekintettel a civil szervezetekről szóló törvény azon előírásaira, amelyek közvetett diszkriminációt valósítanak meg és aránytalanul korlátozzák a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. Ezen aggályokon túlmenően a Bizottság véleménye szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amely jogokat az Európai Unió Chartája rögzíti, az Európai Unióról szóló szerződés szabad tőkemozgásról szóló rendelkezéseivel együtt értelmezve.

Magyarország augusztus 14-én és szeptember 7-én válaszolt a Bizottság felszólító levelére. A Magyarország által előterjesztett érvek gondos elemzését követően az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy súlyos aggályai megválaszolatlanul maradtak, és ezért indokolással ellátott véleményt bocsátott ki.

Magyarországnak egy hónap állt a rendelkezésére, hogy megtegye az indokolással ellátott véleménynek való megfelelést célzó intézkedéseket. A magyar hatóságok nem válaszoltak az indokolással ellátott véleményre a határidőn belül.

Ezenkívül Magyarország mind a mai napig nem módosította, illetve nem helyezte hatályon kívül az uniós jognak megfelelően a civil szervezetekről szóló törvény vitatott rendelkezéseit. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikke alapján az Európai Unió Bírósága elé utalja az ügyet.

Felsőoktatási törvény



A Bizottság itt megismétli: a 2017. április 4-én módosított felsőoktatási törvény aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét, ezért helyre kell állítani a törvény uniós szabályozással való összhangját. A Bizottság a keresetet azzal az indokolással indította, hogy a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával és azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával - amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít -, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jog (a Kereskedelmi Világszervezet [WTO] keretében létrejött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény [GATS]) szerinti jogi kötelezettségeivel.

A Bizottság 2017 áprilisában indította meg a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Mivel Magyarország a felszólító levélre, az indokolással ellátott véleményre, valamint a kiegészítő indokolással ellátott véleményre adott válaszában fenntartotta álláspontját, és a felsőoktatási törvényt nem hozta összhangba az uniós joggal, a Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Magyarországgal szemben.

Azt is megemlíti a közlemény, hogy Magyarország november 11-én arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a felsőoktatási törvény szerinti új követelmények teljesítésére vonatkozó határidőt egy évvel meghosszabbította. A külföldi felsőoktatási intézményeknek az új követelményeket tehát 2019. január 1-jéig kell teljesíteniük.

A magyar hatóságok válaszainak értékelése után a Bizottság fenntartja véleményét, amely szerint a módosított törvény sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságát (az EUMSZ 56. cikke), a letelepedés szabadságát (az EUMSZ 49. cikke), a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvet (16. cikk), a tudományos szabadsághoz való jogot, az oktatáshoz való jogot és a vállalkozás szabadságát, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít (a Charta 13., 14. és 16. cikke), valamint nem egyeztethető össze az Unió nemzetközi kereskedelmi jog (a Kereskedelmi Világszervezet [WTO] keretében létrejött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény [GATS]) szerinti jogi kötelezettségeivel.

Az Európai Unió Bírósága következetesen azt a véleményt képviseli, hogy a főként magántőkéből finanszírozott oktatási intézmények által kínált képzések a Szerződés értelmében gazdasági tevékenységnek minősülnek. A főként magántőkéből finanszírozott oktatási tevékenységek és képzések a 2006/123/EK irányelv hatálya alá is tartoznak, függetlenül attól, hogy a képzéseket kínáló létesítmény nyereségszerzési célú tevékenységet folytat-e vagy sem, illetve attól, hogy a finanszírozást főként a tanulók vagy szüleik biztosítják-e.

Menekültügy



A menekültügy témájában két közleményt is megjelentetett a brüsszeli testület, ami érinti Magyarországot. Ezek egyike, hogy a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézte a Cseh Köztársaságot, Magyarországot és Lengyelországot az áthelyezéssel kapcsolatos jogi kötelezettségeik megszegése miatt.

2017. június 15-én a Bizottság megindította a kötelezettségszegési eljárásokat a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország ellen. A három tagállam által benyújtott válaszokat a Bizottság nem találta kielégítőnek, és úgy határozott, hogy az indokolással ellátott vélemény 2017. július 26-i megküldésével a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába lép.

Annak ellenére, hogy az Európai Unió Bíróságának szeptember 6-i ítélete megerősítette az áthelyezési program érvényességét, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország továbbra is megszegik jogi kötelmüket. A beérkezett válaszokat a Bizottság ismét nem találta kielégítőnek, és a három ország nem jelezte, hogy hozzá fog járulni az áthelyezési határozat végrehajtásához. A Bizottság ezért döntött úgy, hogy a kötelezettségszegési eljárás újabb szakaszába lép, és az Európai Unió Bírósága elé idézi a három országot.

A tanácsi határozatok előírják a tagállamok számára, hogy a gyors és jól szervezett áthelyezési eljárás biztosítása érdekében háromhavonta ajánljanak fel elhelyezési lehetőségeket a menedékkérők számára. Az összes többi tagállam végrehajtott áthelyezéseket és felajánlott elhelyezési lehetőségeket az elmúlt hónapokban, ám Magyarország az áthelyezési program kezdete óta egyáltalán nem tett lépéseket, Lengyelország pedig 2015 decembere óta nem helyezett át egyetlen menedékkérőt sem, és nem is tett erre vállalást. A Cseh Köztársaság 2016 augusztusa óta nem helyezett át egyetlen személyt sem, és több mint egy éve nem tett újabb kötelezettségvállalást sem.

A menekültügy témájában a másik bizottsági döntés, hogy folytatja az ország menekültügyi szabályozása miatt Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárást, és indoklással ellátott véleményt küld a kormánynak. Vagyis az eljárás ez esetben a második szakaszába lépett.

A magyar hatóságok válaszának elemzését követően, és a Magyar Országgyűlés által októberben elfogadott új törvényre tekintettel, a Bizottság a kiegészítő felszólító levélben meghatározott tizenegy kérdés közül négyben nem folytatja az eljárást. A Bizottság azonban továbbra sem tartja kielégítőnek a magyar hatóságok válaszát, mivel az nem oszlatja el az aggályok többségét. A Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy a magyar jogszabályok nem állnak összhangban az uniós joggal, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló 2013/32/EU irányelvvel, a 2008/115/EK visszatérési irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló 2013/33/EU irányelvvel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezésével.

Az eljárás továbbléptetése azt jelenti, hogy a Bizottság felszólítja az érintett tagállamot, hogy tájékoztassák a Bizottságot a megadott időszakon belül a megfelelés érdekében tett intézkedésekről. Magyarországnak mostantól két hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy megválaszolja az indokolással ellátott véleményt. Ha nem érkezik válasz, vagy olyan észrevételek érkeznek, amelyek nem kielégítőek, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.

Címlapkép forrása: PHILIPPE HUGUEN / AFP