Csak úgy gazdagodhatsz meg, ha mersz kockáztatni

2017.04.20
Portfolio.hu
Kifutóban van az ETF-divat és újra hódítani kezdenek az aktívan kezelt alapok, részben a diszruptív technológiáknak köszönhetően - véli Hans-Jörg Naumer, az Allianz Global Investors nemzetközi tőkepiaci és tematikus kutatási vezetője. A Portfolio-nak adott interjújában a szakember kifejtette: a volatilitás ellenére a fejlett Európa most rendkívül jó befektetési lehetőséget jelent, főleg az osztalékfizető részvényeket érdemes vásárolni, de Magyarország kilátásai is kedvezők.


Portfolio: A passzív, indexkövető befektetési alapok, ETF-ek sosem látott hódításba kezdtek az Egyesült Államokban, folyamatosan csökken az aktív alapok piaci részesedése. Hogy látja, mennyire gyűrűzött át ez a divat Európára, illetve az Ön szíve melyik befektetési forma felé húz inkább?

Hans-Jörg Naumer: Mivel aktív portfóliókezeléssel foglalkozom, ezért akárhányszor erről a témáról beszélek, a saját vitorlámat fújom, de be kell vallanom, én tényleg hiszek az aktív vagyonkezelésben. Tisztában vagyok vele, hogy egyre több lakossági és intézményi befektetői teszi a pénzét - legalább részben - indexkövető alapokba, ETF-ekbe, elsősorban azért döntenek így, mert ez a befektetési forma olcsó.
Az viszont, hogy valami olcsó, önmagában nem jelent semmit. A lényeg az, hogy a levont költségek arányban legyenek a szolgáltatás minőségével.

Szerintem az ETF-ek népszerűsége most jutott el a csúcspontra és most egy lecsengő trend következik, ennek számos oka van. Én személy szerint nagy rajongója vagyok a viselkedési közgazdaságtannak, ennek az egyik alaptétele, hogy a befektetők nem viselkednek racionálisan. Ha pedig a befektetők nem racionálisak, a piacok nem működhetnek hatékonyan. Emiatt pedig rengeteg lehetőségünk van a benchmark feletti hozamot, alfát generálni.

Az ETF-ek olyan befektetési termékek, amelyekkel a múltba fektetünk be, azt pedig mind tudjuk, hogy a múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre. Gondoljunk csak a dotkomlufira, mindenki mindenhol túlságosan sok pénzt fektetett a tech-, média- és kommunikációs szektorba, azért, mert azt látták, hogy jól teljesít a szektor, azt viszont nem látták előre, hogy az egész a fejükre omlik. Ilyen esetben segített volna a részvények egyedi kiválasztása, a diverzifikáció, a kockázatkezelés, ami a passzív alapoknál nem elérhető. Hasonló volt a helyzet akkor is, amikor a 2008-as válságot okozó pénzügyi szektor részvényeiben volt mindenkinek a pénze.

Szerintem összességében az ETF-ek iránti kereslet gyengülni fog. Persze nem ez a piaci konszenzus, hiszen sok elemző gondolja azt, hogy még mindig van bennük fantázia. Ha viszont a diszruptív technológiákat is bevesszük az elemzésünkbe, egyre világosabb, hogy az ETF-ekbe való befektetés a múltba való befektetést jelenti.

Most csináltunk egy elemzést arról, hogy a '90-es évekig átlagosan 60 évig volt egy vállalat tagja az S&P 500 indexnek. Manapság ez már csak 12 év, a trend pedig egyre lejjebb megy a diszruptorok miatt, ezért a befektetőknek okosan kell választaniuk és aktívan menedzselt termékekbe kell fektetniük.

Csak úgy gazdagodhatsz meg, ha mersz kockáztatni


Fotó: Stiller Ákos


Mi tesz racionálisabb befektetővé egy vagyonkezelőt egy olyan embernél, aki csak a saját pénzét fekteti be?

Ez egy nagyon okos kérdés. Valóban azt lehet mondani, hogy minden befektető ember, nem létezik Mr. Spock a Star Trekből, aki hideg és racionális volt, mint egy számítógép. Szintén igaz, hogy nem minden portfóliómenedzser tudja elérni még a benchmark hozamot sem. Ezért az ügyfél felelőssége is, hogy jól válasszon magának aktívan kezelt alapot.

Persze vannak olyan alapkezelők, akik kifejezetten jól teljesítenek hosszú távon is. Ez függ a vagyonkezelő tudásától, tapasztalatától és az elemzések minőségétől is, amelyeket használ. Mi például nemcsak nagybankoktól kapunk elemzéseket, hanem a világ minden részén működtetünk saját elemzőcsapatokat. A pénzügyi szakemberek mellett ráadásul fizikusokat, matematikusokat is foglalkoztatunk. Tudjuk, hogy rengeteg irányból meg lehet közelíteni a piacokat, csak erre van egy külön cégünk, a Grassroots Research. Aktívan kommunikálunk a cégek vezetőivel, pénzügyeseivel, első kézből értesülünk arról is, ha adott vállalat egy új terméket akar a piacra dobni. Rajtuk keresztül a saját elemzéseinkre is kapunk visszajelzést.
Egy jó elemzés tehát nem csak a számok fölötti görnyedésből áll, hanem sok múlik azon is, milyen minőségű az információ, amit használunk, illetve hogy mennyire tudunk aktívan kommunikálni a piac szereplőivel.

Egy jó menedzsernek egyébként több befektetési cikluson átívelő tapasztalata is van, nem is beszélve arról, hogy maguk a befektetési folyamatok és ezeknek ellenőrzése is milyen fontos. Önmagában tehát nem elég, ha a vagyonkezelő okos, a befektetési folyamatnak is annak kell lennie. A dotcomlufit is az fújta fel, hogy nem volt egy olyan ellenőrzési rendszer, ami kiszűrte volna, hogy a befektetők csak azért vesznek, mert mindenki más is vesz.

A gépek viszont nem követik el azokat az érzelem-alapú hibákat, amelyeket az emberek elkövetnek. Hogy látja, mennyire veszélyezteti a portfóliómenedzserek piacát és munkáját a kereskedési algoritmusok, robotok térnyerése?

Van rá esély, legalább részben. Egy ideje foglalkozom már a kérdéssel és úgy látom, hogy egyértelműen ez nekünk, vagyonkezelőknek kihívást jelent, de egyszerre lehetőséget is, ha implementáljuk ezeket a módszereket. Rengetegféle portfóliót kezelünk - számtalan intézményi ügyfelünk van, többek közt nyugdíjalapok is - úgy látom, ahány portfólió, annyiféle ügyféligény és annyiféle befektetési stratégia szükséges ezeknek kiszolgálására. Fundamentális és kvantitatív elemzést is gyártunk, ezeket jelenleg még befektetési szakemberek végzik. Sőt, vannak kollégáink, akik már algoritmusokat használnak az információözön hatékonyabb kezelésére, elemzésére. Ez a segítségükre lehet abban, hogy például olyan folyamatokat, olyan korrelációkat vegyenek észre, ami az algoritmusok nélkül nem feltétlenül sikerülne. Jelenleg a fő kihívás az, hogy ezeket a technológiákat hogyan tudjuk alkalmazni.
Hogy meg tudják-e csinálni a robotok az alapkezelők munkáját? Azt mondanám, részben igen.

Az alapkezelőknél hatalmas vagyon összpontosul, a számítógépek segíthetnek a portfóliómenedzsereknek elemezni, folyamatokat érzékelni, rendszerezni, de még messze vagyunk attól, hogy valaki az otthoni laptopján is futtatni tudjon egy olyan programot, ami teljes egészében átveszi egy vagyonkezelő munkáját.

Ha néhány részvényt vagy eszköz-kategóriát meg kellene neveznie, amely hosszútávon kifizetődő befektetés lehet, melyek lennének ezek?

Nem szívesen fektetek közvetlenül részvényekbe, inkább az alapokban hiszek. Szerintem az európai osztalékfizető, blue chip részvényekben van most fantázia, emellett a fejlett piaci tech-részvények jelenthetnek hosszú távon is jó befektetési lehetőséget.

Ön is optimista az európai részvénypiacokkal kapcsolatosan a kockázatok ellenére?

Sem optimista, sem pesszimista nem vagyok, próbálom reálisan értékelni a helyzetet. Kétség kívül számíthatunk a volatilitásra, a francia, német választások és az olasz reformok lassulása bizonytalanságot hoznak az európai piacokra. Nem érdemes szem elől téveszteni a deglobalizációt és Donald Trumpot sem. Az infláció viszont újra beindul, az árak emelkednek, amíg az államadósságot az EKB-pénznyomda finanszírozza és ha a jelenlegi növekedési kilátások fennmaradnak, akkor azt mondanám, kedvező lesz a környezet az európai részvények számára.
Nyilván megvannak a kockázatok és volatilitás várható, de most érdemes lehet kockázatosabb, európai eszközökbe fektetni.

Ennek az egyik oka lehet az, hogy a nagybefektetők még mindig alulsúlyozzák az európai részvényeket; már látható a hangulat változása, de azért még messze vagyunk attól, hogy ki lehessen jelenteni az ellenkezőjét. Másrészt pedig úgy látom, hogy a befektetők a volatilitás nagy részét már beárazták. Ha megnézzük a P/E rátákat, a Schiller P/E rátákat - én főleg az utóbbit kedvelem - rájöhetünk, hogy egyes európai piacok közt is elég nagy az eltérés, minél délebbre látogatunk, annál alacsonyabbak ezek a mutatók.

A nacionalista politikusok, mint Le Pen úgy vélik, hogy nem jelentenek veszélyt a pénzügyi rendszer stabilitására, sőt, az országukban a növekedést fogják serkenteni, ezért attraktív befektetési célpontot jelentenek majd. Ön mit gondol, van alapja ennek a gondolatmenetnek vagy csak a szavazóbázisukat akarják nyugtatgatni?

Szerintem csak hízelegni akarnak a szavazóiknak. Eleve nem látunk túl sok esélyt arra, hogy Le Pen nyerjen, a francia közvélemény-kutatások alapján a politikus nem olyan népszerű, várhatóan a második fordulóban ki fog kapni. Persze sosem lehet tudni. Tegyük fel, hogy elnök lesz. Ebben az esetben is nagyon elszigetelt lesz majd, az országnak egy olyan elnöke lesz, aki nem rendelkezik parlamenti fölénnyel, a Nemzeti Front kisebbségben marad. Éppen ezért nehéz lesz bármilyen markáns változást véghez vinnie a parlament támogatása nélkül, nem fogja tudni minden elképzelését megvalósítani. Ennek ellenére, ha mégis megválasztják, a bizonytalanság kétség kívül megnő majd. Összességében ez a francia gazdaságnak, sőt egész Európának árthat.

Csak úgy gazdagodhatsz meg, ha mersz kockáztatni


Fotó: Stiller Ákos


Hogy látja, képes lesz majd Donald Trump elfogadtatni a várva várt adócsomagját?

Részben igen. Úgy gondolom viszont, hogy nemcsak az adócsomagra érdemes figyelni, hanem a keynesi deficitpolitikájára is, ugyanis többek közt azzal akarja újra naggyá tenni Amerikát, hogy az államadósságot jelentősen megnöveli. Hamarosan kiderül, hogy ennek milyen eredménye lesz.

Mennyiben gátolhatja meg az adósságplafon?

A reformjainak egy részét biztos akadályozza. Pár napja elérte az adósságplafont Trump, ahhoz, hogy valóban meg tudja valósítani a reformjait, egy csomó nyilvános intézményt, iskolákat, múzeumokat be kell majd zárnia. Nem fog tudni bármit és mindent megvalósítani, amit tervezett.

Van most olyan ország Kelet-Európában, amely hosszú távon jó befektetés lehet Ön szerint? Mi a helyzet Oroszországgal?

Az orosz részvénypiac alakulása rendkívül szorosan összefügg az olajárakkal, ez pedig nem jó, mert nem annyira diverzifikált, mint kellene lennie. Hosszú távon pedig szerintem rendkívül rosszak az orosz piac kilátásai. Oroszország ráadásul egy rendkívül nagy demográfiai problémával is küzd, itt pont a rövid átlagos várható élettartam a probléma.
Őszintén, én kerülném most Oroszországot, mint befektetés.


Milyenek Magyarország kilátásai? Van okunk optimizmusra?

Én úgy gondolom, igen. Számos cég termel Magyarországon az európai piacra, így Európa várható jó teljesítménye kihat Magyarországra is. Persze ha túlságosan felerősödik az EU-ellenes retorika az országban - más országokhoz hasonlóan -, ez komoly tőkekiáramlást okozhat. A deglobalizációnak minden magyar a vesztese lehet.

Egy elemzésében azt írja, hogy hosszú távon a robotizáció miatt a tőkejövedelem lesz az emberiség elsődleges bevételi forrása, míg a munkából szerzett jövedelem a háttérbe szorul. Jelenleg azt láthatjuk, hogy az emberek többsége ódzkodik a tőkepiacoktól, sőt még kockázatkerülő befektetésekben sem bízik, Ön szerint hogy lehetne az embereket a koncepciójának sikerességéhez szükséges pénzügyi tudatosságra "nevelni"?

Nem könnyű erre válaszolni, hiszen ez mindenkinek kihívást jelent. Úgy gondolom, hogy a leginkább azt kell tudatosítani az emberekben, hogy anélkül nem lehetnek vagyonosak, ha nem kockáztatnak valahogy. Németországban például széles körben híresztelik, hogy kinyílt a szociális olló anélkül, hogy ismernék a valós számokat, pedig ha a vagyonra gondolunk, a kockázati prémiumot is számításba kell vennünk.

Szerintem a társadalmi egyenlőtlenség egyik fő mozgatórugója a kockázati prémium és a kockázatvállalási hajlandóság.


Arra nem kapsz kockázati prémiumot, ha bankszámlán tartod, vagy esetleg állampapírokba fekteted a pénzed. Persze fontos a diverzifikáció is, de kockázatot is kell vállalni, a kettő tökéletes elegyét alkotják a befektetési alapok.

Pedig kifizetődő kockázatot vállalni, kiszámoltam, hogy az amerikai piacon gyakorlatilag az elmúlt 200 alig volt olyan 30 éves befektetési ciklus, ahol az állampapírokat nem teljesítették túl a részvények. Hosszú távon a kockázat mindenképpen az előnyödre válik. Persze diverzifikálni mindenképpen szükséges, sosem érdemes csak egyféle eszközosztályban tartani a pénzt és érdemes osztalékra is játszani, ami szintén simítja az árfolyamkockázatot.

Szintén egy komoly probléma, hogy sokan vannak, akik hosszú távra tesznek félre, de amint összejön egy jelentősebb összeg, feltörik a megtakarításukat és elköltik luxuscikkekre. Hogy lehet a lakossági ügyfeleket ténylegesen hosszú távú megtakarításra nevelni?

Az embereket oktatni kell, itt jön be a tanácsadás és a kellően egyszerű, érthető termékek fontossága. Fontos, hogy az embereknek meg kell érteniük a különbséget a befektetés és a spekuláció között. A legjobb persze az, ha valaki folyamatosan figyeli a piacot, a híreket és a grafikonokat. Ha pedig befektetünk, mindig hozzunk létre stratégiát és aztán bármi történik, tartsunk ki mellette.

Volatilitás mindig is volt, mindig is lesz, nem kell vele foglalkozni. A lényeg, hogy a piacon maradjon a pénz.


Hans-Jörg Naumer a Portfolio Investment, Wealth and Savings 2017 Konferenciáján adott interjút, ahol előadóként is részt vett.