Felfoghatatlan, ami a világ második legnagyobb gazdaságában folyik

2017.03.19
Portfolio.hu
A kínai kommunista pártnak óriási kihívásokkal kell megküzdenie, hogy a történelemben példátlan mértékű gazdasági szerkezetváltást a lehető legsimábban le tudja vezényelni: az ipari túltermelés miatt évente több százezren veszítik el munkájukat, ami komoly politikai nyomást jelent. Ezzel párhuzamosan viszont az állam éves terveiben több mint 10 millió nagyvárosi munkahely létrehozása szerepel, elsősorban a szolgáltatói ágazatban, hogy így mozdítsa előre a nagy átalakulást. Bár az elmúlt években a figyelem középpontjába a kínai növekedés lassulása és a vállalati szektor aggasztó mértékű eladósodottsága került, közben azért nem szabad elmenni szó nélkül amellett, hogy milyen változások zajlanak a munkaerőpiacon.


Múlt héten véget ért a kínai kommunista párt minden évben megrendezett kongresszusa. ahol a vezetés rendszeresen kijelöli az adott évre vonatkozó gazdaságpolitikai célokat, köztük a tervezett GDP-növekedési ütemet. Az idei állami prognózis 2017-ben 6,5%-os GDP-bővüléssel számol a 2016-os 6,5-7%-os célsáv után, a JP Morgan elemzői szerint ugyanakkor ez a szám a legalsó határt jelenti, idén ugyanis könnyen felülmúlhatja ezt a kínai gazdaság teljesítménye. Az évezred elején még az volt a jellemző, hogy a pártvezetés valóban jelentősen alábecsülte a tényleges növekedést, az utóbbi években azonban nagyon szorosan összekapcsolódott a két szám.

Felfoghatatlan, ami a világ második legnagyobb gazdaságában folyik

Megjegyzés: a JP Morgan elemzőinek ábráján a kék vonal az inflációval korrigált éves átlagos GDP-bővülést, míg a sárga vonal a kormányzat által kitűzött célértéket mutatja (mindkettő százalékban kifejezve).

A pártvezetés idén 11 millió új munkahelyet tervez létrehozni a nagyvárosokban, elsősorban a szolgáltatói szektorban, ami összhangban van a Kínában folyamatban lévő nagyszabású gazdasági szerkezetváltással. Ez a 11 millió munkahely bár elsőre soknak tűnik, nem olyan merész vállalás, tekintve, hogy az elmúlt három évben átlagosan 13,2 millió ilyen munkahely jött létre. A JP Morgan szakértői is felhívják a figyelmet arra a jelenségre, hogy miközben a gazdasági növekedés érezhetően lassult az elmúlt években, a munkaerőpiac nem sínylette meg annyira ezt az időszakot.

Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a vezetés minden eszközzel igyekszik a lehető legjobban tompítani a gazdasági lassulás munkaerő-piaci hatásait, hiszen egy politikailag nagyon érzékeny területről van szó. Ettől függetlenül azonban a háttérben elképesztő léptékű átalakulások zajlanak.

Másfél évtized alatt (2001-2016 között) megfeleződött a nyersanyagkitermelési és mezőgazdasági ágazatokban dolgozók teljes foglalkoztatottságon belüli aránya, közben a feldolgozóipari foglalkoztatottsági arány úgy tűnik, hogy 2012-ben 30% körül tetőzött, ezzel páruhzamosan viszont a szolgáltatói ágazatban dolgozók aránya rohamosan emelkedik.

Felfoghatatlan, ami a világ második legnagyobb gazdaságában folyik

Megjegyzés: a kék vonal a nyersanyagkitermelési és mezőgazdasági ágazatokban (primary industry), a sárga vonal a feldolgozóiparban (secondary industry), a szaggatott kék vonal pedig a szolgáltatói szektorban (tertiary industry) dolgpzók teljes foglalkoztatottságon belüli arányának alakulását mutatja (százalékban) 2001 és 2016 között.

A gazdasági szerkezetváltás munkaerő-piaci hatásait jól szemlélteti az úgynevezett "ingázó dolgozók" (migrant workers) számának változása is. Az 1980-as évektől kezdve a kínai városoknak a globális gazdaságba való folyamatos bekapcsolódás miatt hatalmas embertömegekre volt szüksége, hogy legyen kikkel feltölteni az új ipari kapacitásokat. A China Labour Bulletin 2015-ös adatai szerint az ilyen ingázó munkavállalók több mint fele még mindig a feldolgozóiparban és az építőiparban dolgozik.

Felfoghatatlan, ami a világ második legnagyobb gazdaságában folyik

Megjegyzés: az ábrán szereplő kategóriák, az óramutató járásával megegyező irányban - feldolgozóipar (31%), építőipar (21%), kereskedelem (12%), szállítmányozás és logisztika (6%), vendéglátás (6%), háztartási szolgáltatások (11%), egyéb (13%).


Óvatos becslések szerint is közel 300 millióra tehető azoknak a száma, akik vidéki településekről munkahelyeik miatt költöztek a nagyobb városokba. Ez vezetett a modern kor egyik legnagyobb népvándorlásának is nevezett eseményhez, amikor a Holdújév ünnepe alkalmából emberek tízmilliói indulnak haza vidékre, ekkor az összes nagyobb vasútállomás zsúfolásig telik.

Felfoghatatlan, ami a világ második legnagyobb gazdaságában folyik

Óriási tömeg a Shanghai-i Hongqiao vasútállomáson, a közelgő nemzeti ünnep miatt mindenki hazautazik a családjához. Kép forrása: JOHANNES EISELE / AFP


Ez a vándorlási folyamat ugyanakkor az elmúlt években drasztikusan lelassult, hiszen már nincs szükség annyi emberre a folyamatosan háttérbe szoruló feldolgozóiparban. Az alábbi ábrán látszik, hogy a 2010-es évek elejére jellemző 4% körüli ütemhez képest mostanra 0,5% közelébe lassult az ingázó dolgozók számának növekedése.

Felfoghatatlan, ami a világ második legnagyobb gazdaságában folyik


A kormány igyekezete, hogy a feldolgozóipari túlkapacitások felszámolásával párhuzamosan lassan egy fogyasztás által vezérelt növekedési sémára állítsa át a gazdaságot, a változás mértéke miatt nagy áldozatokkal jár.

Hivatalos adatok szerint 2016-ban a szén- és acélipari többletkapacitás következtében 730 ezren veszítették el munkájukat, amit idén újabb félmillió követhet.


Nem véletlen, hogy a legsúlyosabban érintett területek külön állami forrást kapnak munkaerő-piaci programokra, hogy az átalakulás miatt munkanélkülivé válókat valami más szakma felé tereljék.

A JP Morgan elemzői arra is felhívják a figyelmet, hogy a munkaerőpiac kereslet-kínálati helyzete 2016 eleje óta látványosan javulni kezdett, vagyis arányaiban egyre több munkahely nyílik meg egy új álláskeresőre. Érdemes lesz figyelni, hogy ezek a pozitív folyamatok a bérek reálértékének növekedési ütemében is elkezdik-e majd éreztetni hatásaikat, a bérek emelkedése ugyanis 2015 közepe óta elmaradt az inflációval korrigált GDP-bővülési ütemtől.

A növekvő foglalkoztatottság, illetve a bérek gyorsuló emelkedése (a fogyasztás miatt) a növekedési kilátások javulása mellett egyúttal azt is jelentené, hogy még inkább élénkülhetne a kínai infláció, ami lendületet adhatna az inflációnak a világ többi részén is, kisegítve ezzel a számos fejlett országot az alacsony infláció csapdájából.



(Címlapkép forrása: JOHANNES EISELE / AFP)