Nyugdíjak: van, amiben Magyarország mindenki mást lepipál

2017.12.05
Portfolio.hu
A magyar nyugdíjasok rendelkezésre álló jövedelme mintegy 90%-a az átlag lakosságénak, miközben a francia nyugdíjasok több pénzt kapnak kézhez, mint a franciák átlaga. Az OECD friss tanulmánya szerint bár 60 felett kevesen vannak, akik dolgoznak Magyarországon, a nyugdíjasok aktivitása a magyar munkaerőpiacon évről évre nő, olyannyira, hogy csak Németországban nőtt nagyobb mértékben a magyarhoz képest az időskorúak foglalkoztatási aránya. Nem panaszkodhatunk az adórendszerre sem, Magyarország ugyanis egyike azon kis számú országnak, ahol a nyugdíjak után nem kell adózni. Érdekes az is, hogy a friss adatok alapján a magyar nyugdíjasok függnek leginkább az állami nyugdíjtól, az időskori bevételi források között ugyanis nálunk a legmagasabb az állami nyugdíj aránya.

Hosszabb ideig élnek a nyugdíjasok, de nincs, aki eltartsa őket



1970 óta az OECD becslései szerint 18-ről 23,4 évre nőtt az a hátralévő várható élettartam, ami a jelenlegi 60 évesekre vár, miközben a helyettesítési ráták csökkenésével egyre kevesebben vannak, akiknek a befizetései hozzájárulnak az egyre növekvő nyugdíjas népesség miatt keletkező kiadások finanszírozásához. Mindennek következtében az időskori függőségi ráta, amely azt mutatja meg, hogy mennyi 65 éves vagy annál idősebb jut 100 munkaképes korúra, az 1975-ös 19,5-ről átlagosan közel 28-ra nőtt 2015-ben az OECD országokban, 2050-re pedig az arányok duplázódását várják.

Az időskori függőségi ráta a tanulmány szerint a japánoknál és a spanyoloknál lesz a legmagasabb 2050-re, az ezekben az országokban becsült 80-as arányhoz képest a magyar ráta valamennyivel 50 felett lesz.

Nyugdíjak: van, amiben Magyarország mindenki mást lepipál
Klikk a képre!


Az OECD adatai szerint a 65 évesek vagy annál idősebbek rendelkezésre álló bevételei mintegy 88%-át teszik ki az átlaglakosság bevételeinek, a legalacsonyabb értékeket Észtországban és Koreában mérték, míg az átlagnál magasabb értékeket mértek Franciaországban vagy Luxemburgban. Vannak olyan országok, mint Finnország, Új-Zéland, Norvégia, Svédország vagy az USA, ahol a 66-75 év közöttiek, valamint a 75 év felettiek bevételei között jelentős különbségek vannak.

Az adatokból kiderül, hogy a magyar nyugdíjasok rendelkezésre álló jövedelme mintegy 90%-a a teljes lakosság átlagjövedelmének, míg például a francia nyugdíjasok nemcsak a magyaroknál, hanem a teljes lakossághoz viszonyítva is tehetősebbek.

Nyugdíjak: van, amiben Magyarország mindenki mást lepipál
Klikk a képre!


Egyre több nyugdíjas dolgozik Magyarországon



A tanulmány szerint az egyes korcsoportok közötti különbségek több okra is visszavezethetőek:
  • a 75 év felettiek között többségben vannak a nők a magasabb várható élettartam miatt, akik átlagosan kisebb nyugdíjjal rendelkeznek,
  • másrészt a foglalkoztatottsági ráta az évek előrehaladásával egyre csökken.

60 éves kor után a foglalkoztatási ráta drasztikusan visszaesik: míg a legtöbb ország esetében az 55-59 évesek több mint fele dolgozik, ez a 60-64 év közöttiek esetében már csak országok felére igaz, míg a 65-69 évesek körében Izland az egyedüli, ahol ehhez a korcsoporthoz tartozók több mint fele dolgozik. Magyarországon az 55-59 éves korosztály 70%-a dolgozott tavaly, ehhez képest a 60-64 évesek már csak mintegy 35%-a, a 65-69 évesek pedig kevesebb mint 10%-a dolgozott.

Nyugdíjak: van, amiben Magyarország mindenki mást lepipál
Klikk a képre!


Attól eltekintve, hogy az évek számának növekedésével egyre kevesebb nyugdíjas korú dolgozik, 2000 óta jelentősen megnőtt az időskorúak munkaerőpiaci aktivitása. Az adatok szerint az 55-64 év közöttiek foglalkoztatottsági aránya több mint 14 százalékponttal, a 2000-ben mért 44%-ról 58,4%-ra nőtt 2016-ban. Ehhez képest a 25-54 év közöttieknél ugyanez a változás sokkal visszafogottabb volt, 76,8%-ról 79,5%-ra emelkedett.

További érdekesség, hogy a németek után a magyar időskorúak esetében mérték az egyik legnagyobb százalékos növekedést a foglalkoztatottsági adatokban, 2000 és 2016 között mintegy 27 százalékpontos volt a növekedés.

Nyugdíjak: van, amiben Magyarország mindenki mást lepipál
Klikk a képre!


Érdekes az is, hogy tavaly az OECD tagországokban az 55-64 közöttiek körében az alacsonyabb iskolázottsággal bírók átlagosan 44%-a dolgozott, szemben a középfokú iskolai végzettséggel bírók 59%-ával, vagy a felsőfokú végzettséggel bírók 72%-ával, tehát általánosságban elmondható, hogy a kevesebb osztályt végző idősebb korúak kevesebben vannak a munkaerőpiacon azoknál, akik magasabb iskolai képesítést szereztek. Magyarországon a középiskolai vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel bírók még az OECD-átlagnál is kevesebben vannak a munkaerőpiacon, az alacsonyabb iskolázottságúak foglalkoztatási aránya az 55-64 év közöttiek esetében például 30% körüli, szemben az átlag 44%-ával. És bár ez esetben átlag alatt teljesítünk, még mindig többen dolgoznak az alacsony iskolai végzettséggel bíró magyar nyugdíjasok közül, mint a cseheknél, a szlovákoknál vagy a szlovénoknál.

Az izlandi nyugdíjasok pedig minden más nemzet idősebb korosztályának példát állítanak: ott az alacsony iskolai végzettséggel bíró nyugdíjasok dolgoznak annyit, mint a felsőfokú végzettséggel bíró OECD-átlag.

Nyugdíjak: van, amiben Magyarország mindenki mást lepipál
Klikk a képre!


Ahhoz képest, hogy az idősebb korúak körében nálunk nőtt az egyik legnagyobb ütemben a foglalkoztatottsági ráta 2000 óta, mégis kevesen vannak, akik a nyugdíjat egyéb munkákkal is kombinálják. Magyarországon az 55-69 évesek körében mintegy 3% dolgozott nyugdíj mellett 2012-ben, míg például a britek vagy a svédek esetében ez az arány 16% feletti.

Nyugdíjak: van, amiben Magyarország mindenki mást lepipál
Klikk a képre!


Magyarország egy nyugdíjas paradicsom, ha adókról van szó



A tanulmány kitér arra is, mennyire adóztatják az egyes országok a nyugdíjasokat és a dolgozókat. Magyarországon például a munkavállalók személyi jövedelemadó és egyéb társadalombiztosítási hozzájárulás címen fizetésük mintegy 35%-át kénytelenek befizetni, míg Mexikóban ugyanez az arány 10% körüli, de még Szlovákiában is mintegy 23%. Legalább a magyar nyugdíjasok örülhetnek, az adatok szerint ugyanis azon kevés országok egyike vagyunk, ahol a nyugdíjasoknak nem kell TB-hozzájárulást fizetniük, míg például a dánoknál a nyugdíjasok többet adóznak jövedelmük után, mint az aktívan dolgozók.

Nyugdíjak: van, amiben Magyarország mindenki mást lepipál
Klikk a képre!


A magyarok függnek leginkább az államtól



Az adatok alapján nálunk a legmagasabb az állami hozzájárulás mértéke az időskori bevételi források között. Nagyon érdekes, hogy míg Mexikóban, Koreában vagy Chilében az idősebb emberek bevételeinek nagyobb részét a munkából származó bevétel teszi ki, nálunk az ilyesfajta bevétel csak kis kiegészítőnek számít az állami nyugdíj mintegy 90%-os arányához képest.

Nyugdíjak: van, amiben Magyarország mindenki mást lepipál
Klikk a képre!


A 2013-as adatok szerint a görögök költötték hazai jövedelmük legnagyobb részét, a GDP 17,4%-át nyugdíjakra az OECD országok között. A görögök után az olaszok, az osztrákok, a franciák és portugálok is viszonylag sokat költenek nyugdíjakra, míg például Izland vagy Mexikó a másik véglet a GDP 2%-ával, illetve 2,6%-ával.

A 35 vizsgált ország nyugdíjra fordított kiadásai alapján Magyarországot csak 8 ország előzi meg a listán, nálunk GDP-arányosan meghaladták a 10%-ot a nyugdíjkiadások.

Nyugdíjak: van, amiben Magyarország mindenki mást lepipál
Klikk a képre!


Szintén érdekes, hogy a tanulmány becslései szerint a nyugdíjakra fordított állami kiadások a vizsgált országok közül 21 esetben nőni fognak 2050-re, Koreában például több mint duplájára emelkednek, igaz, egy alacsonyabb bázisról. Magyarországon a jelenlegi 11,5% értékről inkább csökken majd a GDP-arányos kiadás, a becslések szerint 2050-re ez 10,7%-ot, 2060-ra pedig 11,4%-ot tesz majd ki.

Nyugdíjak: van, amiben Magyarország mindenki mást lepipál
Klikk a képre!


Mit tudnak a magánnyugdíjrendszerek?



A legtöbb OECD ország magánnyugdíjrendszerében a kötvény és a részvény maradt a két legfontosabb elem a portfóliókban, összesen az átlagportfóliók több mint 80%-át tették ki. Magyarországon az egyik legmagasabb a kötvények aránya a portfólión belül, nálunk a részvények mellett a készpénz és bankbetét aránya emelkedik még ki, míg például Ausztráliában, Kanadában, Finnországban, Portugáliában vagy Svájcban nagy arányt képviselnek az ingatlanok is a portfólióban.

Nyugdíjak: van, amiben Magyarország mindenki mást lepipál


A magyar magánnyugdíjpénztárak hozama nemcsak itthon, hanem nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, 2015 decembere és 2016 decembere között mért, a befektetési költségeket nem tartalmazó, éves hozamok alapján a magyar nyugdíjhozamok benne vannak a top 10-ben. A legjobb hozamokat Lengyelország, Írország és Hollandia szolgáltatta a tagoknak 8,3%, 8,1% és 7,2%-os hozammal, míg a magyar 4,8%-os teljesítmény a hetedik helyre volt elég.

Nyugdíjak: van, amiben Magyarország mindenki mást lepipál



Címlapkép: Shutterstock