Fű alatt súlyos lépésekre készül az oktatásban a kormány

2017.04.19
Portfolio.hu
Szép csendben egy új, oktatást érintő jogszabályt készít elő a kormány, melynek értelmében jogszerűvé tennék a képesítés nélküli tanárok foglalkoztatását, és pedagógusokra bíznák a gyógypedagógusok munkáját. Árulkodó az is, hogy a salátatörvényt a húsvéti időszakra adták ki ötnapos társadalmi egyeztetésre. Közben Köznevelés-stratégiai Kerekasztalra keresztelik át a Köznevelési Kerekasztalt, azonban lényegi változás sem a szervezet összetételében, sem a működésében nem lesz, noha a cél az volt, hogy növeljék a szakmai képviseletet.


Az Emmi honlapján április 13-án csütörtökön jelent meg az "Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés tervezet", amit éppen a húsvéti időszakra sikerült kiadni ötnapos "társadalmi egyeztetésre". A szünetben valószínűtlen, hogy sok pedagógus, vagy szakértő javaslatot küldött volna be.

A javaslat értelmében
  • a kormány megszüntetné annak a lehetőségét, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) diákokat (ide tartoznak a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók) fel lehessen menteni az érdemjegyekkel való osztályzás alól, ami mintegy 100 ezer diákot érintene hátrányosan,
  • a pedagógushiány enyhítése érdekében egyes régiókban és szakmai területeken jogszerűvé tennék a képesítés nélküli tanárok foglalkoztatását azzal a megkötéssel, hogy legfeljebb öt évig foglalkoztathatóak úgy, hogy nem rendelkeznek a megfelelő szakképzettséggel, és vállalniuk kell a szükséges szakképzettség megszerzését,
  • lehetővé tennék, hogy ne csak gyógypedagógusok foglalkozhassanak enyhén, illetve középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulókkal, vagyis a feladatra nem felkészített tanároknak kellene ezt a feladatot is ellátni, mindezt szintén a gyógypedagógus-hiány enyhítése miatt.

A Civil Közoktatási Platform szerint az egész eljárás minősíthetetlen körülményei - a véleményezés időtartama és időpontja - azt jelzi, a kormányt nem érdekli senki más véleménye.

Egy a Népszava birtokába jutott, az "egyes köznevelési szakmai testületekről" szóló előterjesztésből pedig kiderül: Köznevelés-stratégiai Kerekasztalra keresztelik át a Köznevelési Kerekasztalt, azonban ez nem jelent majd sok változást a fórum életében, mivel a mértékadó szakmai szervezetek nem kapnak helyet benne.

Az "új" kerekasztalnak öt képviseleti oldala lesz:
  • a kormányzati képviselet: az Emmi, illetve más, az oktatásban érintett minisztériumok (nemzetgazdasági, honvédelmi, földművelésügyi, belügy) egy-egy képviselőjéből áll majd,
  • a szakmai képviselet (8 fő): a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar három főt, az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) két főt, a Magyar Tudományos Akadémia és a Rektori Konferencia egy-egy főt, valamint a gyakorlóiskolák is egy főt delegálhatnak.
  • az intézményfenntartói képviselet (11 fő): a Klebelsberg Központ részéről két fő a tankerületek képviseletében, a szakképzési hivatal koordinálásával további két fő a szakképzési centrumok képviseletében. Három főt delegálhatnak az önkormányzatok, négy főt az egyházak, egyet pedig a magánfenntartók.
  • a szakszervezetek három főt küldhetnek (ha találnak olyan szakszervezeteket, amelyek hajlandóak részt venni a kerekasztalban),
  • a szülők, diákok képviselői pedig egy-egy fő rendes és egy-egy fő póttagot.

Az átalakítások fontos célja volt, hogy növeljék a szakmai és civil képviseletet, ám mindkét testület esetében továbbra is jelentős túlsúlyban van a kormányzati oldal.

Egy picit mintha enyhítettek volna az eddigi szigoron, de ezek csak látszatintézkedések - vélekedett Trencsényi László a Népszavának. A Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke felidézte, az OKNT régebben éves jelentéseket adott ki, vétójoggal is rendelkezett, például a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos kérdésekben. Mára lényegében ez a szakmai nyilvánosság is megszűnt - mondta.