Gigantikusra nőtt a magyar állam - Most kell tízezreket utcára tenni?

2018.08.09
Portfolio.hu
Már a foglalkoztatottak 22%-áról a magyar állam gondoskodik, ami 3%-pontos emelkedés 2000-hez képest - tűnik ki az Eurostat adataiból. Ezzel olyan hatalmassá vált a magyar állam, hogy az EU élmezőnyébe verekedtük magunkat. A helyzet azonban korántsem olyan kétségbeejtő, mint ahogy első ránézésre tűnik: a KSH-tól kapott adatok alapján megtudtuk, hogy csaknem 960 ezren dolgoznak a magyar államnak, közfoglalkoztatottak nélkül azonban "csak" 774 ezren, ami 17%-os állami foglalkoztatást jelent. Habár ez a ráta már alig haladja meg az EU-átlagot, a közszférában dolgozók elsődleges munkaerőpiacra való átterelésére biztos, hogy nincs jobb időszak, mint a jelenlegi gazdasági ciklus.


Magyarország az "élvonalban"



Svédországban és Dániában majdnem minden harmadik foglalkoztatott az államnak dolgozik, Finnországban pedig 25%-os volt a ráta az Eurostat friss adatai alapján 2016-ban. Észtorzságban, Litvániában, Franciaországban és Magyarországon sem sokkal nagyobb a versenyszféra aránya. Nálunk ráadásul az általános, csökkenő tendencia helyett növekedést láthatunk, a 22%-os arány ugyanis magasabb, mint az évezrede elején mért szint. Az uniós átlag egyébként 16%-os, és 2000 óta 15 és 17% között ingadozott az állami foglalkoztatottak aránya.

Rajtunk kívül Szlovákiában, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Romániában és Szlovéniában figyelhettük meg az állami szféra terjeszkedését 16 év alatt. Az Eurostat ráadásul megjegyzi, hogy Magyarország mellett az utóbbi két tagállam mutatta a legnagyobb növekedést.

Gigantikusra nőtt a magyar állam - Most kell tízezreket utcára tenni?


Összehasonlíthatósági aggályok



Azt azonban az Eurostat is megjegyzi, hogy az adatok korlátozottan hasonlíthatóak össze, hiszen egyes tagállamokban az oktatási és egészségügyi dolgozók részét képezik az állami szektornak, míg máshol nem tekintik annak. A Központi Statisztikai Hivatal a Portfolio kérdésére közölte, hogy pl. Belgiumban vagy korábban Szlovákiában az állami kórházakat nem a kormányzati, hanem a vállalati szektorba sorolták. A belgáknak ezzel kapcsolatban statisztikai módszertani vitája is akadt az EU-val.

A kormányzati szektor létszámának mérése komoly összehasonlíthatósági akadályba ütközik, és habár számos elemzés látott napvilágot (pl. OECD), a nemzeti számlák alapján kiadott Eurostat-elemzés igen pontos közelítést adhat. "A kormányzati szektor az államháztartási intézményeken felül tartalmazza a kormányzati szektorba sorolt nem-piaci, közösségi tulajdonú vállalatokat, non-profit intézményeket is" - fogalmazott a KSH.

Közmunkásokkal vagy nélkülük?



A magyar statisztikát ráadásul egy speciális tényező is befolyásolja, mégpedig az, hogy az elmúlt években soha nem látott szintre emelkedett a közfoglalkoztatás.
A KSH-tól kapott adatok alapján megtudtuk, hogy 958 ezren dolgoztak 2016-ban a kormányzati szektorban, miközben az összes foglalkoztatott létszáma 4 millió 429 ezer volt. Ez valóban 22%-os állami foglalkoztatási aránynak felelt meg, ahogy az Eurostat is mérte.

Azonban az állami szférában 184 500 közfoglalkoztatott is dolgozott, vagyis nélkülük a szűken vett állami szektor 774 ezer főt foglalkoztatott.


Ezzel pedig már csak 1%-ponttal haladjuk meg a 16%-os EU-s átlagot. A KSH-tól kapott adatok alapján azt is megtudtuk, hogy az állami szektorba sorolt vállalatoknál 62 500-an dolgoztak.

Gigantikusra nőtt a magyar állam - Most kell tízezreket utcára tenni?


Összességében tehát nem arról van szó, hogy az állami szféra/bürokrácia terjeszkedett volna nagyot az elmúlt években, hanem arról, hogy a korábban (jórészt) munkanélkülieket beterelték a közfoglalkoztatásba, hozzájárulva a munkanélküliségi ráta csökkenéséhez. Mindaddig azonban, amíg a közfoglalkoztatás olyan elterjedt lesz, mint jelenleg, addig Magyarország az élmezőnyben maradhat az állami foglalkoztatást tekintve.

Az, hogy az állam ilyen nagy foglalkoztató, legalább két okból jelenthet problémát. Az egyik, jól ismert tény, hogy adóbevételekből kapják a fizetésüket, amelyet elő kell teremteni, és minél többen dolgoznak az államnak, ez annál nagyobb terhet jelent. Ezzel elméletileg még csak nem is lenne komoly baj, ha az állam hatékonyan működne, de azt kormányzati körökben is elismerik, hogy nagyon komoly tere van a hatékonyság növelésének (digitalizáció, e-kormányzás, állami vállalatok átvilágítása stb.). Éppen ezért nem véletlen, hogy a versenyképességi javaslatcsomagokban is nagy hangsúllyal szerepel az állami szektor modernizációja. Ha ezt sikerülne megvalósítani, akkor az állam kevesebb munkavállalóval hatékonyabban működne, és ezáltal növekedne a magánszektor munkaerő-tartaléka.

Most vagy soha!



Kétségtelen tehát, hogy a költségvetési szektor hazánkban jóval nagyobb, mint az uniós átlag, és a közmunkások egy része csak nehezen alkalmazható az elsődleges munkaerőpiacon. Habár az elmúlt fél-egy évben azt láthattuk, hogy a soha nem látott mértékű munkaerőhiány miatt a vállalatok elkezdték drasztikusan csökkenteni a felvételi kritériumokat, így feltehetően a közfoglalkoztatottak egy része is el tudott helyezkedni a cégeknél.

Gigantikusra nőtt a magyar állam - Most kell tízezreket utcára tenni?
Klikk a képre!



Éppen a történelmi mélypontra, 4% alá süllyedő munkanélküliségi ráta - közfoglalkoztatottak nélkül 7% feletti - és a csúcsra emelkedő betöltetlen álláshelyek száma az, ami miatt a közszféra reformjára jókor jönne.


A Portoflio friss becslése szerint a magyar gazdaságban közel 300 ezer betöltetlen álláshely lehet, és a munkaerőhiány már a gazdaság valamennyi szektorát érinti. A tartósan gyors gazdasági növekedés és a fokozódó munkaerőhiány miatt vélhetően most lenne a legjobb alkalom arra, hogy a közszférából (a közalkalmazottaktól kezdve a túlméretezett állami vállalatokon át [pl. MÁV] a közfoglalkoztatottakig) sikeresen lehessen átterelni munkavállalókat a versenyszférába.

Arra azonban nem lehet számítani, hogy hirtelen nagymértékben csökkentsék a létszámot. Mint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban elmondta: "nem lesz hirtelen, jelentős leépítés, nem kell fűnyíróelvszerű leépítéstől félni a közszférában". A miniszter arra reagált, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint 100 ezer fővel kellene leépíteni a közszférát, amely szerintük valamelyest enyhíthetné a munkaerőhiányt, és úgy tűnt, hogy az ötlettől Varga Mihály pénzügyminiszter sem zárkózik el teljesen. Az azonban biztos, hogy vizsgálják a közszféra racionalizálásának lehetőségét, és erről ősszel dönthetnek.

Egyelőre mindezek alapján úgy tűnik, hogy hirtelen, jelentős változásra nem lehet számítani, és sokan azt is felvetik, hogy az állami szektorban dolgozók döntő részének a képessége, ill. képesítése nem megfelelő a piaci szférában. Pl. az állami alkalmazottak nagy része szellemi foglalkozású, viszont munkájuk az államigazgatásban nagyon eltérhetett a piaci igényektől. Ezért bizonyára a vállalati szektorban való alkalmazásukhoz képzési/átképzési programok indítására lenne szükség, illetve a cégek rugalmassága is kell hozzá. Utóbbi az elmúlt években biztosan javult, amire jó példa, hogy a korábban foglalkoztathatatlannak hitt közmunkások egy része is elkezdett átszivárogni a versenyszéfárba.

Most lenne erre a legjobb időszak, hiszen a gazdaság gyorsan növekszik és a munkaerőhiány soha nem látott mértékű, néhány év múlva azonban könnyen változhat a széljárás (esetlegesen lanyhuló konjunktúra és romló munkaerőpiac), ami nagyban megnehezítheti a munkaerőpiac szerkezetének átalakítását.




(Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)