Hogyan érhetjük utol a cseheket?

2017.04.19
Portfolio.hu
A hazai munkaerő-piaci aktivitás és foglalkoztatás nemzetközi összevetésben is jelentősen emelkedett az elmúlt években. Ebben a cikkben azt mutatjuk meg, hogy a régió "bezzegországához", Csehországhoz képest mely területeken van lehetőség további felzárkózásra a munkaerő-piaci mutatók tekintetében. Eredményeink szerint a hazai népesség struktúrájából fakadó különbségek (demográfiai tényezők, iskolázottság) a Csehországhoz viszonyított lemaradásunk felét magyarázzák. Ezeket a tényezőket csak hosszú távon lehet befolyásolni, így a munkaerő-piaci felzárkózásunk kulcsa az oktatási és az egészségügyi rendszerben rejlik.


Magyarországon a munkapiaci aktivitás és foglalkoztatás az elmúlt években jelentősen emelkedett. A 15-74 éves korosztályban 2010 és 2016 között az aktivitási ráta 54,8 százalékról 60,9 százalékra, a foglalkoztatási ráta 48,7 százalékról 57,7 százalékra nőtt, az éves adatok alapján az aktívak száma 384 ezer fővel, a foglalkoztatottaké 619 ezer fővel emelkedett. Ezáltal közelebb kerültünk az uniós átlaghoz, hosszú távon azonban még van tér az aktivitás bővülésére. A hazánkhoz méretében és történelmi hátterében hasonló, regionális összevetésben kiemelkedő mutatókkal rendelkező Csehországhoz képest Magyarországon az aktivitási ráta 2016-ban 4,3 százalékponttal volt alacsonyabb. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miből fakad a munkapiaci aktivitás eltérése a két ország között, azaz, mely csoportokban jelentkezik a különbség a népesség munkapiaci aktivitásában, iskolai végzettség és kor szerinti bontásban.

Hogyan érhetjük utol a cseheket?
Klikk a képre!


Magyarország munkapiaci lemaradása Csehországhoz képest a rendszerváltást követően, az eltérő gazdasági átmenet, a különböző privatizációs stratégiák, illetve a két ország közötti alapvető gazdasági különbségek következtében alakult ki. A hazai, sokkszerű átmenet jelentősen csökkentette a munkapiaci aktivitást és a foglalkoztatást, ami máig ható következményekkel járt, míg Csehország esetében nem volt jelentős hosszú távú munkaerő-piaci következménye a piacgazdasági tranzíciónak. A folyamat következtében a kilencvenes évek végén a magyar aktivitási ráta mintegy 14 százalékponttal maradt el a cseh szinttől. Ez a különbség még 2010-ben is 8,3 százalékponton állt, majd a célzott munkapiaci politika következtében 2016-ra közel megfeleződött.

A magyar és cseh aktivitási ráta eltérése a népesség demográfiai és iskolázottsági összetételével részben magyarázható. Az összetétel-hatás számszerűsítéséhez a rendelkezésre álló legfrissebb, 2015-ös év részletes adatait használtuk. Az aktivitási ráták eltérése két hatás eredőjeként adódik: egyrészt a népesség összetételének, másrészt az egyes csoportok aktivitásának különbözőségéből.

Az iskolai háttér tekintetében az aktivitási hányad különbségének közel fele összetétel-hatásokból adódik (ld. az alábbi ábra bal oldalát). A munkaképes korú népességben Magyarországon nagyobb az alapfokú, és kisebb a középfokú végzettségűek aránya, mint Csehországban. Mivel a középfokú végzettségűek nagyobb hányada aktív, az alacsonyabb magyar aktivitás részben e csoport alacsonyabb arányából fakad. Emellett nálunk a középfokú végzettségűek aktivitási rátája is alacsonyabb, mint Csehországban.

Hogyan érhetjük utol a cseheket?
Klikk a képre!


Az 50 év felettiek alacsony aktivitása adja a lemaradásunk legnagyobb hányadát (ld. az ábra jobb oldalát). Az idősebbek alacsonyabb munkapiaci részvétele abból adódik, hogy a munkaerőfelmérések szerint a magyar 50 év feletti népesség munkavégző képessége, azaz egészségi állapota és iskolázottsága elmarad a cseh időskorúakétól. Ebben meghatározó, hogy e korosztályban a megváltozott munkaképességű emberek aránya magasabb, foglalkoztatási mutatóik pedig lényegesen alacsonyabbak, mint Csehországban.

Az egészségi állapotban mért különbség egyik indikátora a várhatóan egészségben eltöltött évek száma. Az Eurostat adatai szerint Csehországban a nők átlagosan 65, a férfiak 63,4 évig élnek egészségben, míg Magyarországon ezek a határok mintegy 5 évvel lejjebb vannak: a nők esetében 60,8, a férfiaknál 58,9 év. Az idősebb korosztály alacsonyabb aktivitása tehát részben abból fakad, hogy míg Csehországban az egészségben töltött átlagos várható élettartam határa a nyugdíjas évekre tolódik, hazánkban évekkel megelőzi azt, különösen a férfiak esetében. Ennek is köszönhető, hogy az aktivitási rátában mért lemaradásunk jelentősen nagyobb a férfiaknál, főként a 60 év feletti korosztályokban.

Eredményeink alapján úgy látjuk, hogy a cseh és magyar aktivitás még fennálló különbségének hozzávetőlegesen a felét lehet rövid távú munkapiaci eszközökkel kezelni. A fennmaradó rész hosszú távú beavatkozásokkal, az oktatási és egészségügyi rendszeren keresztül csökkenthető. Az átlagos iskolai végzettség emelkedése növelné a munkapiaci aktivitás valószínűségét, a munkapiac által elvárt készségek és képességek fejlesztése pedig a súrlódások csökkentésével segítené a munkát keresők elhelyezkedését.


A szerző a Magyar Nemzeti Bank munkatársa.