Hol tartunk a németekhez képest?

2018.03.12
Portfolio.hu
A családi vállalkozások fontosságáról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök, miután bejelentették a Rosenberger Magyarország Kft. hatmilliárd forint értékű új beruházását. Ennek kapcsán összefoglaltuk, hogy miként teljesítenek a hazai "családi" cégek.


A német családi vállalkozások a német emberek 68 százalékának adnak munkát, és a teljes német gazdasági teljesítménynek mintegy 50 százalékát adják. "Ide szeretnénk eljutni mi is" - mondta Orbán Viktor hétfőn Nyírbátorban, ahol bejelentette az alkatrészgyártó Rosenberger Magyarország Kft. mintegy hatmilliárd forint értékű új beruházását.

Magyarország is szeretne olyan családi vállalkozásokat, amelyek hasonló eredményeket és sikereket érnek el, mint a németországiak - mondta Orbán Viktor.

Olyan gazdaságot szeretnénk, mint a német, a családi vállalkozások adják a jövőben a reményeink szerint majd a teljes magyar gazdasági teljesítmény felét, és azt szeretnénk, ha a magyar embereknek mintegy hatvan-hatvanöt százaléka a magyar tulajdonú gyárakban és üzemekben dolgozhatna

- fogalmazott a miniszterelnök.

Mit láthatunk Magyarországon?



Ugyan "családi-nem családi" bontás nem áll rendelkezésre a vállalati szférát tekintve, azonban "magyar-külföldi" tulajdonú, illetve "kkv-nagyvállalat" bontás létezik.

A külföldi irányítású vállalatok nagy szerepet töltenek be a magyar gazdaságban. Mint a KSH összehasonlításából kitűnik, az Európai Unióban Írország után Magyarországon volt a legnagyobb a külföldi cégek hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékből, meghaladva az 50%-ot:

Hol tartunk a németekhez képest?
Klikk a képre!


Ez azonban nem olyan nagy probléma, hiszen ezek a cégek sokkal jobban teljesítenek a hazaiaknál. Az összes cég közül ugyan mindössze 3,2% számít külföldinek, mégis ők adják az összes vállalkozás árbevételének 53%-át, és a munkavállalók 26%-át foglalkoztatják.

Hol tartunk a németekhez képest?


A "kkv-nagyvállalat" bontás szerint 2016-ban a kis- és középvállalkozások a vállalkozási szférában foglalkoztatottak kétharmadának biztosítottak munkalehetőséget. Ugyanakkor a hozzáadott érték 43, a nettó árbevétel 42, a nemzetgazdasági beruházások 34%-ával járultak hozzá a vállalkozások teljesítményéhez.

Ebből is látszik, hogy habár a foglalkoztatásban nagy súlyt képviselnek, a többi tényezőben alulmaradnak a multikkal szemben. A Portfolio a közelmúltban bemutatta: a külföldi cégeknél sokkal magasabb az egy főre jutó hozzáadott érték, mint a hazai cégeknél, miután fejlettebb technológiát alkalmaznak.

Hol tartunk a németekhez képest?


Igaz, sok kritika érte a külföldi cégeket azért, mert kevesebbet fizetnek, mint amennyit fizethetnének (illetve ami a termelékenységükből adódik), összességében még így is sokkal jobban fizetnek, mint a hazai vállalatok/kkv-k. A külföldi vállalatok termelékenysége 2,5-3-szorosa a hazai tulajdonú vállalatoknál regisztrált szintnek, míg a bérekben 2,1-2,3-szoros a különbség.

Hol tartunk a németekhez képest?



Ugyan ezek nem pontosan azok a bontások, mint amire a miniszterelnök utalt, de a német és a magyar gazdaság szerkezete jelentősen eltér. Németországban vannak olyan sikeres családi cégek, amelyek komoly exportkapacitásokkal rendelkeznek - pl. a Rosenberger -, miközben Magyarországon ez gyakorlatilag nem létezik, így a bemutatott két bontás (kkv-nagyvállalat, ill. magyar-külföldi) jól mutatja, hogy a hazai cégeknek még komoly utat kell megtenniük, amíg olyan sikereket érhetnek el, mint a német vállalatok.



(Címlapkép forrása: MTI Fotó / Czeglédi Zsolt)