Így látja Brüsszel a magyar sikersztorit

2018.03.13
Portfolio.hu
Magyarországon rekordszintet ért el a foglalkoztatás, sokat csökkent a munkanélküliség, újra növekedésnek indultak a keresetek, és pl. a fiatalokat célzó munkaerőpiaci programok sikeresnek bizonyultak - mutatja be az Európai Bizottság friss elemzése, amely azt is megállapítja, hogy számos ponton további előrelépéseket kell elérni. A jelentős béremelkedésnek kedvezőtlen gazdasági hatásai is lehetnek, hiszen rontja az árversenyképességet, és egyes cégek a bérköltségek emelkedésére termelésük egy részének vagy egészének áthelyezésével is reagálhatnak. Az országban kevéssé támogatják a munkanélkülieket, ami jórészt az alacsony képzettségűeket érinti rosszul. De ha el is tudnak helyezkedni, akkor is alacsony bérre számíthatnak. A Bizottság kritikája szerint a közfoglalkoztatás nem hatékony, hiszen továbbra is kevesen tudnak hosszabb távon elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. A szociális párbeszéd hiányára is felhívták a figyelmet.



Újrainduló bérkonvergencia



Magyarországon tavaly év végén már 4 millió 450 ezren dolgoztak, ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 4% alá csökkent 2017 negyedik negyedévében. Várhatóan idén tovább növekszik a foglalkoztatottság, hiszen a munkaerő iránti kereslet tovább nökveszik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkaerőpiacon már nincsenek olyan problémák, amelyeket meg kellene oldani.

Az Európai Bizottság jelentése szerint hosszú idő után újraindult a bérek konvergenciája is. "A 2009 és 2015 közötti időszakban a bérnövekedés erőteljes visszafogása volt jellemző, ami a válság közepette segített visszanyerni a költség-versenyképességet, viszont ezáltal Magyarország lemaradt a bérkonvergencia terén" - olvasható az anyagban.

Így látja Brüsszel a magyar sikersztorit
Klikk a képre!


A bérnövekedés elmúlt időszakban látott felgyorsulása azonban újabb egyensúlyhiányok kialakulásának kockázatával jár, ha középtávon nem marad összhangban a termelékenységgel. A Bizottság megjegyzi, hogy a bérnövekedést a munkaerőpiac szűkülése és a minimálbér erőteljes emelése együttesen váltotta ki. (A minimálbér 2017-ben 15%-kal, 2018-ban 8%-kal nőtt.)

A múltból kiindulva látható, hogy a válság utáni években a bérhányad (vagyis a munkavállalókra jutó munkaerőköltségnek a megtermelt bruttó hozzáadott értékhez viszonyított aránya) a teljes gazdaságban visszaesett, és a hosszú távú átlag alá csökkent. "Ez mutatja, hogy a bérek ebben az időszakban nem követték a termelékenység fejlődését. 2016-ban viszont a bérhányad jelentős növekedésnek indult, és várhatóan tovább emelkedik, 2018-ban elérve a történelmi átlagot" - emeli ki a jelentés. Ekkor várhatóan stabilizálódni fog, mivel a bérek dinamikája lelassul, és a GDP növekedése erős marad.

Így látja Brüsszel a magyar sikersztorit
Klikk a képre!


A munkaerőköltségek emelkedése a nagyvállalatok és a külföldi tulajdonú cégek számára valószínűleg nem okoz majd gondot, mivel a bérhányad a működési területüknek számító feldolgozóiparban sokkal alacsonyabb, mint a teljes gazdaságban. A külföldi vállalkozások háromszor termelékenyebbek a belföldi cégeknél, és ezért ellenállóbbak az árversenyképesség csökkenésével szemben.

A cégek a bérköltségek emelkedésére termelésük egy részének vagy egészének áthelyezésével is reagálhatnak - véli a jelentés, hozzátéve, hogy a magyar bérszínvonal a regionális versenytársakéhoz képest még mindig alacsonynak számít, és a bérek e versenytársaknál is emelkednek.


A kevésbé termelékeny cégek, különösen a kkv-k számára gondot okozhat a bérek gyors emelkedése, és a magyar bérhányad a teljes gazdaságot tekintve magasabb a regionális versenytársakénál. "A kkv-k potenciálisan a számukra kialakított kedvezményes és egyszerűsített adórendszerek vagy informális gazdasági gyakorlatok révén tudnának alkalmazkodni a béremelésekhez. Emellett két év alatt 7,5 százalékponttal csökkent a társadalombiztosítási járulék mértéke, ami mérsékli a béremelések hatását" - foglalják össze.

A múltban előfordult, hogy a bérek egy részét informálisan fizették, és így lehet, hogy a munkaerőköltségek tényleges növekedése alacsonyabb a bérstatisztikákban jelzettnél. A munkaerő-igényes szolgáltatások ágazataiban a vállalkozások az emelkedő bérköltségeket áraikban érvényesíthetik. Az ilyen szolgáltatások inflációja 2017-ben 4% fölé emelkedett. A 2017-2018-as erőteljes béremelkedések összességében inkább igazodásnak tekinthetők, mint túlzott reakciónak. A magasabb munkaerőköltségek azonban különbözően érintik a cégeket, a feldolgozóiparban pl. nagyobb mozgástér adódik a bérek emelésére.

A munkaerőpiac szűkössége miatt fennáll annak a kockázata, hogy a bérek az előre jelzettnél gyorsabban emelkednek, ami az árversenyképesség további romlásához és inflációs nyomáshoz vezethet

- véli a brüsszeli jelentés.

Kevéssé hatékony közfoglalkoztatás



Mindeközben a közmunkaprogram kiterjedése csökkenni kezdett, és a kormány további lépéseket tesz ebben az irányban. A közmunkaprogramban való részvétel mintegy 15%-kal csökkent 2017 első felében, de a program az aktív munkaerőpiaci intézkedések meghatározó formája maradt.

A közmunkaprogram más eszközökhöz képest kevésbé hatékonyan tereli vissza a résztvevőket a rendes foglalkoztatásba

- fogalmazza meg kritikáját az Európai Bizottság, és azt is kiemelik, hogy csökkentheti is annak valószínűségét, hogy munkát találjanak.

A Belügyminisztériumtól származó adatok alapján a közfoglalkoztatásban résztvevők alig több mint 12%-a volt rendes foglalkoztatásban hat hónappal azután, hogy 2017 első negyedévében elhagyták a programot.


A közmunkaprogramra szánt 2018-as költségvetési előirányzat körülbelül 20%-kal csökkent, de még így is a munkaerőpiaci intézkedésekre fordított kiadások több mint felét felemészti.

Az alacsonyan képzett munkavállalók alacsony foglalkoztatási rátával és gyenge kilátásokkal, valamint alacsony bérekkel szembesülnek. A magas, a közepes és az alacsony képzettségű munkavállalók foglalkoztatási rátái közötti eltérések nagyobbak voltak Magyarországon, mint máshol az EU-ban. A különböző képzettségi szintek bérkülönbségei is igen magasak nemzetközi összehasonlításban. "A képzettségért járó magas bérelőny ellenére kevés felnőtt dönt a továbbképzés mellett" - mutatnak rá.

Így látja Brüsszel a magyar sikersztorit
Klikk a képre!



Párbeszéd nélkül



Magyarországon továbbra is problémák vannak a szociális párbeszéddel. "A kétoldalú és háromoldalú szociális párbeszéd meglévő struktúráinak gyengeségei nem teszik lehetővé a szociális partnerek megfelelő és érdemi bevonását a vonatkozó szakpolitikai reformok kialakításába és végrehajtásába" - emeli ki a Bizottság. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (amely civil szervezeteket és egyéb érdekelteket is magában foglal) nem tekinthető a háromoldalú szociális párbeszéd megfelelő fórumának, mivel nem vesz részt benne a kormány. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma csak szűk hatáskörrel rendelkezik, és a kötött megállapodások jogilag nem kötelező érvényűek.

A Bizottság szerint a kormány által biztosított források korlátozása miatt a szociális partnerek intézményi kapacitása tovább csökkent. A kollektív tárgyalási rendszer gyenge, és leginkább vállalati szinten jellemző. Az Eurofound által nemrégiben végzett tanulmányok szerint a szociális partnerekkel a kormány ritkán folytat konzultációt a bérügyeken túl. A kollektív tárgyalás elterjedtsége 22%-os volt, ami az ötödik legalacsonyabb az EU-ban.

Hogyan támogatják az álláskeresőket?



  • A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) ügyfélkategorizálási rendszere javul. A munkanélküliek különböző kategóriákba való besorolását jelenleg erősen befolyásolják a különböző foglalkoztatási programok esetében meghatározott célok: ez a torzulás a közmunkaprogram méretével párhuzamosan valószínűleg csökken. A rendszert kibővítik, hogy figyelembe vegye az egyének kompetenciáit és alkalmazhatósági potenciálját is. Mindazonáltal az NFSZ szétszórt vezetési struktúrája akadályozza a hatékonyságot, a különböző aktív munkaerőpiaci intézkedések koordinálásának nehézségeihez, és nem kellően célzott beavatkozásokhoz vezet.
  • Az álláskeresési járadékra való jogosultság legfeljebb 3 hónapos időtartama továbbra is a legrövidebbnek számít az EU-ban - jegyzi meg az Európai Bizottság. Mivel a munkanélküliség átlagos időtartama közel 12 hónap, ez nem elég idő ahhoz, hogy megfelelő állást találjanak. Az álláskeresési járadék szintje (vagyis a nettó bérpótlási arány) a legalacsonyabbak között van az EU-ban.


Vegyes, de összességében jó eredmények



Magyarország a szociális jogok európai pillérét támogató úgynevezett "szociális eredménytábla" számos mutatója tekintetében jól teljesít, de vannak még kihívások. A Bizottság szerint viszonylag magas a foglalkoztatás, alacsony a munkanélküliség és a jövedelemi egyenlőtlenség. Másrészről, az oktatást korán elhagyók aránya már eleve magas szintről még tovább emelkedett az elmúlt időszakban. Az oktatást és a képzést korán elhagyók és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok aránya különösen nagy a romák körében. Mindeközben a népesség nagy része elégtelen lakáskörülményekkel szembesül.

Így látja Brüsszel a magyar sikersztorit
Klikk a képre!



A szociális jogok európai pillére, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság 2017. november 17-én hirdetett ki, az uniós polgárok javát szolgáló 20 alapelvet és jogot határoz meg. A válság öröksége, valamint társadalmainkban a népesség elöregedése, a digitalizáció és az új munkamódszerek miatt bekövetkező változások fényében a pillér iránytűként hivatott szolgálni a megújított konvergenciafolyamat számára, melynek célja jobb munka- és életkörülmények megteremtése.


A nemek közötti foglalkoztatási szakadék a 25-39 évesek között a legnagyobb, ami rámutat az anyaság munkaerőpiaci részvételre gyakorolt nagy hatására - írja a jelentés. E probléma forrásai közé tartozik, hogy nem elég rugalmas a munkaidő-beosztás, kevéssé elterjedt a gyerekek után járó szabadságok apák általi kihasználása és kevés a gyermekgondozási létesítmény a 3 év alatti gyermekek számára. Megjegyzik: az európai strukturális és beruházási alapokból forrásokat allokáltak ezen utolsó kihívás kezelésére.

A fiatalokat célzó aktív munkaerőpiaci programok sikeresnek bizonyultak Magyarországon. Az Európai Szociális Alap által támogatott ifjúsági garancia és ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés az országos lefedettséget biztosító Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hálózatán keresztül jut el az érintettekhez. Ezekben a programokban 2015. január és 2017. november között több mint 74 ezer fiatal vett részt, és 2016-ban a legtöbb résztvevő képzésben részesült vagy állásajánlatot kapott az NFSZ-nél történt regisztrációt követő 4 hónapon belül. A közelmúltbeli kormányzati szabályozás tovább bővíti az ifjúsági garancia hatókörét, mivel szigorúbban korlátozza a fiatalok közmunkaprogramban való részvételét. E kezdeményezések nyomán az ifjúsági munkanélküliség és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET) fiatalok aránya csökkent.



(Címlapkép forrása: MTI Fotó / Ujvári Sándor. Mezőgazdasági gépek alkatrészeit készíti egy dolgozó a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő, pótkocsikat és gépjármű felépítményeket gyártó Budamobil-Cargo Járműipari és Szolgáltató Kft. kalocsai üzemében 2018. február 23-án.)