Jobban értik a szöveget a magyar diákok, mint korábban

2017.12.05
Portfolio.hu
Javítottak szövegértési eredményükön a magyar diákok a PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study) felmérés szerint tavaly. Az International Association for the Evaluation of Education Achievement (IEA) által végzett kutatás alapján Magyarország 15 pontot javított a 2011-es adatokhoz képest, így 554 pontot ért el.


Magyarország a 13. helyen végzett a PIRLS 50 országot felölelő listáján, éppen Bulgária és az Egyesült Államok előtt. Korábban a szövegértésben a 20. helyen szerepeltek a magyar 4. osztályos diákok.

A magyar diákok az élményszerző szövegeknél - mint mesék, irodalmi alkotások - jobb eredményt értek el, mint az információszerző szövegeknél - például interjúk, tankönyvi szövegek

- mondta Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője.

Ugyanakkor mindkét szövegtípusnál javultak az eredmények az előző méréshez képest; 5%-kal jobbak voltak a pontszámok 2011-hez képest a tanuló képességszinteket tekintve.

A PIRLS-felmérés látszólag ellentmond az OECD kutatásának, ugyanakkor utóbbi kissé más készségeket mér, és nem is ugyanazt a korosztályt vizsgálja. A PISA-teszt tanúsága szerint a 15 évesek szövegértési teljesítménye 2015-ben visszaesett 2012-höz képest.

A PIRLS szerint Magyarországon a lányok 13 ponttal jobb eredményt produkáltak, mint a fiúk, amivel hazánk a középmezőnyben található. Balázsi Ildikó kitért arra is, hogy a fiúk és a lányok közötti különbség alatta maradt a nemzetközi átlagnak, azaz a nemek közötti eltérés kisebb volt.

A felmérés kapcsán Balázsi Ildikó kiemelte az is, hogy a családi háttér és az otthon rendelkezésre álló erőforrások jelentős mértékben befolyásolják a magyar diákok eredményeit. A kevés és sok tanulást segítő erőforrással rendelkező diákok átlageredménye között 136 pont volt a különbség, ami a részt vevő országok körében 140 pontos volt.

A magyar diákok átlagteljesítménye a fővárosi, városi, megyeszékhelyi iskolákban jobb volt, mint a községi intézményekben. A különbség arra utal, hogy a különböző településtípusokon tanuló diákok eltérő mértékben rendelkeznek az eredményeket befolyásoló szociokulturális jellemzőkkel.

Az ötven állam részvételével zajló tavalyi PIRSL-felmérésben 149 iskola 209 osztályából 4623 diák vett részt Magyarországról. A teszten elért eredmények alapján a tanulók képességpontokat kapnak, és ebből számítják ki az országok eredményeit.