Jócskán feljebb húzták a magyar növekedési adatot!

2017.12.05
Portfolio.hu
Az előzetesen közölthöz képest (éves alapon számolva) 0,3 százalékponttal gyorsabban nőtt a magyar gazdaság a harmadik negyedévben - tette közzé a KSH. A szokatlanul magas eltérést a gyorsbecsléshez képest elsősorban a piaci szolgáltatásoknak a vártnál kedvezőbb teljesítménye magyarázza. Negyedéves alapon 0,9%-kal nőtt a GDP, ez 0,1 százalékponttal magasabb az előzetes számnál.


A pontosítás következtében (a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint)a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 4,1%-kal növekedett.

Jócskán feljebb húzták a magyar növekedési adatot!


A növekedés szerkezetéről első pillantásra az alábbiakat állapíthatjuk meg. A termelési oldal felől vizsgálva az igazi élénkülést a szolgáltatások területén láthatjuk. A legnagyobb súlyú szektor a válság kitörése óta csak egyszer (négy éve) mutatott a mostani 3,8%-os bővülésnél erősebb dinamikát. Különösen a kereskedelem és a kommunikáció húzta a szektort. Érdemben tudott hozzájárulni a növekedéshez a jó nemzetközi konjunktúra által hajtott ipari termelés, illetve a tavalyi összeomlás után az EU-források segítségével talpra álló építőipar is. A mezőgazdaság a tavalyi kimagasló éve után - elsősorban a kedvezőtlenebb időjárás miatt - gyengébben teljesít.

Jócskán feljebb húzták a magyar növekedési adatot!


Felhasználási oldalról nézve a fogyasztás régóta várt élénkülése hozhatta a meglepetést. 4,8%-os növekedésre 11 éves nem volt példa. Mivel a közösségi fogyasztás is beindult, a végső fogyasztás bővülése már meghaladja a GDP-növekedést. Eközben az uniós forrásokból újrainduló beruházási boom is élénkítette a belföldi felhasználást, ami óriási ütemben, 8%-kal bővült. Így nem is csoda, hogy az export-import olló úgy elnyílt, hogy hasonlót 14 éve láthattunk utoljára.

Összességében a növekedés szerkezetében azt látjuk, amire számítani lehetett, de sokkal intenzívebben. A gyors bérnövekedés beindította a fogyasztást, ami a beruházás mellé belépve még inkább felpörgette a belső motorokat. A belföldi felhasználás intenzív növekedéséhez magas importigény járul, így a külső egyensúly érdemben romlani kezdett. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a növekedés szerkezete hosszabb távon nem fenntartható, ám a hangsúly egyelőre a hosszú távon van. A külső reálgazdasági pozíciónk ugyanis olyan magas szufficitet mutat, hogy bőven van honnan romlani.

A véletlenszerű mezőgazdasági teljesítményt levonva a magyar gazdaság 4,5%-os növekedést mutatott a harmadik negyedévben, ilyen gyors bővülésre utoljára 2005-ben volt példa.

Jócskán feljebb húzták a magyar növekedési adatot!


Az alábbi ábrán a növekedési szerkezet változását láthatjuk az alapján, hogy az egyes gazdasági tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá a növekedéshez. Mint látszik, a szolgáltatások és az építőipar szerepe növekszik, és ezzel párhuzamosan a beruházások és a lakossági fogyasztás hozzájárulása. Ennek ára a külső egyenleg romlása.

Jócskán feljebb húzták a magyar növekedési adatot!
Klikk a képre!


Bár eddig is lehetett tudni, de most már pontos számokkal is bemutatható, hogy a beruházási ráta (a GDP-arányos beruházás) emelkedik. Az utóbbi négy negyedév átlagos mutatója 22,1%-ra emelkedett. Azt azért érdemes figyelembe venni, hogy az utóbbi években több módszertani változtatás kísérte a beruházások számbavételét. Ezek jelentősen emelték a beruházási rátát, de természetesen a számbavételi különbség nem jelenti azt, hogy a gazdaági helyzet megváltozott volna. Ez azt jelenti, hogy amíg korábban 23-24%-os beruházási rátával a hosszú távú növekedés kapcsán elégedettek lehettünk volna, most inkább a 26-28%-os tartomány lenne az igazi cél, ez pedig még mindig messze van.

Jócskán feljebb húzták a magyar növekedési adatot!


A felfelé módosított harmadik negyedéves adat újra felcsillantja a lehetőséget, hogy az idén az éves átlagos GDP-növekedés elérje a 4%-ot. Számításaink szerint ehhez egy 4,5% körüli negyedik negyedéves dinamikára lenne szükség. Ez nem tűnik lehetetlennek, tekintve, hogy a lakossági fogyasztás októberben is erős lehetett, illetve a mezőgazdaság sem húzza majd le annyira a GDP-t. A kormányzati 4,1%-os növekedési célhoz ennél is nagyobb, 4,8%-os lendület lehet szükséges.

A sokféle GDP-növekedésről - Így nézzük mi
A KSH többféle GDP-mutatót is közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (yoy) indexből három is létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy vagy a bázis időszakban szökőnap is van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért az összehasonlítást is megkönnyíti, ha mi is ezt tekintjük fő adatnak.

Az előző negyedévhez viszonyított (qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított, mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs is értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ez a mutató is rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.





(Címlapkép forrása: Shutterstock)