Kiszámolták, hogyan spórolhatna Magyarország százmilliárdokat a legnehezebb időkben

2018.01.12
Portfolio.hu
A gazdaságilag nehéz években jelentős kamatterhet venne le az országok válláról, ha a GDP-növekedéshez kötnék az állampapírok kamatozását - állítják az Európai Bizottság szakértői. Az ötlet nem új, de eddig nem sokan vették komolyan, pedig a becslések szerint Magyarország is jól járhatna egy ilyen eszközzel.


Mi az a GDP-hez kötött állampapír?



Tavaly decemberben érdekes vitairat jelent meg az Európai Bizottság szakértőinek tollából: azt fejtegetik, milyen előnyei lennének annak, ha a tagállamok egyes állampapírjainak kamata a GDP-növekedéshez lenne kötve. A szerzők kiemelik, hogy az európai gazdaság régen látott fellendülési időszakon megy keresztül, emiatt pedig jogos azt feltételezni, hogy szép lassan leépülhetnek a válság során felhalmozott adósságállományok. Ez azonban lassú folyamat, ráadásul bizonytalan az adósságállományok jövőbeli alakulása, vagyis nem zárható ki, hogy mire érdemben csökkenne az országok terhe, addigra újra emelkedésnek indul majd az adósság.

A fentiek miatt nőtt meg az érdeklődés a növekedéshez kapcsolt állampapírok iránt, az Európai Bizottság megítélése szerint komoly előnyei lehetnének annak, ha elterjedne ez az új eszköz. A legfontosabb talán az lehetne, hogy csökkenteni lehetne az adósságterhek időbeli lefutásában jelentkező bizonytalanságot.

Az előnyök elsősorban olyan országokban jelentkeznének, melyeknek az átlagnál magasabb az adósságuk, nagy a makrogazdasági ciklusok volatilitása, és nincs más eszközük a különböző gazdasági sokkok tompítására. Ezek alapján akár Magyarország is az új eszköz nyertesei között lehetne, de erre még később visszatérünk.


Persze a GDP-hez kapcsolt állampapírok esetében fontos lenne, hogy a kockázati prémium ne kompenzálja a kiszámíthatóbb adósságpálya kedvező hatását - emeli ki a bizottság elemzése. A testület szakértői szerint az új adósságfinanszírozási eszköz elterjedése a befektetők számára is kedvezőbb lenne, hiszen csökkentené a váratlan csődesemények esélyét, ezért várhatóan az elvárt kockázati prémium is alacsonyabb lehetne.

Minden előnyével együtt önmagában a GDP-hez kapcsolt állampapírok piacra dobása nem helyettesítheti a tagállamok által szükséges költségvetési fegyelmet és gazdaságpolitikát, melyek csökkenthetik az adósságot

- figyelmeztet az elemzés.

Hogy nézne ki egy ilyen kötvény a gyakorlatban?



Közgazdászok az elmúlt két évtizedben többször felvetették már a GDP-hez kötött állampapírok ötletét, de a világon eddig kevés helyen vették komolyan az ötletet. A legtovább talán a Bank of England ment, a britek már többször vizsgálták egy ilyen kibocsátás lehetőségét. Tavaly már az IMF is kedvező véleményt fogalmazott meg az ötletről, illetve a G20-országok illetékesei is tárgyaltak a kibocsátás lehetőségéről. Konkrét növekedéshez kötött állampapírt még egy ország sem bocsátott ki, de adósság-átstrukturálás során volt már példa hasonlóra.

Persze a növekedéshez kötött kötvényeknek is sok fajtájuk lehet. A gyakorlatban az Európai Bizottság abból a feltevésből indult ki, hogy a papírok tőke- és kuponfizetése is a GDP-növekedés függvénye. A brüsszeli testület szakértői szerint egy ilyen állampapír sokban hasonlítana a részvényekhez, csökkentené a kuponfizetést akkor, ha a gazdaság nehéz helyzetben van, és növelné akkor, amikor épp jobban megy. Ez hasonló lenne, mint az osztalék a részvények esetében, hiszen a kötvénytulajdonosok gyakorlatilag részesülhetnének az ország növekedéséből.


A bizottság szakértői szerint a fent már tárgyalt előnyök (a kockázatok simítása, államcsődök esélyének csökkentése stb.) mellett lenne még egy fontos előnye ezeknek a kötvényeknek: arra ösztönöznék a kormányokat, hogy növekedésbarát reformokat hajtsanak végre. Ha ugyanis kellően alacsonyan állapítanák meg a magasabb növekedéssel járó befektetői prémiumot, akkor a kormányok is még inkább érdekeltek lennének a minél nagyobb növekedésben.

Természetesen az előnyök mellett vannak komoly fenntartások az esetleges új adósságeszközzel szemben, nem véletlen, hogy még sehol nem próbálkoztak vele. A legfontosabb félelem, hogy a piac esetleg nem fogadna kedvezően egy ilyen állampapírt, vagy legalábbis a befektetők jelentős prémiumot várnának el a "hagyományos" kötvényekhez képest. Ez logikus is, hiszen a befektetők nagyobb kockázatot vállalnak, amiért cserébe kompenzációt várnak. Más kritikák szerint egy ilyen állampapír kibocsátója kevésbé lenne kényszerítve a felelős gazdálkodásra, illetve nagy lenne a kísértés a GDP-adatok esetleges manipulálására.

De miért lenne ez jó Magyarországnak?



A konkrét számítások szerint egy 1%-os gazdasági sokk a GDP 0,8 százalékával csökkenthetné egy átlagos európai ország adósságszolgálati kiadásait, ha abból indulunk ki, hogy a meglévő adósság teljes egészében GDP-hez kötött állampapírokban van. Ha egy ennél praktikusabb opciót vizsgálunk, mely szerint az adósság harmada van ilyen kötvényekben, akkor a GDP 0,3%-át teheti ki ez a könnyítés. A szerzők szerint ez arra kényszerítené a tagállamok kormányait, hogy folyamatosan szigorú költségvetési politikát folytassanak, nem lenne lehetőség arra, hogy az egyébként is jó időszakokban a kiadások is elszaladjanak, hiszen akkor kellene bepótolni a recesszió alatt kieső kamatfizetést.

Kiszámolták, hogyan spórolhatna Magyarország százmilliárdokat a legnehezebb időkben


Hasonló modellezést több EU-tagállam esetében is elvégeztek, így kiderül, hogy például Magyarország esetében egy 1%-os sokk a GDP 0,7%-ával csökkenthetné az adósságszolgálati kiadásokat az, ha minden állampapírunk a GDP-hez lenne kötve. Ha csak a harmada, akkor ez a könnyítés a GDP 0,2%-a lehetne. A magyar adósságszolgálati teher egyébként átlagon felüli, a GDP 2,9%-a lehetett 2017-ben, miközben az EU átlaga 2%. A GDP-hez kapcsolt kötvények az olaszoknál és a portugáloknál okoznák a legnagyobb tehercsökkenést, ahol a nemzeti össztermék közel 4%-át teszi ez ki, így kizárólag a növekedéshez kapcsolt papírok esetében ez 1,3 százalékponttal lehetne átmenetileg alacsonyabb.

Kiszámolták, hogyan spórolhatna Magyarország százmilliárdokat a legnehezebb időkben


Persze ezt a könnyebb terhet később kellene megfizetni akár több évre szétosztva akkor, amikor a gazdaság jobban pörög. Az ötlet támogatói abból indulnak ki, hogy akkor a magasabb adóbevételek miatt kevésbé viselné meg a kormányokat a nagyobb teher.

A mostani elemzés újdonsága, hogy az Európai Bizottság nyíltan kiállt a GDP-növekedéshez kapcsolt állampapírok ötlete mellett. Az anyag elsősorban az eszköz előnyeit mutatja be. Magyarország számára az a számítás érdekes, mely szerint akár a GDP 0,2-0,7 százalékát (mintegy 70-245 milliárd forint) is elérhetné a könnyítés évente a nehezebb időszakokban, majd ezt a gazdasági fellendülés idején kellene kompenzálni, amikor az államnak is nagyobb a mozgástere.Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a GDP-növekedéshez kötött állampapírok koncepciója első pillantásra nem illeszkedik tökéletesen az optimális anticiklikus gazdaságpolitikához. Egy jelentősebb gazdasági sokk után ugyanis a gyors növekedés már akkor is nagyobb kamatterhet okozna, amikor még a kibocsátás a potenciális szint alatt van.


A címlapkép forrása: Shutterstock