Megállíthatatlanul terjed a magyarok között az internetes vásárlás

2017.03.19
Portfolio.hu
Tavaly először fordult elő, hogy az online kiskereskedelem meghaladta a teljes kiskereskedelmi forgalom 3%-át. A növekedés töretlen, az évtized végére már 5-6%-os lehet az internetes rendelések részaránya. Ahogy a mindennapokba bekúszik az online vásárlás, elkezd csökkenni a karácsonyi szezon túlsúlya a forgalomban.


Tavaly közel 300 milliárd forint értékben vásároltunk termékeket a "csomagküldő és internetes kiskereskedelemtől", ez folyó áron 28%-os növekedés az előző évhez képest. A gyors bővülés eredményeképpen ennek az üzlettípusnak a részesedése a teljes kiskereskedelmi forgalomból egy év alatt 2,5%-ról 3,1%-ra emelkedett. A következő években, ahogy az új vásárlási formákra fogékony társadalmi réteg vásárlóereje növekszik, az internettől idegenkedők pedig idősödnek, további dinamikus térnyerésre számíthatunk, az évtized végére pedig már húsz forintból legalább egyet online vásárlás formájában költünk el.

Megállíthatatlanul terjed a magyarok között az internetes vásárlás


A folyamatot a következő években még egy tendencia erősítheti. A válság sokkjának elmúlásával a lakossági vásárlásokon belül elsősorban a "nem élelmiszer" jellegű kiskereskedelem bővülhet, hiszen az élelmiszerek iránti kereslet sokkal rugalmatlanabbul reagál a jövedelem változására. Az utóbbi két évben már megfigyelhető volt ez a korrekció, aminek folytatódása szintén az online kereskedelmi forgalom arányának növekedését hozza majd.

Megállíthatatlanul terjed a magyarok között az internetes vásárlás


A fentiek miatt érdemes egy pillanatra a vásárlások internetre költözésének lendületét a "nem élelmiszer kiskereskedelem" forgalmával összevetve is vizsgálni. Eszerint az online vásárlások már 8% feletti részarányt képviselnek. Az idén közel 10%-os lehet a részarány, az évtized végére pedig azon vásárlásainknak, melyeket nem hiperekben vagy a sarki közértben követünk el hatoda online formában fog megtörténni.

Megállíthatatlanul terjed a magyarok között az internetes vásárlás


A tapasztalatok szerint az online vásárláshoz szükséges gyakorlat, illetve bizalmi viszony elsőként a tartós fogyasztási cikkeknél alakul ki. Éppen ezért nem meglepő, hogy a karácsonyi időszak az internetes rendelések csúcsidőszaka. Nem csak azért, mert amúgy is ilyenkor költjük a legtöbbet, hanem mert a vásárlásokon belül is megugrik az online költések aránya. Pontosabban megugrott, ugyanis ez a jelenség egyre inkább a múlté. Fekete péntek ide vagy oda, az elmúlt években már nem növekszik tovább a november-decemberi vásárlások súlya a internetes kereskedelmi forgalomban. Ennek az az oka, hogy már a többi hónapban is egyre szívesebben merészkedünk fel a netre, ha költeni akarunk, ehhez képest sokak számára az egyszeri karácsonyi bevásárlások évek óta tartó rutinnak számítanak.

Az alábbi ábra alapján a karácsonyi időszakok jelentősége három szakaszra osztható. A 2000-es évek elején még nem is az év vége, hanem az év eleje volt a csúcsidőszak, és nem is növekedett a karácsonyi szezon súlya. Az évtized második felében elindult az emelkedés, ám ez 2010 után megállt. (Azt is mondhatnánk, hogy az utóbbi években már csökkenést láthatunk, de a statisztikai revíziók miatt itt indokolt az óvatosság.)

Megállíthatatlanul terjed a magyarok között az internetes vásárlás


Furcsa online kereskedelem

Az online kereskedelem kategória annyiban kakukktojás a kiskereskedelmen belül, hogy a többi tevékenységcsoport megkülönbözetése a termékeken alapul. Míg van élelmiszer, bútor, műszaki cikk, ruházat, gyógyszer, üzemanyag stb. kiskereskedelem, addig az online kiskereskedelem egy vásárlási mód, amin belül ugyanúgy élelmiszert, ruhát, műszaki cikket stb. vásárolunk.


Az internetes vásárlások elterjedésével egyre inkább felmerül a kérdés, hogy van-e értelme külön kategóriaként kezelni azokat. A webshopok világában valóban külön üzlettípusként különböztethetjük meg ezt az értékesítési formát, ám a kereskedők számára láthatóan egyre inkább kézenfekvő mindkét formában értékesíteni. Így aztán egy-egy üzlet forgalma szempontjából lényegtelen, hogy személyesen vagy interneten keresztül történik a vásárlás. Ugyanakkor a statisztika számára kihívást jelent, hogy az internetes forgalmat árucsoportok alapján válogassák szét és osszák fel a bútor-, gyógyszer-, ruházati, műszakicikk- stb. kiskereskedelem között. Valószínű azonban, hogy ennek a kihívásnak előbb-utóbb meg kell felelni. Különben oda jutunk, hogy minden terméktípus forgalmának értékeléséhez hozzá kell tennünk: "plusz még amit online eladtak, de arról nem tudunk semmit."