Élénkült a magyar gazdaság

2017.11.14
Portfolio.hu
Az idén a harmadik negyedévben 0,8%-kal bővült a gazdaság az előző negyedévhez képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat szerint az éves GDP-növekedés 3,8% volt.


A nyers adatra vonatkozó piaci előrejelzések konszenzusa 3,7% volt, a prognózisok 3,2 és 4,0% között szóródtak. Ehhez képest az éves alapú kiigazítatlan GDP-növekedést most 3,6%-ra becsülte a KSH, vagyis az adat nem jelent meglepetést.

A statisztikai hivatal az első becsléskor csak utalásokat tesz a növekedés szerkezetére. Most is csak annyit közölt, hogy a növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá. Ennél egy hajszálnyit pontosabb volt Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője, amikor az MTI-vel azt közölte, hogy

a mezőgazdaság teljesítménye visszafogta a növekedést, az építőipar és számos piaci alapú szolgáltatás viszont erősítette a gazdaság teljesítményét.


Előzetesen is azt lehetett sejteni, hogy az éves GDP-növekedéshez
  • a jó nemzetközi konjunktúra által hajtott ipari termelés,
  • a tavalyi összeomlás után az EU-források segítségével talpra álló építőipar, illetve
  • a gyors béremelkedésből profitáló szolgáltatások

járultak hozzá. A mezőgazdaság a tavalyi rekordév után gyengébben teljesített.

Felhasználási oldalról nézve a belső motorok lehettek erősek. A lakossági fogyasztás és a beruházás vélhetően tovább pörgött, ám ennek magas importvonzata miatt az export-import olló hozzájárulása a növekedéshez negatív lehetett.

Változott a múlt



A KSH szeptember végén hajtotta végre a GDP-adatok átfogó revízióját. Ennek az éves átlagos növekedésre gyakorolt hatása már ismert volt (például hogy tavaly nem 2, hanem 2,2%-os volt a kiigazítatlan növekedés), most ugyanezt láthatjuk negyedéves frekvencián. Összességében megállapítható, hogy 2011-2012-ben minimálisan lejjebb hozta a KSH az éves indexeket, 2014-től viszont ennél nagyobb mértékben húzta fel az adatokat.

Élénkült a magyar gazdaság


Stabil, de nem túl magas növekedési előny



Az eurózóna friss harmadik negyedéves GDP-növekedési adata 11 órakor jelenik meg, de a t+30-as becslés már rendelkezésre áll. Ez alapján a magyar gazdaság növekedési előnye a fejlett gazdaságokhoz képest 1,3 százalékpont, ugyanannyi, mint a 2. negyedévben. Ez historikusan nem számít nagyon magasnak.

Élénkült a magyar gazdaság


Összejön-e a 4% feletti növekedés?



Az idei éves átlagos GDP-növekedés kapcsán a legfőbb "optikai természetű" kérdés, hogy négyessel kezdődik-e majd a szám. Számításaink szerint erre kicsi az esély. Ahhoz, hogy a bővülés éves átlagban elérje a 4%-ot, legalább 4,5%-os negyedik negyedévre lenne szükség. A 4,1%-os kormányzati célhoz pedig 5% közüli növekedés kellene az utolsó három hónapban. Bár az év végére a legtöbb elemző élénkülést vár a gazdaságtól, ilyen mértékű felfutás azért rendkívüli lenne. Ami mégis segíthet, hogy az idei növekedés beruházásintenzív jellegű, ez a tevékenység pedig az év vége felé különösen erős. Ezen felül abban is lehet bízni, hogy a mezőgazdaság már nem húzza le annyira az indexet.


A sokféle GDP-növekedésről - Így nézzük mi
A KSH többféle GDP-mutatót is közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (yoy) indexből három is létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy vagy a bázis időszakban szökőnap is van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért az összehasonlítást is megkönnyíti, ha mi is ezt tekintjük fő adatnak.

Az előző negyedévhez viszonyított (qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított, mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs is értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ez a mutató is rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.




A címlapkép az Opel magyarországi gyárában készült, forrás: MTI Fotó / Varga György