Rengeteg adószabály változik

2017.11.14
Portfolio.hu
A parlament keddi ülésén több adózással összefüggő jogszabály módosításáról döntöttek a képviselők.


Az egyik legfontosabb adóváltozás:




Közigazgatási rendtartás



Az Országgyűlés elfogadta az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb jogszabályok módosítását. A képviselők 146 igen, 29 nem szavazattal és 9 tartózkodás mellett szavazták meg a kormány javaslatát.

Jövő év január elsején lép hatályba az általános közigazgatási rendtartási törvény és ezzel hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárási törvény, amely az adóigazgatási eljárásban az általános eljárási szabályokat tartalmazta. Az új közigazgatási rendtartásról szóló törvény azonban nem terjed ki az adóigazgatási eljárásra.

Ezért készült két új törvény az adózás rendjéről (Art.) és az adóigazgatási rendtartásról.

Az adózás rendjének újraszabályozása miatt felül kellett vizsgálni valamennyi kapcsolódó jogszabályt, ezeket a módosításokat tartalmazza a most elfogadott törvény.

A jogszabály 114 törvényt módosít, tartalmazza a többi között azt, hogy az adóalanyok jövő évtől maximum 10 százalékkal csökkenthetik a fizetendő népegészségügyi termékadó összegét egészségmegőrző programok miatt felmerült költségeikkel.

Rögzítették, hogy a munkáltató már a 2017-es évre vonatkozóan sem készíthet munkáltatói adómegállapítást, valamint hogy a mezőgazdasági őstermelőknek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyeknek az adóhatóság először a 2017-re vonatkozóan készít bevallási tervezetet.

A Mazars adótanácsadó értékelése szerint az Art. karcsúsításának célja egy rövidebb, könnyebben érthető - az adóhatóság szolgáltató jellegét is hangsúlyozó - törvény megalkotása volt, de a kikerülő rendelkezések "nem vesznek el, csak átalakulnak", azaz más törvényekben bukkannak fel jellemzően a korábbinak megfelelő tartalommal.

Egységes szabályok születtek az adóhatóság végrehajtási eljárásaira



Az adóhatóság általános végrehajtó szervvé válik a közigazgatásban a jövő évtől, eljárásaira pedig egységes szabályokat alkotott az Országgyűlés. A jogszabályt, amely az adósok érdekeit is figyelembe veszi, 125 igen, 30 nem és 30 tartózkodó szavazattal fogadta el a Ház.

Jövőre, de 2019-ben is bővül azon végrehajtandó követelések köre, amelyeket az adóhatóság folytathat le. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) olyan döntéseket is végre kell majd hajtania, amelyekhez jelenleg nincs engedélye vagy eszköze, szakértelme. Ezek igénybevételének lehetőségét teremti meg a jogszabály. A testület átveszi például a törvényszéki végrehajtás feladatait.

Az új jogszabály biztosítja, hogy egy ügyféllel szemben egyszerre csak egy végrehajtási eljárás legyen folyamatban, egységesen kezelve az egymástól eltérő jogcímű tartozásokat.

Az adós jogos érdekét védő szabályok is kerültek a jogszabályba, például, hogy nincs helye ingatlan végrehajtásnak az adós és családtagja lakhatását szolgáló ingatlan esetében akkor, ha a tartozás nem haladja meg az 500 ezer forintot.

A lakástulajdon csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre, a vállalkozások zavartalan működését pedig a gépjárművek lefoglalhatóságának korlátok közé szorítása biztosítja.

A változtatás emellett törvényi szinte emeli azt a már élő gyakorlatot, hogy ingóságokat, ingatlant csak elektronikus árverésen lehet értékesíteni.

Önálló törvényt kapnak a vámeljárások



Külön eljárási törvény vonatkozik jövő évtől a vámeljárásokra, ezt 154 igen szavazattal, 29 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A törvény a hatályos vámtörvényt dolgozza át az unós vámkódex struktúrájának figyelembe vételével.

Az új jogszabály azonban változtatásokat is tartalmaz, a többi között azt, hogy a vámellenőrzés rendszeréből a jövőben kiemelik az áruátengedést követő ellenőrzést, és mindkettő önálló hivatalból indult eljárás lesz. A vámellenőrzés időtartama 270 nappal, az áruátengedést követő ellenőrzésé pedig 90 nappal csökken.

Kérelemre indult eljárásokat a vámhatóságnak 120 napon belül kell elvégeznie, míg a hivatalból indulókra 90 napja van a hatóságnak.

A jogszabály a jövőben nem tartalmazza a helyszíni ellenőrzést, mert azt a vámellenőrzés kiváltja. A jogorvoslati szabályokat a törvény a közigazgatási eljárási szabályokat alapul véve határozza meg.

A megszavazott dokumentum tartalmazza az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által finanszírozottak utólagos ellenőrzésének eljárását, a vámtanácsadói és vámügynöki tevékenység végzéséhez szükséges rendelkezéseket. Utóbbiak nyilvántartásba vétele egyszerűsödik az által, hogy a kérelmeket már nem a vámhatságnál, hanem a nyilvántartásba vételi szervnél kell benyújtani.

Új formába öntött törvények az adóhatóság ügyfélközpontúságáért



Az Országgyűlés új törvényeket hozott az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról. A kabinet az újraszabályozással azt kívánja hangsúlyozni, hogy az adóhatóság ügyfélközpontú szolgáltatást nyújt, vagyis úgy segíti az adózókat kötelezettségeik teljesítésében, hogy a költségvetés bevételi érdekei ne sérüljenek.

A képviselők 124 igen szavazattal, 31 nem ellenében és 29 tartózkodás mellett támogatták a nemzetgazdasági miniszter adózás rendjéről szóló előterjesztését, az adóigazgatási módosításokat pedig 123 igen, 30 nem és 30 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá.

A Mazars pontokba szedte az új adóeljárási törvények fontosabb szabályait:
  • a tervezetek korábban nem tartalmazták általános alapelvelvként, hogy az adóhatóság köteles méltányosan eljárni. Most ez visszakerült a szövegbe;
  • az adóhatóság a jogutódnál a jogutódlást megelőző időszakra vonatkozó törvényi feltételek fennállásának vizsgálatát a jogelőd adózói előéletére is kiterjedően, a jogelőd magatartását is értékelve végzi;
  • a javaslat rendelkezik a felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően adott meghatalmazások érvényességének kérdéséről;
  • a javaslat felsorolja azokat az adózókat, akikkel a NAV elektronikus úton tart kapcsolatot: havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelesek, az Áfa tv. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására kötelesek, az Áfa tv. szerinti összesítő jelentés benyújtására kötelesek, vagy az e-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelesek.
  • az adóellenőrzés időtartama a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén és a megbízható adózók esetében nem haladhatja meg a 180 napot. A csoportos adóalanyokra, valamint az áfaregisztrált adóalanyokra ez a szabály azonban - úgy tűnik - nem vonatkozik majd;
  • a csoportos adóalany is minősülhet megbízható adózónak, ha minden tagja megbízható adózó;
  • a korábbi Art.-tervezetből hiányzott az adózó által bejelentendő adatok köre. A törvényjavaslat azonban külön mellékletben szabályozza, hogy mely adatokra terjed ki az adat- és változásbejelentési kötelezettség (pl. adószám igénylésekor vagy a biztosítottak adatainak bejelentése kapcsán);
  • visszakerült a tervezetbe az adóhatóság visszatartási jogára vonatkozó rendelkezés, amelynek alapján az adó-visszaigénylés a tartozások összegéig visszatartható, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül;
  • a korábbi tervekkel ellentétben mégsem változik a késedelmi pótlék (és a késedelmi kamat) mértéke: naptári naponként az érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része marad;
  • nem változik az adóbírság mértéke sem. Ez fő szabályként az adóhiány 50 százaléka, de marad a korábbi 200 százalék, ha az adóhiány például a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatokkal függ össze;
  • egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani azt, aki adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat. A korábbi 500 ezer, illetve magánszemélyek esetén 200 ezer forintos szankcióhoz képest ez jelentős emelés;
  • a tervezethez képest újdonság, hogy az adószám törlésére ad okot, ha az adózó az áfaösszesítő nyilatkozat, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének - a törvényi határidőtől számított háromszázhatvanöt napon belül - az adóhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget;
  • teljesen új szabály lesz, hogy az adózó terhére jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha a NAV honlapjának erre a célra létrehozott felületén közzétett tájékoztató szerint járt el. Ilyen esetben csak az adóhiányt kell majd megfizetni;
  • 2018-tól a NAV a honlapján közzéteszi a minősítési eljárásban megbízható adózónak minősített vállalkozások nevét és adószámát;
  • ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan több adózót - egymással összefüggően - érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben vélelmezheti az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését, azt az érintettek tudomására hozhatja. Azaz ezzel a NAV ösztönözheti a jogkövető adózókat, hogy szakítsák meg az üzleti kapcsolataikat a gyanús gazdasági szereplőkkel;
  • az átmeneti szabályok értelmében az új Art. és Air. rendelkezéseit a 2018. január 1-jét követően induló és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. Ugyanakkor az új szabályok irányadók a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé váló kötelezettségek tekintetében is.

Az adócsomag nagy dobása



"A jövő évi adócsomag egyik nagy dobása az adóeljárási törvények újraszabályozása, pontosabban közérthető és átlátható formába öntése - mutatott rá Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere. Valójában a régi a szabályok köszönnek vissza új tálalásban, néhány újdonsággal kiegészítve. Ilyen például az, hogy az adóellenőrzések határideje 365 napban lesz maximálva. A másik jól kivehető irány az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése, valamint az egyre erőteljesebb elektronizáció. Az előbbire jó példa a bevallási tervezet körének bővítése (és a munkáltatói adómegállapítás eltörlése). Az utóbbinál pedig a számla adatszolgáltatást kell megemlíteni, ami a következő időszak legnagyobb kihívását jelenti majd az adózók számára."