Mintha örökre lemondtunk volna a magyar euróról

2017.09.12
Portfolio.hu

Mottó:


Találjunk ki egy országot!
Legyen a neve Németország!


(Bödőcs Tibor nyomán)


A magyar gazdaságpolitika régi adóssága, hogy nincs tisztázva a viszonyunk az eurózónához. Részben érthető a hezitálás: az Európai Unióba való belépéssel vállaltuk, hogy "előbb-utóbb" bevezetjük a közös pénzt, viszont a válság kellemetlen tapasztalatai miatt nem sietős érdemi lépéseket tenni az eurózónába lépés érdekében. Ettől azonban még a tények áttekintése elkezdődhetett volna, hogy aztán érdemi vita során kiforrjon valami új konszenzus arról, hogy mit is kell gondolni a magyar euróról.

Tizenöt évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank tett le az asztalra egy olyan anyagot, ami az euró bevezetésének várható hasznát és költségeit vette számba. Ez alapján az euró mielőbbi átvétele volt a javaslat - az pedig egy másik történet, hogy ehhez képest mi történt az elmúlt 15 évben.

Ezúttal is a jegybank állt elő először konkrétabb iránymutatással. Most nem egy tanulmány formájában (bár lehet, hogy később az is készül), hanem egy olyan feltételcsomaggal, amely a bevezetés közgazdasági kritériumait ismerteti. Ezek a feltételek még ahhoz képest is meglepők, hogy az azért korábban is világos volt, hogy a gazdaságpolitika nem különösebben rokonszenvez az euróbevezetéssel.

Nézzük a kritériumokat!


  • GDP-, jövedelem- és pénzügyi konvergencia: az egy főre jutó GDP, a bérszínvonal és a pénzügyi közvetítés mélysége egyaránt érje el az euróövezeti átlag 90%-át.
  • Szinkronizáltság: a gazdasági teljesítmény és a hitelezés ciklikus mozgása szorosan egybevágjon az uniós ingadozással.
  • Versenyképesség: A (zömében hazai tulajdonú) középvállalatok hatékonysága érje el a nagyvállalati szint felét. A munkanélküliség stabilan 4% körüli legyen, a foglalkoztatottság 65%-os.
  • A pénzügyi rendszer hatékonysága: A pénzügyi rendszer legyen versenyképes az eurózónában, főként költséghatékonysági szempontból.
  • Költségvetés és prudencia: A költségvetési politika mozgásterének biztosítása érdekében a maastrichti szabályoknál szigorúbb alaphelyzetet kell elérni, 50%-os adósságrátát, egyensúlyi költségvetést.

(Részletesebben a feltételekről itt írtunk.)

Indulhat a vita



A fenti feltételrendszer arra biztosan jó, hogy e mentén hasznos diskurzus indulhat az euró bevezetésének ideális időzítéséről.

A következő időszakban bizonyára sokan, sokféle álláspontot ismertetnek majd ennek kapcsán, ezúttal csak egy érdekességre hívnám fel a figyelmet.


A Magyar Nemzeti Bank véleménye szerint az eurózónához való biztonságos csatlakozás elengedhetetlen feltétele a nagyon erős reálkonvergencia, vagyis hogy a fejlettségünk gyakorlatilag a valutaövezet szintjén legyen. Hogy a jegybank szerint miért ennyire lényeges ez, és miért pont 90%-os fejlettség szükséges, bizonyára még kiderül a közeljövőben, de az már most világosan látszik, hogy ezt a nézetet nagyon sok ország nem osztja.

Ha a 90%-os fejlettségi szabályt mindenki komolyan vette volna, a 19 eurózóna tagból 10-nek sosem szabadott volna belépni. Ha feltételezzük, hogy az MNB a fejlettségi szabályt nem a belépés sokkja, hanem a tartós működtetés szempontjából tartja fontosnak, akkor azt is mondhatjuk, hogy a jegybank szerint az eurózóna 19 országából 10 számára előnytelen (vagy indokolatlanul kockázatos) a valutaövezetben lenni.

Mintha örökre lemondtunk volna a magyar euróról


Többek között kudarc fenyegeti Szlovákiát, a balti országokat, és (a bankválság leküzdése óta újra erőre kapó) Szlovéniát is. Pedig ha jól megnézzük ezeknek az országoknak a gazdasági teljesítményét a válság időszaka alatt, egyáltalán nem úgy tűnik, mintha különösebben megszenvedték volna az árfolyamrendszer kötöttségét. Sőt, az eurózóna átlagos fejlettségéhez ezek az országok (Szlovéniát leszámítva) érdemben közeledni tudtak.

Mintha örökre lemondtunk volna a magyar euróról


A feltételrendszer alapján úgy tűnik, hogy a jegybank álláspontja szerint a valutaövezetbe való belépéshez minden korábban megfogalmazott elváráshoz képest nagyobb mértékben kell hasonlítani a fejlett euróövezeti gazdaságokhoz. Olyan mértékben, amilyen - a történelmi tapasztalatokat nézve - talán sosem lesz a magyar gazdaság.



Az eurózóna jövőjéről, és a Magyarország által választandó integrációs stratégiáról is részletesen szó lesz a Portfolio október 5-i Budapest Economic Forum konferenciáján. További részletek: