MNB: a globalizáció új fázisában is indokolt még a laza monetáris politika

2018.02.12
Portfolio.hu
A globalizáció újabb korszakában járunk, amelyben a laza monetáris politika fenntartása továbbra is indokolt Magyarországon, részben amiatt is, mert a fenntartható gazdasági felzárkózáson még dolgozni kell - többek között ezeket az üzeneteket hangsúlyozták a Lámfalussy Konferencia első négy előadásában a Magyar Nemzeti Bank vezetői.


Köszöntőjében Matolcsy György MNB-elnök azt emelte ki, hogy nagy átalakulás zajlik kelet-nyugati irányban a világban, de az EU-n és a régión, a visegrádi négyek körén belül is, amelyet úgy jellemzett:

új globális korszakban, a globalizáció újabb fázisában járunk.

Matolcsy szerint a globalizáció ebben a fázisban gyorsabb, mélyebb és még inkább különleges a múltbeli folyamatokhoz képest. A technológia az egyik hajtóereje ennek az új korszaknak, olyan technológiák, mint a 3D technológia, nanotechnológia, big data, robotizáció. Azt, hogy ezzel a témával miért foglalkoznak egy jegybanki konferencián, úgy indokolta, hogy ezek a folyamatok át fogják alakítani a gazdasági és geopolitikai kereteket, és így a monetáris politikai folyamatokra is kihatnak.

Nagy Márton, az MNB alelnöke rövid előadásában azt hangsúlyozta: vége az alacsony volatilitással jellemezhető pénzügyi korszaknak a világban, és az elmúlt hetekbeli piaci fejlemények jól rámutatnak arra, hogy mennyire fontos az a 12 nagy gazdasági és pénzügyi átalakulási folyamat, ami jellemezte az elmúlt éveket Magyarországon: üzenete szerint ezek segítettek ellenállóbbá tenni a magyar pénz- és tőkepiacokat. Az alábbi folyamatokat emelte ki Nagy Márton:
  • Munkaerőpiac: lényegében teljes foglalkoztatottság van Magyarországon
  • Adórendszer: a munkát terhelő adókról a fókusz a fogyasztást terhelő adókra helyeződött
  • Motivációs fordulat: az egykulcsos adórendszer motivációs hatása a munkaerőpiacon és a fogyasztásban is jelentős
  • Államháztartási fordulat: az elsődleges államháztartási egyenleg folyamatosan többletes évek óta, ami segíti az adósságráta leépítését is
  • Államadósság fordulat: az egyik legnagyobb adósságráta csökkenés történt Magyarországon az EU-s tagállamok között
  • A túlzott deficit eljárás alóli kikerülés, mint fordulat, aminek kapcsán a folyó fizetési mérleg deficitjének többletbe fordulása is lényeges, megszűnt a korábbi időszakra jellemző ikerdeficit
  • Monetáris politikai fordulat: a kamatcsökkentések és az állampapírpiaci hozamcsökkenés jelentős megtakarítást okozott az államadósság kamatkiadásaiban
  • Hitelezési fordulat, ami a kkv-hitelezésben is látványosan megjelent.
  • Devizahitelezési fordulat: megszűnt a lakossági devizahitelezés, a korábbi állomány forintalapúra változott
  • Mérlegfőösszeg fordulat az MNB-nél: a nagyon laza monetáris politika mellett is jelentősen csökkent a mérlegfőösszeg
  • Növekedési fordulat: az elmúlt években a GDP-növekedés 3-4% körüli ütemet ért el
  • Konvergenciafordulat: a felzárkózás újraindult, igaz kérdés, hogy ez mennyire fenntartható, de köze van a monetáris és fiskális politikai fordulathoz.

Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a jegybank nemkonvencionális célzott intézkedéseiről beszélt, amelyek kapcsán visszaidézte: 2013-ban sok elemző azt gondolta, hogy ha Matolcsy György lesz a jegybankelnök, akkor vége a világnak, illetve ha tovább vágja a kamatokat a Monetáris Tanács, de ez nem következett be. Palotai felidézte az MNB elmúlt évekbeli főbb monetáris politikai intézkedéseit és a mögöttük húzódó stratégiát.

Rámutatott, hogy a folyamatosan laza monetáris politika segített elkerülni a deflációt Magyarországon, de ezen stratégia mellett is még mindig 3% alatt van az infláció, így a laza monetáris politika fenntartása továbbra is indokolt.


Az ügyvezető igazgató hozzátette, hogy az MNB stratégiájában mostanában is különösen fontos az előremutató iránymutatás (forward guidance), amivel a hozamgörbe alacsonyan tartását, a hosszú hozamok leszorítását is igyekszik elérni az MNB. Palotai elismerte, hogy az MNB monetáris politikai eszköztára összetett, de ennek az a célja, hogy növelje a magyar gazdaság növekedési potenciálját és fenntarthatóvá tegye a felzárkózást.

Virág Barnabás, az MNB másik ügyvezető igazgatója éppen utóbbi témáról beszélt rövid előadásában és kijelentette: egyelőre nem sikerült a kelet-közép-európai térségben a fenntartható növekedés és felzárkózás megteremtése, így a monetáris politikának továbbra is ehhez hozzá kell járulnia.

Az a cél, hogy fenntartható legyen a növekedés és a felzárkózás, a közepes jövedelmű gazdaságok csapdáját pedig el lehessen kerülni
- foglalta össze az MNB egyik fő célkitűzését és hozzátette: nem elég csak a gazdasági növekedésre fókuszálni, hanem emellett a fenntarthatóságot pénzügyi, szociális, és ökológiai aspektusban is vizsgálni kell. Rámutatott arra, hogy jelenleg tőkeintenzív növekedési korszakban van a magyar gazdaság, amelyet egyelőre továbbra is jellemez az alacsony termelékenységnövekedés, és ezen változtatni kell. Emellett a versenyképesség növekedését, és a kutatás-fejlesztési források jobb felhasználását is célul kell kitűzni.

Virág Barnabás rámutatott: jelenleg hat kihívással kel szembe néznie rövid távon fejlett gazdaságoknak: a demográfiai csapdával, a képzett munkaerőhiány és az alacsony hazai hozzáadott érték csapdájával, a duális gazdaság csapdájával, illetve a pénzügyi csapdával (ez Magyarország esetén azt jelenti magyarázata szerint, hogy az EU-források most még hajtják a növekedést, de nem tudjuk, hogy mi lesz középtávon). Hatodik kihívásként az alacsony társadalmi kohéziót említette (a tőkeintenzív növekedés milyen társadalmi hatásokkal jár). Virág 9 megatrendet említett, amelyek jelenleg a világgazdaságot hajtják, illetve befolyásolják (új középosztály felemelkedése főként Ázsiában, a globalizáció új formája, energiamix változása, a gazdasági erőközpont keletre áthelyeződése, tartósan alacsony kamatok korszaka, stb.).

Az ügyvezető igazgató összegzésként azt mondta: a globalizáció ezen új korszakában és a fenti kihívások mellett várhatóan a nominális kamatok tartósan alacsonyabb szinten maradnak, mint a korábbi (válság előtti) időszakban és így a reálkamatok várhatóan nulla körül, vagy esetleg negatív tartományban maradnak, így továbbra is támogatják majd a beruházásokat. Emellett rámutatott: az erőforrások minőségére kell helyezni a hangsúlyt a növekedés fenntarthatóságának megteremtése érdekében.

A magyar gazdaság fenntartható felzárkózásának megteremtésében több pillért is említett Virág, így az állami szinten növekedésbarát környezetet, további reformokat az adózásban, az e-kormányzás erősítését, új ipari és exportstratégia kidolgozását, az innovációs kapacitás erősítését és a modern infrastruktúra megteremtését, mérethatékonyságot a kkv-szektorban, az új technológiák gyorsabb adaptációját.

Hidat kell képezni Kelet és Nyugat között, és ebben a Kína által meghirdetett Egy Övezet, Egy út stratégia nagyon fontos
- zárta gondolatait Virág. A kínai stratégia egyik magyarországi lenyomata a Budapest-Belgrád vasútvonal, amely kapcsán éppen ma jött friss hír: