NGM: 50-70 ezren csak kényelemből közmunkások

2017.04.19
Portfolio.hu
A közfoglalkoztatás eredetileg egy átmeneti eszköznek indult, azonban a kormány most felismerte, hogy sokan kényelmi okokból már megélhetési formának tekintik azt, ami össztársadalmi szinten pazarlás, különösen, amikor ilyen mértékű a munkaerőhiány. Éppen ezért a kormány nemrég elvégzett egy felmérést, melyből kiderült: 50-70 ezer közmunkás azonnal el tudna helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon - jelentette be Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara szerdai rendezvényén. Beszélt arról is, hogy a külföldi piacokra termelő, külföldi tulajdonú nagyvállalatok küzdenek a legnagyobb munkaerőhiánnyal Magyarországon.


Munkaerőhiány - a magyar kormány válaszai címmel tartott üzleti fórumot ma az olasz kereskedelmi kamara, ahol Cseresnyés Péter tartott előadást a témában.

Az államtitkár a nehezen foglalkoztathatóak munkaerőpiacra való visszatereléséről ejtett szót először, amelynek kapcsán elmondta, hogy a közfoglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacra való átterelésének folyamatában nem olyan mértékűek az eredmények, mint a kormány szeretné, de azért vannak.

Cseresnyés kiemelte, hogy a költségvetési szférában nem szeretnék jelentősebben növelni a foglalkoztatottak számát, a versenyszféra létszámának növelésében látják a foglalkoztatás további bővülését.


A külföldi vállalatok érzik a legjobban a munkaerőhiányt



A munkaerőhiány kapcsán elmondta: 2013 óta jelentősen megnőtt azon cégeknek a száma, akik toborzási nehézségekkel küzdenek, ám ez bizonyos szakmákra és régiókra igaz különösen.

Az államtitkár többféle statisztikát is ismertetett a munkaerőhiányhoz kapcsolódóan. Az egyik szerint a fizikai munkaerőt alkalmazó cégek 22 százalékának problémát jelent a szakképzett fizikai munkaerőt megtalálása, és 15 százalékuk szakképzetlen fizikai munkást sem talál eleget.

Egy 2016-os felmérés szerint az exportra termelő, külföldi tulajdonú nagyvállalatoknak jelenti a legnagyobb problémát a munkaerőhiány Magyarországon.


Létszámnagyság szerint 2016-ban a tartós munkaerőhiányt jelző cégek aránya:
  • az 50 fő alatti cégeknél 23-24 százalék,
  • az 50-249 fős cégeknél 31 százalék,
  • az 250-999 fős vállalatoknál 49,6 százalék,
  • míg 1000 fő felett 58,7 százalék volt.

A külföldi tulajdoni hányad nagysága szerint nézve tartós munkaerőhiányt jelzett
  • a 100 százalékban magyar tulajdonú cégek 27,5 százaléka,
  • a többségi magyar tulajdonban lévő cégek 30 százaléka,
  • a többségi külföldi tulajdonban lévő cégek 34,1 százaléka,
  • és a 100 százalékban külföldi tulajdonú cégek 40,1 százaléka.

Hazai, illetve külföldi piacra termelés szerint
  • a 100 százalékban exportra termelők 45 százaléka,
  • a többségében exportra termelők 41,4 százaléka,
  • míg a 100 százalékban hazai piacra termelő cégek 25,1% százaléka küzd tartós munkaerőhiánnyal.

Cseresnyés Péter a munkaerőhiány orvoslása kapcsán kiemelte az átalakított szakképzési rendszer fontosságát. Mint mondta, a kormány célja, hogy a duális képzési rendszer keretében a szakmunkásokat képző intézményekbe a szakmai képzés egy jelentős részét céges, munkahelyi körülmények között kapja meg minél több fiatal.


A fiatalok aktivitásának növelése is fontos cél



Az államtitkár beszélt az uniós pénzből finanszírozott Ifjúsági Garanciaprogramról is, ami a 25 év alatti nem dolgozó és nem tanuló fiatalok foglalkoztatását, képzését, illetve vállalkozóvá válását hivatott támogatni. A cél, hogy 2020-ig 180 ezer fiatal számára biztosítsanak ennek a programnak a keretében munkát vagy képzést a jelentkezést követő 4 hónapon belül.

Az államtitkár ismertette, hogy a két éve futó programba eddig 72,5 ezer fiatal lépett be, 16 ezren vannak jelenleg valamilyen képzésben és 44,5 ezer főnek sikerült már elhelyezkednie a munkaerőpiacon.



A kormány felmérte: 50-70 ezer közmunkás azonnal el tudna helyezkedni



A közmunkát eredetileg arra találták ki, hogy átmenet legyen a munkanélküliség, szociális segély és a munka világa között. Most viszont eljutottunk odáig, hogy sokan kényelmi okokból megélhetési formának tekintik a közfoglalkoztatást


- mondta Cseresnyés.

Ezért a kormány nemrég megvizsgálta, hogy hányan vannak közöttük szakképzettek, illetve hányan vannak olyanok, akik könnyen, illetve egy kis segítséggel viszonylag gyorsan el tudnának helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon is.

A kormány friss felméréséből kiderült: a jelenlegi 210-220 ezer közmunkásból 50-70 ezer ember rövid időn belül, szinte azonnal el tudna helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon.


Az államtitkár reményei szerint ez a létszám a 60-70 ezer üresen álló álláshely betöltésében is sokat tudna segíteni. Felhívta a nehézségekre is a figyelmet, hogy területi egyenlőtlenségek vannak, és a munkaerő-kínálat és az igények nem biztos, hogy összeillenek.

Cseresnyés elárulta, hogy a márciusban elfogadott kormányhatározat értelmében négy éven belül a jelenlegi 210-220 ezer közmunkásból 60-70 ezer embernek kell munkát találni az elsődleges munkaerőpiacon, ami a határozatban úgy van megfogalmazva, hogy 150 ezer főre kell csökkenteni a közmunkás tábort.




Ezt egyrészt adminisztratív eszközökkel, másrészt aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel kívánják elérni. Lesz, akit képzésekkel, motivációs tréningekkel segítenek majd, és lesz, akit nem fognak beengedni a közfoglalkoztatásba, például azokat, akiknek olyan szakmájuk van, amivel bármikor el tudnak helyezkedni.

Az államtitkár szerint vannak tartalékok a közfoglalkoztatásban és ezt a kormány mindenképpen ki akarja használni.

Mint fogalmazott, össztársadalmi szinten pazarlás, hogy egy szakképzett szakembert közmunkásként futballpálya karbantartásra foglalkoztatnak, miközben ennél hasznosabb munkát is tudna végezni.


A kormány célja, hogy úgy csökkenjen a közmunkások száma, hogy akik a nyílt piacon hasznos munkát tudnak végezni, el is helyezkedjenek ott.

Kérdésre válaszolva elmondta, egyelőre dolgoznak azon, hogy milyen aktív eszközöket használjanak. Ami biztos, hogy együttműködő partnerekre lesz szükségük, akik akár a kivezetésben is segítenek, például úgy, hogy próbamunkát biztosítanának a közmunkásoknak. Erre az anyagi fedezetet is a kormány biztosítaná, ám ez egyelőre csak egy ötlet a sok közül. Cseresnyés elmondása szerint 8-10 eszköz közül 3-4-et választanak ki első körben, amit alkalmazni akarnak.

A kamara főtitkára arról kérdezte - szakmai alapon - az államtitkárt, hogy eszébe jutott-e már a kormánynak, hogy a bevándorlók felé nyisson a munkaerőhiány miatt, hiszen köztük is lehet szakembereket találni, és kkv szinten pozitív tapasztalatokat is említett. Az államtitkár erre röviden és tömören nemmel válaszolt.

A kivándorlás kapcsán Cseresnyés azt mondta, potenciálisan 200-250 ezer magyar munkavállaló élhet külföldön, aki hazatérhet a jövőben. A kormány bízik benne, hogy a bérek növekedésével a népesség visszaáramlása is felgyorsul.


Címlapkép forrása: MTI/Balázs Attila