Nincs elég pénz a magyar fociban? Pár fiatallal is százmilliókat lehet keresni évente

2018.08.10
Portfolio.hu
A legtöbb pénzt az MTK, a Puskás Akadémia és a Budapest Honvéd kaphatja majd a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) új produktivitási rendszere alapján - hangzott el a szervezet keddi háttérbeszélgetésén. A játékosok közül Gulácsi Péter "termeli" a legtöbb pénzt nevelőegyesületének, a legmagasabban jegyzett magyar focista után évi 100 millió forint üti az MTK markát. Az új rendszerrel a futballszövetség célja az, hogy minél több fiatal focista játsszon a magyar bajnokságban, illetve külföldön jegyzett bajnokságokban, ennek érdekében majdnem 5 milliárd forintot osztanak szét a klubok között.


Mi az a produktivitási rendszer?



Március végén már bejelentette az MLSZ, hogy átalakítja eddigi ösztönző rendszerét, mely azt segíti elő, hogy több magyar fiatal kapjon lehetőséget a csapatokban. Az eddigi rendszerben ugyanis gyakori volt a pénzügyi kényszer (azért játszott valaki, mert szükség volt a pénzre, nem pedig azért, mert kivívta a helyet magának), a kisebb klubok nem részesültek a kalapból, és nem tettek különbséget saját nevelésű és vásárolt játékosok között. Az új premizálási rendszer alapelve, hogy nem az a klub kapja a pénzt, akinél pályára lépett az adott játékos, hanem a nevelőegyesület (persze szerencsés esetben a kettő egybeesik), illetve a sikeres nevelést hosszabb távon díjazzák, a játékos pályafutásának végéig évről évre pénzt termel a nevelőegyesületének.



Magyarul a jövőben azok részesülnek a pénzből, akiknél az adott játékos 19 éves kora előtt, utánpótláskorúként szerepelt. Persze ez a pontgyűjtés sem tart örökké, a hat-árt 2007 január elsejénél húzták meg, így az idén 29 évesnél idősebb játékosok (akik 2007 előtt töltötték be a 19. életévüket) kiesnek a rendszerből. Emellett az NB1-es focisták esetében 25 éves korukig lezárul a "pénzosztás", azt követően nem jár utánuk pont. Ezzel szemben a külföldi top bajnokságokban (angol, német, olasz, spanyol, francia) játszó magyarok életük végéig gyűjtögetik a forintokat a nevelőegyesületüknek. Ezzel azt akarják ösztönözni, hogy minél több magyar játékos játsszon nemzetközileg is jegyzett ligákban, illetve elismerik, hogy ha valaki például a német Bundesligában tud játszani akár 35 évesen is - mondta el egy keddi háttérbeszélgetésen Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója.

Az új rendszer lényege, hogy a játékosok a pályán töltött percek függvényében pontokat szereznek, amit aztán a nevelőklubok forintokra válthatnak. A számításnál mindig az utolsó három szezon adatait veszik figyelembe, most az induláskor a 2015/16-os, a 2016/17-es és a 2017/18-as bajnoki szezonok számítanak, majd minden évben kiesik a legrégebbi és bekerül az új lezárt szezon. A pontok számítása elsőre bonyolultnak tűnhet, de a szövetség szerint hamar megszokják majd:


  • Az NB3-ban csak 19 éves kor alatt kap pontszámot egy pályára lépő játékos, ott is csak 0,25-ös a szorzó, vagyis 90 perc játékidő csak 22,5 pontot ér.
  • Az NB2-ben 23 éves korig számít a pályára lépés, 21-23 év között 0,5-ös a szorzó, 21 év alatt 0,75, 20 év alatt 1, míg 19 év alatt 1,25-ös súllyal veszik figyelembe a perceket.
  • Az NB1-ben legfeljebb 25 éves játékosért lehet pontot kapni. Az első osztályban 21-25 év között 1-es a szorzó, 21 év alatt 1,5, 20 év alatt 2, míg 19 év alatt 2,5-ös súllyal számítanak a pontok.
  • A külföldön játszók közül ha valaki a magyar NB1-nél erősebb bajnokságban lép pályára ideértve az öt legnagyobb európai liga (angol, német, olasz, spanyol, francia) második osztályát is, akkor az 2-es szorzót ér. Az öt topliga 1. osztályában lejátszott meccsek 3-szoros szorzóval számítanak, akárcsak a magyar A-válogatott tétmeccsei.
  • Az utánpótlás válogatottak esetében a 17 éven aluli nemzeti csapat 1-es, a 19 éven aluli 1,5-ös, míg a 21 éven aluli 2-es szorzóval számít.
  • A Bajnokok Ligája vagy Európa Liga-meccseken játszott hazai játékos percek 2,5-szeres szorzóval számítanak akár magyar, akár külföldi csapatban játszik valaki. Ebben számít a selejtezőtől a döntőig minden meccs.
  • Van még egy bónusz, ami csak a profi magyar klubcsapatokat érinti: Az NB1-es és az NB2-es klubok a saját nevelésű játékosaik szereplése után további 1,2-es extra szorzót kapnak.


Ki mennyit ér?



Ahogy említettük, az új rendszer alapelveit már márciusban bejelentették, most viszont végre részletekkel is szolgáltak az újabb háttérbeszélgetésen az MLSZ illetékesei. Kiderült például végre, hogy mennyi pénzt kaphatnak az egyes klubok az új rendszer első évében. A legtöbbet az MTK kapja, mely magasan veri a mezőnyt a maga 145 584 pontjával. Ez forintra váltva közel 600 milliót jelentene, azonban van egy 450 milliós felső határ, amit a szövetség operatív igazgatója szerint a kék-fehérek mellett a Puskás Akadémia és a Honvéd is elér majd várhatóan az alaptámogatásnak köszönhetően. De lássuk az első tíz klub listáját a pontokkal!

Nincs elég pénz a magyar fociban? Pár fiatallal is százmilliókat lehet keresni évente
Klikk a képre!


Nagyon nagy meglepetések nincsenek a listán, de a hosszú távú gondolkodást mutatja, hogy például a ma éppen az NB2-ben vitézkedő Győri ETO is az élmezőnyben lehet, hiszen rengeteg mai játékost nevelt ki. Aki nem követi a magyar foci fejleményeit, annak talán még meglepőbb lehet a szombathelyi Illés Akadémia előkelő helyezése, azonban ha hozzátesszük, hogy ők működtetik a Haladás utánpótlását, akkor már érthetőbb a helyezése.

Érdemes az első helyen álló MTK-nál részletesebben is megnézni, miből jött össze a kimagasló pontszámuk:

  • A legtöbbet Gulácsi Péter tette hozzá, aki három év alatt közel 24 ezer pontot termelt. A ma a Bundesligában szereplő kapuvédő egyedüli nevelőegyesülete 2007 után az MTK volt, így a teljes pont a budapesti egyesületet illeti. Ezzel a közel 150 ezres összpontszám hatodát ő adja, az utóbbi három évben mutatott teljesítménye majdnem 100 millió forintot ér évente az MTK-nak.
  • Bese Barnabás jelenleg a francia Le Havre játékosa 2016 óta, három szezon alatt 11 293 pontot termelt, ami majdnem 50 millió forintot jelent pénzre váltva, ennek 75 százaléka illeti az MTK-t.
  • Poór Patrik már a Puskás Akadémia játékosa, de még mindig nevelőegyesületének gyűjtögeti a pontok 80 százalékát, így több mint 7000 ponttal, 28 millió forinttal járul hozzá évente az MTK kasszájához.
  • Hangya Szilveszter a nyáron igazolt a Vasastól Felcsútra, de pontjainak több mint 70 százaléka az MTK-nál landol ahol nevelkedett. Így majdnem 6600 ponttal gazdagította a klub kasszáját.
  • Mellettük sokan tettek még hozzá több-kevesebb pontot az MTK közel 150 ezres végső pontszámához.


A pontok összesítése után az is kiderült, ki jelenleg a tíz legértékesebb játékos a produktivitási pontok alapján:

Nincs elég pénz a magyar fociban? Pár fiatallal is százmilliókat lehet keresni évente
Klikk a képre!


A tízből nyolcan jelenleg külföldön játszanak, de topbajnokságban csak Gulácsi és Nagy Ádám. Aki esetleg hiányolná Szalai Ádámot vagy Dzsudzsák Balázst, ők 2007 előtt töltötték be a 19. életévüket, így kiesnek a rendszerből jelenleg. De a későbbiekben ha valaki például Szalaihoz hasonlóan vitézkedik majd a Bundesligában, az karrierje végéig termelheti a pontokat és a pénzt a nevelőklubjainak.

A fenti listából az is látszik, hogy az NB1-ben egyelőre lényegesen kevesebb pontot lehet szerezni. A magyar bajnokság első fordulójában a résztvevő klubok az alábbi pontszámokat érték el:

Nincs elég pénz a magyar fociban? Pár fiatallal is százmilliókat lehet keresni évente


Milliárdokkal dobálóznak



Szintén tavasszal elárulták már azt is, hogy az utánpótlás-nevelés ösztönzésére fordítandó összeg nem változik, csak annak elosztási mechanizmusa. A jövőben kevesebb lesz az alanyi jogon mindenkinek járó alaptámogatás. Így viszont biztosan lesznek vesztesei is az új rendszernek, akik eddig elsősorban az alaptámogatást kapták.

A keddi sajtóbeszélgetésen Roskó Zoltán elmondta, hogy az utóbbi három szezonban 1,245 millió pontot termeltek a játékosok, egy pont értéke pedig 4000 forint, vagyis az első évben nagyjából 5 milliárd forintot oszt szét a szövetség.


Ez később emelkedhet a megszerzett pontok függvényében, ugyanis egy felülről nyitott kasszát bocsát rendelkezésre az MLSZ, vagyis csak a klubokon múlik, hány fiatal magyar játékost küldenek a pályára. Az egy pontért járó 4000 forintos összeget később felülvizsgálhatják, de a szövetség operatív igazgatója szerint fontos az állandóság, így az lenne az ideális, ha legalább három évig maradhatna a jelenlegi összeg.

Hosszú távon az a cél, hogy a rendszer beépüljön a klubok tervezési, működési tevékenységébe

- indokolta Roskó Zoltán, miért fontos a kiszámíthatóság.

A rendszerbe pumpált 5 milliárd forintos összeg felét egyébként állami támogatásként adja az MLSZ, a másik felét pedig társaság adókedvezményként (tao) hívhatják le a klubok. Utóbbi esetben a szövetség kiállít egy támogatási igazolást, a pénzt pedig akkor hívhatja le az érintett egyesület, amikor támogatót talál, aki felajánlja társasági adója egy részét neki.

Az a klub kockázata, hogy hozzá tud-e férni a tao-forrásokhoz, az MLSZ csak a támogatási igazolást állítja ki. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján ezeknek az igazolásoknak a 95%-át le tudják hívni az egyesületek, vagyis nem valószínű, hogy emiatt pénzt veszítenének az érintettek

- mondta a Portfolio kérdésére a szövetség operatív igazgatója.

Az állami támogatások esetében az előleget szeptemberben kaphatják meg a klubok, a maradék összeget pedig további három-négy részletben folyósítják nekik. Ez Roskó Zoltán szerint azért logikus, mert a költségek sem egyszerre jelentkeznek, hanem a szezon során fokozatosan.

Fontos kitétel, hogy a produktivitási rendszerből kapott forrásokat a jövőben is csak utánpótlás-nevelésre használhatják fel a klubok.


A címlapkép forrása: Illyés Tibor/MTI