Olyan programot készít a Fidesz, amilyet korábban még soha

2017.04.19
Portfolio.hu
Új, a demográfiai helyzet javítását célzó programot készít a Fidesz-KDNP-vezette kormány és várhatóan áprilisban meg is tárgyalja a részleteket. Ennek kapcsán összeszedtük, mi lehet a tervezetben.


A napokban érkezett a hír, hogy az Emberi Erőforrás Minisztériumban előkészítés alatt áll az új nemzeti demográfiai programmal kapcsolatos előterjesztés, a kormány várhatóan április végén tárgyalja.

Az előterjesztés célja
  • a gyermekvállalás ösztönzése,
  • a munka-család egyensúly kialakításának,
  • a fiatalok boldogulásának támogatása,
  • a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatottságának növelése.
  • Valamint az úgynevezett Ratkó-unokák, azaz a mai 35-44 évesek gyermekvállalásának ösztönzését is célozza.

A minisztérium széles körű egyeztetéseket folytatott, és a szakmailag érintett intézmények, demográfusok, kutatók, valamint civil szereplők bevonásával dolgozták ki az előterjesztést.

Lázár János egy március elejei Kormányinfón jelentette be: 2060-ig előretekintő nemzeti demográfiai programon dolgoznak, melyben nagy lépések lesznek a családtámogatási rendszerben. Mindezt annak érdekében, hogy megfordítsák a népességfogyást. A legújabb demográfiai előrejelzések így néznek ki:

Olyan programot készít a Fidesz, amilyet korábban még soha


Akár ezek is lehetnek a programban



  • A családtámogatások legvalószínűbb pénzügyi megvalósulása a családi adókedvezmény emelése lehet. Főleg annak fényében, hogy Orbán Viktor korábbi beszédében megerősítette egykori álláspontját, miszerint az alanyi jogon járó támogatások emelésében nem gondolkoznak, csakis a teljesítmény után elismerhető kedvezményekben. Éppen emiatt kézenfekvő, hogy a kormány dönt a kétgyermekesek családi adókedvezményének nagyobb emeléséről. A kormány még 2014-ben döntött arról, hogy 2016-2019 között 10 ezerről 20 ezer forintra emeli a kétgyermekes családok esetében a gyermekenként igénybe vehető havi adókedvezmény összegét. Az idei évtől ennek keretében 12500 forintról 15 000 forintra emelkedik a havi kedvezmény mértéke gyermekenként.
  • Ebbe az elképzelésbe lenne beilleszthető egy esetleges szja-kulcs csökkentése. A kormányfő régi elképzelése a személyi jövedelemadó jelenlegi 15%-os mértékének egy számjegyre történő csökkentése. A nemzetgazdasági miniszter korábbi érvelése szerint azonban ez egyelőre a járulékcsökkentés miatt nem fér bele a keretekbe. A mostani kijelentések és az esetlegesen jobban alakuló költségvetési helyzet fényében nem lennénk meglepve, ha folytatná az szja-kulcs csökkentését a hazai gazdaságpolitika. Orbán Viktor az MKIK rendezvényén meg is említette, hogy a kormány folytatni kívánja az adócsökkentés politikáját, bár a konkrét adónemet nem említette meg. Ugyanezen a rendezvényen vázolta fel Matolcsy György is a jegybank már korábban ismertetett versenyképességi javaslatait. Ebben szerepel többek között a munkát terhelő adók mérséklése is, a jegybank szakértői itt konkrétan megemlítik a személyi jövedelemadó általános kulcsának további csökkentését is.
  • Az MNB javaslatcsomagjában szerepel (ezt a kötetet nevezte Orbán Viktor a jövőbeni gazdaságpolitika vezérfonalának, ezért érdemes a tartalmával tisztában lenni) a gyed felső határának növelése, és az egyszeri anyasági támogatás emelése is.
  • A kormány már tavaly elismerte, hogy kiemelten figyelik a Lengyelországban bevezetett "500 plus" program eredményeit. Ennek keretében minden második és további gyermek után havi 500 zloty (mintegy 35 ezer forint) támogatást nyújt az állam. Nem tudni, hogy hasonló (családi pótlék emelésre) készül-e a magyar kormány is. A Pénzcentrum kérdésére egyébként az Emmi sajtóosztálya korábban azt válaszolta, hogy nem tervezik a családi pótlék emelését, helyette az "univerzális jellegű családtámogatási intézkedésekre" helyeznék a hangsúlyt.
  • A családok támogatásának irányvonalába akár az eddig tervezettnél még nagyobb járulékcsökkentés is beleférhet. Emlékezetes, az idei évtől a munkáltatók járulékterhe csökken 5 százalékponttal, majd jövőre további 2 százalékponttal. Ezen felül akár a munkavállalók járulékterhének csökkentése is szóba jöhet, vagy a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében adott járulékkedvezmények emelése, ahogyan azt a jegybank korábban javasolta.
  • Mivel az áfa 27%-os általános kulcsának csökkentése nem valószínű, hipotetikusan elképzelhető, hogy a kormány folytatja az áfakulcs csökkentését bizonyos termékek esetében. Ezt a fajta célzott áfacsökkentést pedig akár a családok támogatásaként is tudja kommunikálni, bár Lázár János legutóbbi szavai szerint a kormány nem tervez ilyesmit.
  • Szintén a költségvetés bevételi oldalára hathat Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter tavaly decemberben bejelentett, ám azóta feledésbe merült 2 CSOK-javaslatából az egyik. Azt szerette volna, ha a lakásvásárlás önrészét is vissza lehetne igényelni az szja-ból. Az Index korábban rákérdezett a javaslatok előkészítéséről, azonban semmilyen konkrétumról nem tudott beszámolni a minisztérium.

És amivel még támogathatják a családokat



A jegybank szakértői mindezek mellett más, gyermekvállalást ösztönző intézkedéseket is megfogalmaztak Versenyképesség és Növekedés című könyvükben. Ezek között szerepelt a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése, családbarát munkahelyi környezet kialakításának ösztönzése, a napközbeni gyermekellátás fejlesztése, ami a magánszektorban ösztönző kedvezményekkel lenne támogatható.

Távolabb mutat, azonban demográfiai javaslatként szerepelt a nyugdíjrendszer igazságos és fenntartható átalakítása, ennek egyik lehetséges eszköze a gyermekvállalás nyugdíjrendszerben való elismerése. Az MNB akkori anyaga így szólt:

a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer nem támogatja a gyermekvállalást, a rendszer inkonzisztens. Ezért olyan nyugdíjrendszerre lenne szükség, amely figyelembe veszi a gyermeknevelésre fordított egyéni erőfeszítéseket, a felnevelt gyermekek számát is. Emellett indokolt lehet a felnevelt gyermek iskolázottságának (és esetleg járulékfizetésének) figyelembevétele is.

Elismerik azonban, hogy a javaslat óvatos megvalósítást igényel.

Kérdés, hogy a nemzeti demográfiai programban keretében tervezett lépések hatásai benne lesznek-e már a 2018-as költségvetésben, melyet a következő hetekben nyújt be a kormány a parlamentnek.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd