Orbánék fontos szövetségesre lelhetnek az osztrák választások után

2017.10.10
Portfolio.hu
Október 15-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak Ausztriában, ahol a közvélemény-kutatások szerint a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) szerezheti majd meg a legtöbb szavazatot. A második helyért szoros csata várható az Ausztriai Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) között, a pontos eredménytől függetlenül azonban valószínűnek tűnik, hogy az ÖVP az FPÖ-vel lép majd koalícióra. A várhatóan kialakuló koalíció adócsökkentéssel élénkítené az elmúlt években lagymatag, 2017-ben azonban végre az élénkülés jeleit mutató gazdaságot. Az osztrák választás a Merkel-Macron-féle integrációs törekvéseknek aligha hoz új politikai támogatókat, a magyar kormány viszont szövetségesre lelhet a kötelező menekültkvóta ügyében.


Politikai fordulóponthoz érkezett Ausztria



2017. május 10-én lemondott alkancellári tisztségéről és egyben lemondott az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökségéről Reinhold Mitterlehner, helyére négy nappal később a külügyminiszteri posztot betöltő Sebastian Kurz került, aki pártelnökké választását követően megvonta a támogatást a koalíciós partner Ausztriai Szociáldemokrata Párttól (SPÖ). Bár az SPÖ elnöke, Christian Kern kancellár ellenezte az előrehozott választások kiírását, nem tudta meggyőzni az ÖVP új elnökét, ezért kénytelen volt engedni a nyomásnak.

Sebastian Kurz kinevezése egyébként nagyon jól jött a Néppártnak, hiszen heteken belül 22%-ról 33% környékére ugrott a párt népszerűsége, megelőzve ezzel az SPÖ-t, illetve a szélső jobboldalinak titulált Osztrák Szabadságpártot (FPÖ). Utóbbi két párt jelenleg egyaránt 25-25% körüli szavazataránnyal rendelkezik a közvélemény-kutatások alapján, így az még kérdés, hogy ki lesz majd a második legnagyobb erő a törvényhozásban. Ez azonban nem fontos abból a szempontból, hogy szinte kizárt egy újabb ÖVP-SPÖ nagykoalíció,

a Néppárt ugyanis valószínűleg a Szabadságpárttal alakít majd koalíciós kormányt, amire legutóbb a 2000-es évek elején volt példa.


A Commerzbank elemzői szerint több tényező is arra utal, hogy a Sebastian Kurz vezette ÖVP az FPÖ-t választja partnernek a kormányzáshoz:

  • Egyrészt az utóbbi napokban tovább romlott az ÖVP és az SPÖ közötti viszony, miután kiderült, hogy Christian Kern kancellár egyik volt politikai tanácsadója lejárató kampányt folytatott Sebastian Kurz ellen, amiből szép kis belpolitikai botrány keveredett.
  • Másrészt a bevándorlással, illetve az európai biztonságpolitikával kapcsolatban sokkal közelebb áll egymáshoz az ÖVP és az FPÖ, hiszen mindketten szigorúbb EU-s határellenőrzést, illetve a migráció korlátozását kívánják megvalósítani.


Mi lesz az osztrák gazdasággal?



Ha megvalósul az ÖVP-FPÖ kormánykoalíció, az szinte biztosan jelentős adócsökkentést eredményezne, ugyanis mindkét párt programjában szerepel ez a pont. Elsősorban az alacsonyabb keresetűek terhei mérséklődnének, miközben a magasabb adókulcsokhoz nem nyúlnának, vagyis erősöne az adórendszer progresszivitása. (Mindezt úgy, hogy éves szinten 1 millió euróig 50%-os, felette 55%-os kulccsal adózik a jövedelem, ami az EU-s átlagnál magasabb elvonást jelent.)

Mivel ezek az intézkedések az alacsony és közepes jövedelmű háztartásoknak kedveznének, a növekvő elkölthető jövedelmen keresztül élénkítené a gazdaságot. Erre szükség is lenne, hiszen az idei fellendüléstől eltekintve a korábbi években igen gyenge teljesítményt mutatott az osztrák gazdaság.

Orbánék fontos szövetségesre lelhetnek az osztrák választások után
Klikk a képre!


Ugrott Merkelék terve?



Az FPÖ kormányra kerülésével szinte biztos, hogy Ausztria vonakodna az euróövezeti (és úgy összességében az EU-s) integráció szorosabbra fűzésétől, keresztbe téve ezzel a Macron-Merkel-féle elképzeléseknek. Egy olyan rendszert szeretnének, ahol Brüsszel több döntéshozatali jogot adna vissza a tagállamoknak.

Az ÖVP pozitívabban áll a kontinentális együttműködés kérdéséhez, Sebastian Kurz ugyanis nemrég üdvözölte Emmanuel Macron francia elnök reformelképzeléseinek egy részét. A (vélhetően) leendő osztrák kancellár a kül-, védelem-, és bevándorláspolitika terén szeretne szorosabb integrációt, a közös pénzügyminiszter és büdzsé ötletét viszont ellenzi.

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy az újonnan felálló osztrák kormány nem lesz nagy támogatója a túlzott európai integrációs törekvéseknek és legfeljebb kis lépésekben haladna előre.


Jó ez nekünk?



Christian Kern, jelenlegi kancellárral nem éppen felhőtlen a magyar kormány viszonya. Az osztrák politikus többször is úgy nyilatkozott, hogy a menekültek elosztása kapcsán tanúsított szolidaritás hiánya miatt csökkenteni kellene a Magyarországnak járó EU-s támogatások összegét. Emellett egyéb belpolitikai ügyekben is bírálta a magyar kormányt Kern, Lengyelországgal együtt.

A bevándorlás- és iszlámellenes FPÖ viszont sokkal elismerőbben nyilatkozott Orbán Viktorról. Harald Vilimsky, a párt frakcióvezetője a menekültválság kezelése kapcsán azon kevés európai állami vezetők egyikének nevezte a magyar miniszterelnököt, aki betartotta az európai szerződéseket. Álláspontja szerint a bevándorlás és a menekültkérdés szabályozását tagállami hatáskörben kell tartani, ezért kormányra kerülésük esetén támogatásáról biztosította azokat az EU-s országokat, amelyek ellenzik a menekültek kötelező elosztását. Hozzá hasonlóan a leendő kancellár, Sebastian Kurz is a bevándorlási útvonalak teljes lezárását, illetve egy észszerűbb bevándorlási politikát sürget, ezért ebben a tekintetben valószínűleg jobban megtalálná a közös hangot a magyar kormánnyal, mint ahogy az elődjének sikerült.

Összességében tehát Magyarország még egy szövetségest szerezhet a kötelező menekültkvóta ügyében, erősítve ezzel az ellenállást az európai magországokkal szemben.



(Címlapkép forrása: JOE KLAMAR / AFP)