Segítünk, megmutatjuk a konkrét botrányos kórházi eseteket

2018.08.08
Portfolio.hu
Valójában nem újdonság az, amire most Domokos László, az Állami Számvevőszék elnökének kemény szavai után sokan rácsodálkoztak. Inkább a kijelentés időzítése érdekes. Az állami egészségügyi intézmények szabálytalan gazdálkodása ugyanis évek óta folyik, eddig azonban ezt elnézték nekik. Nagyon úgy néz ki, hogy ebben új világ jön.


Jön a Portfolio egészségügyi konferenciája! Most még extra early bird áron! Részletek itt:


Töréspont a kormányon belül



Domokos László alaposan felkavarta az állóvizet az állami egészségügyi intézményekre vonatkozó súlyos kritikájával. Igazából azonban ez az állóvíz nem is annyira állóvíz már, az új Orbán-kormány hivatalba lépése óta, inkább egyfajta állóháború. Ebbe kapcsolódott be most az ÁSZ elnöke és állt a kórházak pénzügyi-felügyeleti rendszerét megerősíteni szándékozó Varga Mihály és pénzügyminisztérium oldalára, de nem új fegyvertárat vett elő, inkább csak a korábbi muníciót élesítette. A költségvetésért felelős vezetés ebben a tekintetben az egészségügyi vezetéssel áll szemben, akik (Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter, korábbi intézményvezető, illetve Nagy Anikó államtitkár, korábbi kórházigazgató) láthatóan nem támogatják az általános szorosabb pénzügyi felügyeletet.

Mindkét oldal álláspontja érthető, és vannak racionális érvek. Tekintettel az egészségügyi kassza jelentős méretére az állami pénzügyek őre mindenfajta pazarlás megszüntetésére törekszik (a leegyszerűsített érvelés szerint: "minek öntsön még több pénzt egy feneketlen kútba"), viszont az is tény, hogy az állami egészségügyi intézményeket nem valós költségeken finanszírozza a kormány. Azzal sem lehet vitatkozni (és ez lényeges érv a szigorúbb felügyelet mellett), hogy az egészségügyi intézményeknél óriási probléma a moral hazard kérdése. Vagyis a rendszeres év végi kimentés és adósságkonszolidáció fényében az intézmények és azok vezetői nem érdekeltek az egyensúlyi gazdálkodásban, miközben jól gazdálkodó intézmények teljesítményét a rendszer nem ismeri el. Ez komoly torzításokat okoz.

Ebben hozhat változást, ha az Állami Számvevőszék vizsgálatainak köszönhetően fény derül a konkrét szabálytalanságokra, valamint a jó gyakorlatokra és ezek mentén indul el az ellátórendszer átalakítása, melynek következménye lehet, hogy az állam sokkal több forrást biztosítson ennek a területnek.

Interjúsorozat a magyar egészségügyről

A hazai egészségügyi intézmények helyzetéről, jövőjéről szinte mindegyik általunk eddig megszólaltatott szakértő beszélt korábban. Érdemes átolvasni az egészségügyi interjúsorozatunkat.


A konkrét esetek



Domokos László ÁSZ-elnök nagy port kavart nyilatkozatai után a számvevőszék is közleményt adott ki, melyben elismerték, hogy az elnök az elmúlt években lezárt ellenőrzések összegző tapasztalatait ismertette, vagyis a szervezet évek óta figyelmeztet a feltárt sorozatos (pénzügyi, számviteli, közbeszerzési) szabálytalanságokra, törvényellenes gazdálkodási gyakorlatokra. Az időzítés nyilván nem véletlen, azonban ettől függetlenül nem árt képbe kerülni a konkrét esetekkel, amelyek nyilvánosan mindenki számára hozzáférhetőek.

Legutóbb két hónappal ezelőtt sajtótájékoztató keretében figyelmeztetett az Állami Számvevőszék és ott is súlyos állításokat fogalmaztak meg, azonban nem kapott akkora visszhangot, mint a botrányt és anarchiát emlegető Domokos László elnök. Pedig Warvasovszky Tihamér alelnök már akkor is kemény szavakat használt:

Kockázatos esetekben az ÁSZ - a munkabérek folyósításának kivételével - kezdeményezheti az államháztartásból nyújtott támogatások folyósításának felfüggesztését. Erre a lépésre eddig nem került sor, de ha a társaságok a törvényben meghatározott határidőn belül nem tesznek megfelelő lépéseket a hiányosságok kijavítása érdekében, a Számvevőszéknek kötelessége az illetékes hatósághoz fordulni, illetve kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a forrásmegvonást.

Ezt követően kezdtek el olyan hírek terjedni, hogy mostantól keményebb világ vár a kórházakra, mivel a számvevőszék komolyan számon kéri a szigorú gazdálkodási szabályokat az intézményeken.

Az alelnök ezt azok után jelentette ki, hogy idén júniusban fejezte be a számvevőszék hét kistérségi egészségügyi társaság ellenőrzését, mely alapján aggasztó diagnózist állított fel. A Tabon, Pannonhalmán, Ercsiben, Sellyén, Mezőcsáton, Abán és Sarkadon található egészségügyi szolgáltatók ellenőrzése során az ÁSZ a 2013 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan értékelte a társaságok szabályozottságát, gazdálkodását és vagyongazdálkodási tevékenységét, a bevételek és ráfordítások elszámolását, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlását. Összességében akkor úgy fogalmaztak, hogy a szolgáltatók működése nem volt átlátható, gazdálkodásuk és vagyongazdálkodásuk pedig nem volt szabályszerű.

A feltárt hiányosságok komoly korrupciós veszélynek teszik ki az érintett társaságokat, valamint kaput nyitnak a pazarló és átláthatatlan közpénz-felhasználás előtt.


A puha költségvetési korlát szindrómája

Az állami egészségügyi intézmények gazdálkodásának kérdésével régóta foglalkozik az egyik legnevesebb magyar közgazdász, Kornai János. Rengeteget idézett 2008-as tanulmánya a puha költségvetési korlát szindrómáját vizsgálta a kórházi szektorban és bemutatta azokat a motivációkat, amik magyarázzák miért olyan erőteljes a túlköltési hajlam és a költségvetési korlát felpuhulásának
tendenciája ezen a területen. Ebben rámutatott: a puha költségvetési korlát nem "esemény", hanem egy mentális jelenség. "A döntéshozó fejében, gondolkodásában, felfogásában van jelen. Sajátos várakozás (expectation). Az én költségvetési korlátom akkor puha, ha én (jogosan vagy akár tévesen) arra számítok: ha netán bajba kerülnék, biztos kimentenek" - írta. Minél gyakoribb a bailout, a kimentés a környezetemben, annál inkább számítok rá én is.
Nem azt állítja, hogy a puha költségvetési korlát rossz, a kemény korlát pedig jó. A kórházak esetében felmerül a kimentés dilemmájának etikai tartalma. Tagadhatatlan ugyanis szerinte, hogy a költségvetési korlát keményítése ronthatja az ellátás minőségét és nehezítheti a hozzáférést. Írásában azt javasolja, hogy a kimentés megvalósítását vagy megtagadását függővé kell tenni az adott körülményektől, a bezárás vagy kimentés összes kedvező és kedvezőtlen körülményének együttes mérlegelésétől. "Semmiképpen sem szabad automatikusan életbe léptetni a kimentési akciókat. Minden egyes esetet külön-külön meg kell fontolni" - fogalmazott.


Lássunk néhány esetet (fontos hangsúlyozni, hogy ezek a megállapítások a korábbi, ellenőrzött időszakokra voltak érvényesek, valamint felsorolásunk nem teljeskörű):
  • A Szent Márton Járóbeteg Központ Kft. esetében a bevételek és ráfordítások elszámolása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, valamint 2016-ban egy adósságot keletkeztető ügyletét szabálytalanul kötötte meg. Az ÁSZ ezért 9 pontban foglalta össze a javaslatait.
  • Az Ercsi Város Önkormányzat 2013-2016 között a többségi tulajdonában álló Ercsi Járóbeteg-szakellátó Kft. tekintetében a tulajdonosi joggyakorlás kereteit nem alakította ki szabályszerűen, és a tulajdonosi joggyakorlás sem volt szabályszerű. 2016-ban az önkormányzat nem szabályszerűen vállalt kezességet a társaság hiteléhez. A társaság gazdálkodásának szabályozottsága nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, emellett gazdálkodása és vagyongazdálkodási tevékenysége, illetve a saját vagyon nyilvántartása nem volt szabályszerű. Egyszerűsített éves beszámolóit - a törvényben előírtak ellenére - nem támasztotta alá leltárakkal. Tevékenységének átláthatóságát nem biztosította. Nem véletlen ezek fényében, hogy az ÁSZ 13 javaslatot fogalmazott meg a társaság felé.
  • Az ÁSZ azt is megállapította legutóbb, hogy az Ormánság egészségéért Nonprofit Kft. esetében Sellye város önkormányzata a tulajdonosi joggyakorlás feltételeit nem a jogszabályi előírások szerint alakította ki, a bevételek, ráfordítások, az értékcsökkenés elszámolása, a vagyon nyilvántartása nem volt szabályszerű, a számviteli beszámolók mérlegtételeit leltárral nem támasztották alá, a hiányosságok miatt nem érvényesült a valódiság számviteli alapelve. Ennek megfelelően a vezetés hat pontból álló javaslatot kapott az ÁSZ-tól.
  • A Koppány-Völgye KEK Kft. számviteli szabályozottsága és a számlarend nem felelt meg az előírásoknak. A bevételek és ráfordítások, valamint az értékcsökkenés elszámolása a számviteli szabályozottság hiányosságai miatt nem felelt meg a jogszabályoknak. A társaság díjalkalmazása szintén nem felelt meg az előírásoknak, mert a térítési szabályzatában a jogszabályi rendelkezésektől eltérve állapította meg a térítési díjakat. Az egyszerűsített éves beszámolók mérlegtételei nem voltak leltárral alátámasztva, és a társaság a közzétételre vonatkozó kötelezettségének sem tett eleget, ezért az átláthatóság és elszámoltathatóság követelménye nem érvényesült. Tizenhárom pontból álló javaslatcsomagot fogalmazott meg az ÁSZ.
  • A Sárvíz NKft. számviteli politikáját és számlarendjét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakította ki. A gazdálkodás és a vagyongazdálkodás szabályszerűségének ellenőrzéséhez nem rendelkezett dokumentumokkal, így gazdálkodása nem volt átlátható és elszámoltatható, a vagyon megőrzését és védelmét nem biztosította. Egyszerűsített éves beszámolóit bizonylatokkal és leltárral nem támasztotta alá. Nem tett eleget az államháztartásért felelős miniszter felé fennálló, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének. Tizenegy javaslatot írt a társaságnak a számvevőszék.
  • A Mezőcsáti Kistérségi Egészségfejlesztő Központ Egészségügyi Szolgáltató esetében az ÁSZ megállapította, hogy a társaság gazdálkodása és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű. Az általa kialakított szabályozás nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, az éves beszámolók mérlegtételeinek leltárral történő alátámasztása nem volt biztosított. A bevételek és ráfordítások elszámolása nem volt szabályszerű. Mezőcsát Város Önkormányzata a társaság működését nem ellenőrizte. Hét javaslatot kapott a társaság az ÁSZ-tól.
  • A Sarkadi Kistérségi Egészségügyi Fejlesztő Nonprofit Kft. gazdálkodásának szabályozottsága nem volt megfelelő. Számlarendje nem felelt meg hiánytalanul a törvényben foglaltaknak, mivel az nem tartalmazta a bizonylati rendet. A társaság vagyongazdálkodási tevékenysége a leltár hiányosságai miatt nem volt szabályszerű. Előírt beszámolási kötelezettségét teljesítette, azonban közzétételi kötelezettségének nem tett eleget. A társaság ügyvezetője hét javaslatot kapott az ÁSZ-tól.
  • Szintén 2018-ban jelentette meg az ÁSZ a Lőrinc-Med Közhasznú Nonprofit Kft-ről szóló megállapításait. Ezek szerint Szentlőrinc önkormányzata a tulajdonosi joggyakorlás kereteit nem szabályszerűen alakította ki, a társaság felett nem szabályszerűen gyakorolta a tulajdonosi jogokat. A Társaság szabályozottsága, bevételeinek és ráfordításainak elszámolása, vagyongazdálkodási tevékenysége nem volt szabályszerű. A közérdekű és közérdekből nyilvános adatokra vonatkozó közzétételi kötelezettségének nem tett eleget. A bevételek és ráfordítások, az értékcsökkenés számviteli elszámolása, a vagyon nyilvántartása nem volt szabályszerű. A bevételek elszámolása nem volt szabályszerű, mert a Számv. tv. 161/A § (2) bekezdése ellenére közhasznú tevékenységéhez kapcsolódó bevételeit nem elkülönítetten számolta el. Elmaradt a leltározás. Kilenc javaslatot fogalmazott meg a társaság számára az ÁSZ.
  • A Jánoshalmi Kistérségi Egészségügyi Központ Nonprofit Közhasznú Kft. ellenőrzése is 2018-ban zárult le. A megállapítások szerint a társaság szabályozottsága, gazdálkodása, vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű. A társaság pénzkezelési szabályzata az ellenőrzött időszakban nem felelt meg a törvényeknek, mert nem tartalmazta a készpénzállományt érintő bevételi pénzmozgások jogcímeit és eljárási rendjét, a készpénzállomány ellenőrzés gyakoriságát. A társaság emellett az egyszerűsített éves beszámolók mérlegtételeit nem támasztotta alá tételesen, ellenőrizhető módon leltárakkal és így az éves beszámolók nem nyújtottak megbízható és valós képet a társaság vagyonáról és annak összetételéről. Ez esetben is kilenc javaslatot nyújtott át a számvevőszék.
  • A Tokaji Egészségfejlesztő Központ Nonprofit Kft. 2018-ban megjelent jelentésében az ÁSZ úgy fogalmaz, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlása nem volt szabályszerű. Nem rendelkezett az önkormányzat gazdasági programmal, illetve vagyongazdálkodási tervvel. A társaság gazdálkodása és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, a társaság vagyonkezelt vagyonnal való gazdálkodása a jogszabályi rendelkezéseknek és a tulajdonosi és belső előírásoknak nem felelt meg. A 2013-2016. évi beszámolók megalapozottsága nem volt biztosított. Például a ráfordítások s a bevételek elszámolása nem volt szabályszerű. Ez esetben 11 javaslatot kapott a társaság vezetése.

Segítünk, megmutatjuk a konkrét botrányos kórházi eseteket



Közel két évvel ezelőtt 2016-ban az Állami Számvevőszék tíz kórház ellenőrzését fejezte be. Akkori tapasztalataikat úgy összegezték, hogy komoly hiányosságokat találtak a korrupció elleni védettséget biztosító irányítási rendszerben, valamint sorozatos szabálytalanságok fedezhetőek fel a pénzügyi és vagyongazdálkodásban. Akkor Salamon Ildikó felügyeleti vezető bemutatta, hogy tízből csupán egy intézmény volt, ahol a szabályszerű vezetői irányítást biztosító belső kontrollrendszer kialakítása összességben megfelelő volt, és voltak olyan kórházak ahol alapvető szabálytalanságok voltak. A kórházak által kialakított kontrollrendszer nem biztosított megfelelő feltételeket az integritást veszélyeztető kockázatokkal szemben. A sorozatos szabálytalanságokból kifolyólag pedig az intézmények nagy többségében nem volt biztosított a gazdálkodás átláthatósága, ami korrupciós kockázatot jelentett. Az ellenőrzöttek közül hat kórház pénzügyi gazdálkodása összességében nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, négy kórház esetében részben szabályszerű volt az ÁSZ minősítése. A feltárt szabálytalanságok veszélyeztették a pénzügyi gazdálkodás hitelességét, kockázatok keletkeztek a pénzügyi folyamatokban és az intézmények fizetőképességében. Tízből egyik kórház sem tartotta be a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályi előírásokat, ami átláthatósági hiányosságokat és korrupciós veszélyeket vet fel. A vagyongazdálkodásról szólva az ÁSZ felügyeleti vezetője elmondta: az ellenőrzöttek közül három kórház vagyongazdálkodása összességében nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, hét kórház esetében részben szabályszerű volt az ÁSZ minősítése. Hozzátette: az ellenőrzött tíz kórház által kezelt nemzeti vagyon 2014-ben, az utolsó ellenőrzött évben elérte a 100 milliárd forintot. A vagyongazdálkodásban feltárt szabálytalanságok következtében sérült a hitelesség és valódiság követelménye, nem volt biztosított az átláthatóság és az elszámoltathatóság.

2017-ben hozta nyilvánosságra az ÁSZ a Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház működéséről szóló jelentését. Itt egyebek mellet azt találták a számvevők, hogy a pénzügyi gazdálkodás összességében szabályszerű volt, azonban a vagyongazdálkodás összességében nem volt szabályszerű. Az értékmegőrzési, állagmegóvási kötelezettséget teljesítették, azonban a vagyonelemek hasznosítása - a bérbeadási szerződések hiányossága és az átláthatóságra vonatkozó nyilatkozatok hiányában kötött szerződések miatt - nem volt megfelelő. A számvevők összesen 17 javaslatot fogalmaztak meg a szakkórház főigazgatójának.

A salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház gazdálkodásáról szóló jelentés 2016-ban jelent meg. A megállapítások szerint a kórház vezetője által kialakított irányítási rendszer nem biztosította a szabályszerű, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást. A pénzügyi gazdálkodás szabályszerűsége, valamint a kórház likviditása nem volt biztosított. A vagyongazdálkodás nem felelt meg a jogszabályok és a belső szabályzatok előírásainak. Azt is megjegyezték, hogy szabálytalan közpénzfelhasználásra közbeszerzési szabálytalanság miatt került sor. A számvevők összesen több mint 40 konkrét javaslatot küldtek meg a vezetésnek.

Szintén 2016-ban jelent meg a Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit Kft 2011 és 2014 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzése. A kórház a vagyon értékének megőrzését, gyarapítását biztosító vagyongazdálkodás feltételeit a 2011-2013. években hiányosan alakította ki, az önköltségszámításrendjére vonatkozó szabályzatkészítési kötelezettségnek 2013 áprilisáig nem tett eleget. A vagyonváltozást eredményező döntések előkészítése és megalapozása a hitelfelvételekhez kacsolódóan a 2012- 2013. évek között nem volt szabályszerű. Hiányosságokat tárt fel az ÁSZ a leltározási szabályzat betartásánál, illetve a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége
területén. Öt pontból álló ajánláscsomagot kapott a vezetés az ÁSZ-tól.

A Kátai Gábor Kórház esetében is 2011-2014 közötti időszakot ellenőrizte a számvevőszék. Ezek szerint a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése a 2011-2013. években nem volt szabályszerű, a 2014. évben már részben szabályszerű volt. Az ellenőrzött időszakban a pénzügyi gazdálkodás nem volt szabályszerű, a vagyongazdálkodás - tekintettel a leltározási szabálytalanságokra - részben volt szabályszerű. A kórház vezetése 31 pontból álló javaslatsort kapott az ellenőrzés során.

A Zala Megyei Kórház esetében a 2008- 2013 közötti időszakot vizsgálta az ÁSZ. A kórház például a 2011-2013. évi bevételi elmaradás ellenére nem tett eleget az előirányzat csökkentési kötelezettségének. A kórház esetében az akkori időszakban a pénzügyi gazdálkodás szabályszerűsége a jogszabályi előírásoknak részben volt megfelelő. A fitzetőképesség nem volt biztosított az ellenőrzött időszakban és a vizsgált időszakban a kórház által kialakított és működtetett kontrollrendszer nem biztosított megfelelő feltételeket a szervezet integritását veszélyeztető kockázatokkal szemben. Akkor a kórház vezetése hét javaslatot kapott kézhez.

A Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak gazdálkodásáról szóló ÁSZ-jelentés még 2016-ban jelent meg. Ebben az állt, hogy a kórház pénzügyi gazdálkodásának szabályszerűsége részben volt megfelelő, a pénzügyi gazdálkodást az ellenőrzött időszakban fokozódó likviditási nehézségek jellemezték, a fizetőképesség 2012-től nem volt biztosított. A kórház a kiadási előirányzatok felhasználása során a jogszabályi előírásokat részben tartotta be. A vagyongazdálkodás szabályszerűsége az időszakban részben volt megfelelő, a leltározás végrehajtása a 2012-2013-as években részben volt megfelelő.

Vannak pozitív példák is



Az Állami Számvevőszék legutóbbi vizsgálódásai többnyire negatív megállapításokkal zárultak, azonban fellelhetünk pozitív példákat is, akár már a 2018-as jelentések között.

Az egyik ilyen PÉTEGISZ Polgár és Térsége Egészségügyi Központ Nonprofit Zrt működése. Ezek szerint az önkormányzat tulajdonosi joggyakorlása szabályszerű volt. A társaság szabályzatai megfeleltek a jogszabályi előírásoknak. Vagyongazdálkodása megfelelt a jogszabályoknak és a belső előírásoknak. Példaként említi az ÁSZ, hogy a társaság a fejlesztések során szabályszerűen járt el, valamint az ellenőrzött időszakban saját ingatlantulajdonát a társaság az Alapszabályban rögzítetteknek megfelelően, a közhasznú célokat nem veszélyeztetve adta bérbe. Mindemellett a társaság tervezési, beszámolási és közzétételi kötelezettségét teljesítette. A társaság fizetőképessége biztosított volt. A társaság a kötelezettségeit összességében folyamatosan csökkentette, ezen belül a rövidlejáratú kötelezettség állománya az ellenőrzött időszakban 53 millió forinttal csökkent. A jelentésből az is kiderül, hogy a társaság bevételeinek és ráfordításainak elszámolása valamint a térítésköteles egészségügyi szolgáltatások díjának meghatározása szabályszerű volt.

A másik pozitív lehet talán a Bicskei Egészségügyi Központ Szolgáltató Nonprofit Kft. működése (hiányosságok azért itt is akadtak). A jelentés értelmében az önkormányzat szabályszerűen gyakorolta a tulajdonosi jogokat, a társaság szabályszerűen gazdálkodott. A társaság vagyongazdálkodása a jogszabályi rendelkezéseknek, valamint a vonatkozó tulajdonosi és belső előírásoknak megfelelt, azonban nem alakított ki belső ellenőrzési rendszert, majd a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert. Emellett a társaság teljesítette az előírt tervezési, beszámolási kötelezettségét, azonban a közérdekű adatokat nem hozta nyilvánosságra. A bevételek elszámolása szabályszerű volt, a ráfordítások elszámolása viszont nem volt szabályszerű, az értékcsökkenés kivételével. Ennek megfelelően négy javaslatot azért kapott az ÁSZ-tól a társaság.

2017-ből pozitív példaként hozhatunk fel több fővárosi intézményt is. Így például a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. 2012-2015 közötti működését, vagy a XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. gazdálkodását, vagy a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. működését.

2017-ből szintén a pozitív példák között hozhatjuk fel a Vasútegészségügyi Nonprofit Közhasznú Kft. 2011 és 2014 közötti gazdálkodását. Ezek szerint a tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a felelős vagyongazdálkodást biztosító követelményeket szabályszerűen alakította ki, meghatározta az állami vagyon értékének megőrzéséhez, gyarapításához szükséges követelményeket. A Vasútegészségügyi Nonprofit Közhasznú Kft. a kezelt vagyonon végzett beruházáshoz a tulajdonosi joggyakorló engedélyét megkérte, azonban a vagyonkezelési szerződés felülvizsgálatára és módosítására az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló Kormányrendelet előírásai ellenére nem került sor. A Vasútegészségügyi Nonprofit Közhasznú Kft. által ellátott közfeladatok bevételeinek és ráfordításainak elszámolása szabályszerű volt. Integrált könyvviteli modullal biztosították a költségek elkülönítését, továbbá a vetítési alappal történő költségfelosztást. Éves beszámolóit a számviteli törvény előírásainak megfelelően határidőben elkészítette, a beszámolókat a könyvvizsgáló minden évben hitelesítő záradékkal látta el, a Felügyelő Bizottság jóváhagyásra javasolta. Beszámolói részben feleltek meg a jogszabályi előírásoknak, mert vagyonkezelési szerződés hiányában szerepeltette a Budai MÁV Kórháztól átvett eszközöket. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy az Állami Számvevőszék csupán két javaslatot fogalmazott meg akkor a társaság vezérigazgatójának.

2016-ban adta ki jelentését az Állami Számvevőszék aSzent Kristóf Szakrendelő Újbudai
Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú NKft
-ről, melynek tevékenységét 2011 és 2014 között vizsgálta. A számvevők akkori megállapításai szerint Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata a közfeladat ellátását biztosította, tulajdonosi jogait szabályszerűen gyakorolta. A társaság a vagyonával felelősen gazdálkodott, beszámolási kötelezettségét teljesítette. A társaság kötelezettségállománya a közfeladat ellátására nem jelentett kockázatot. Az egészségügyi alapellátás bevételeinek és ráfordításainak elszámolása szabályos volt, a beruházások és felújítások elszámolását viszont nem megfelelőnek értékelték. Az ügyvezető ennek megfelelően csupán három javaslatot kapott a számvevőszéktől.


Hol az igazság?



Jól látszik tehát, hogy a kormányon belül is ellentét van az állami fenntartású egészségügyi intézmények kérdésében, de az igazság valahol a két álláspont között kereshető. Vagyis: ideje lenne végre megszüntetni az ellátórendszer krónikus alulfinanszírozottságát, azonban ez csak úgy valósítható meg, ha az intézmények rendszerszintű gazdálkodása javul, átláthatóbbá és szabálykövetőbbé válik. Ezzel megelőzhető a rendszeres év végi forráspótlás, ami rossz ösztönzőrendszert alakít ki és torzítja a szereplők viselkedését, és végső soron lehetőséget adhat az ellátórendszer szerkezetének újragondolására.

Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy nem szabad az állami egészségügyi intézményekben zajló hiányosságokra végletekig kihegyezni a kommunikációt, mivel tovább csökkenhet az állami rendszer felé fennálló (amúgy sem kiemelkedő) bizalom a betegek részéről. Legalább ennyire hangsúlyosan érdemes bemutatni a jó példákat, amelyeket kiemelve elvárásként lehet megfogalmazni a többi intézményvezetővel és fenntartóval szemben.


Címlapkép forrása: MTI Fotó/Soós Lajos