Sokan szidják őket, pedig rengeteget köszönhet Magyarország a külföldi multiknak

2017.11.14
Portfolio.hu
A külföldi vállalatok Magyarországon sokkal jobban teljesítenek, mint a hazaiak. Igaz, hogy számuk és arányuk eltörpül a magyarokhoz képest, mégis kiemelkedően nagy hozzáadott értéket teremtenek - derült ki a KSH friss adataiból.


Kevesebben érnek el magas árbevételt


Kisebb ingadozás mellett ugyan, de csökkenőben van a Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok száma, mégis meghatározó részét adják a magyar gazdaságnak - olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen kiadott, a magyarországi vállalatok működését bemutató részletes adataiból. A hivatal szerint 2015-ben 17 180 külföldi irányítású (nem pénzügyi) cég volt az országban, ami 6 százalékos csökkenés egy év alatt. Az országban 2014-ben még csaknem 18 270 külföldi vállalat volt, amire akkor a 2013-as 17 700-ről növekedett a számuk. Igaz, ezt megelőzően, 2008-ig visszamenőleg minden évben 18 ezer feletti adatokat láthattunk. A nemzetgazdaság összes vállalkozásának 3,2 és 3,6 százaléka között ingadozott az arányuk, a 3,2 százalékos mélypontot a 2015-ös év jelentette.

Sokan szidják őket, pedig rengeteget köszönhet Magyarország a külföldi multiknak


Annak ellenére, hogy számuk, illetve számarányuk eltörpül a magyar vállalatokhoz képest, a hazai gazdaság teljesítményében nagyon fontos szerepet játszanak.


A 2015-ben általuk elért 45 775 milliárd forintos árbevétel 53 százalékát tette ki az összes Magyarországon működő vállalat által megtermelt 86 084 milliárd forintnak. A külföldi vállalatok hozzáadott értéke 9000 milliárd forint fölé emelkedett 2015-ben az előző évi 8300-ról, így ez az arány tartósan 52-53 százalék környékén mozog a teljes nemzetgazdaságban.

Hiába magas az árbevételük, a foglalkoztatottsághoz való hozzájárulásuk alacsony. A külföldi cégeknél 675 ezer ember dolgozott abban az évben, miközben a teljes foglalkoztatotti létszám a vállalatoknál 2 millió 570 ezer volt. Vagyis a foglalkoztatás mindössze 26 százalékáért felelnek, ez pedig azt is jelenti, hogy sokkal hatékonyabban működnek, mint a magyar vállalatok.

Nagyobb hozzáadott érték



Mindezek alapján nem lesz meglepő a legfontosabb statisztikai adat, a vállalatoknál megtermelt egy főre jutó hozzáadott érték alakulása. A külföldi irányítású vállalatoknál a hozzáadott érték fejenként 13 millió 530 ezer forint volt 2015-ben, ami 2,6-szorosa a magyar 5 millió 135 ezernek. A külföldi cégeknél dolgozók 2008-ban még 9 millió 700 ezer forintos hozzáadott értékükkel 2,4-szeresét tették ki a magyarnak, és látható, hogy a különbség azóta sem csökkent, sőt, az utóbbi években kismértékben még növekedett is.

Sokan szidják őket, pedig rengeteget köszönhet Magyarország a külföldi multiknak


A magyar cégek sokkal kisebbek is. Egy hazai vállalakozásnál átlagosan hárman dolgoztak, míg a külföldi cégeknél 39-en 2015-ben. A nyolc év alatt a hazai átlagos dolgozói létszám nem változott, miközben a külföldi cégeknél a 2008-as 33-hoz képest értékelhető a növekedés.

Látható, hogy a külföldi vállalatok igen komoly hozzáadott értéket teremtenek, ami annak köszönhető, hogy a hazainál fejlettebb technológiát alkalmaznak. Ebből igazán sokat profitál a magyar gazdaság, éppen ezért fontos lenne, hogy az ország tőkevonzó képessége tovább javuljon. Ez a hosszú távú növekedési kilátásokra is kedvező hatással lenne.

Gyengébb beruházási számok


Beruházási arányuk azonban leesett az elmúlt években: 2015-ben már csak 40 százalék volt a részesedésük a külföldieknek, miközben korábban tartósan 50 körül mozgott. A beruházások értékében nem látunk visszaesést, a nominális szinten maradás azonban kevés volt ahhoz, hogy megőrizzék helyüket a nemzetgazdaságban.

Sokan szidják őket, pedig rengeteget köszönhet Magyarország a külföldi multiknak


Miközben jó hír, hogy a magyar vállalatok növelték beruházásaikat - amiben szerepet játszott a Növekedési Hitelprogram -, addig a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait és tőkevonzó képességét tekintve figyelmeztető jel, hogy a külföldi cégek hazai leányai nem tettek így. Az adatok értelmezésekor érdemes figyelembe venni, hogy ez volt az az időszak, amikor az NHP első szakaszában a kkv-k körében kezdett el felpörögni a hitelezés növekedése, miközben a nagyvállalati beruházások még várattak magukra. Elképzelhető, hogy a következő évi adatok már kedvezőbb képet mutatnak a külföldi cégek beruházási aktivitásáról. Szintén közrejátszhat a külföldi cégek alacsonyabb beruházásában, hogy a korábbi időszak nagy feldolgozóipari beruházásai csillapodtak, különösen a domináns járműgyártás területén volt ez egy olyan év, amikor a korábbi óriásberuházások kapacitásfeltöltése zajlott. A következő években kiegyensúlyozottabb lehet a növekedés, ugyanis "a csőben van" több nagy külföldi beruházás.

Németből van a legtöbb



Magyarországon német, osztrák és amerikai vállalatból van a legtöbb. Ugyan a németországi leányvállalatok száma 3250-ről 2930-ra csökkent egy év alatt, arányuk továbbra is 17 százalékos az összes közül, ezzel a leginkább dominánsak a magyar gazdaságban. Az osztrák vállalatok aránya 15,3 százalékos, míg az amerikaiaké 9,1 százalékos.

Hasonló a helyzet, ha árbevétel alapján állítunk sorrendet. A német cégek 13 905 milliárd forintos bevételt értek el, ezzel 30,4 százalékos arányt hasítanak ki az összes bevételből. A második helyen az amerikaiak állnak, 8 152 milliárddal, míg az osztrákok már jelentősen lemaradva, 3 448 milliárddal követik őket. Az első tíz ország 12 ezer céget működtet az országban, ami 70 százalékos részesedést jelent. A top tíz 38 ezer milliárdos árbevétele még ennél is nagyobb koncentrációt jelent, 83 százaléka az egésznek.

A vállalatok számukat tekintve leginkább a nagykereskedelem, az ingatlanügyletek, valamint a kiskereskedelemben ágazatokban meghatározóak.

A legnagyobb árbevétel ugyanakkor nem itt keletkezik, hanem egy olyan ágazatban, ahol nincs is annyira sok külföldi vállalat az országban. Ez pedig a közúti járművek gyártása: 2015-ben itt 7 787 milliárd fontos bevételt láthattunk, amiben kulcsszerepe van a Magyarországon működő nagy autóipar vállalatoknak.

Sokan szidják őket, pedig rengeteget köszönhet Magyarország a külföldi multiknak


A járműgyártás az elmúlt évtized nagy autóipari beruházásainak hatására tört az élre, 2008-2009-ben még csak a 4-5. helyen állt. A járműgyártó cégek az összes árbevételből 17 százalékot hasítottak ki 2015-ben, felülmúlva a nagykereskedelem 14 százalékát. Ezeket az ágazatokat követi a kiskereskedelem, valamint az elektronika. Darabszámát tekintve az elektronika sem emelkedik ki, így itt is erős koncentrációról lehet beszélni, a nagy multik uralják a piacot.

Sokan szidják őket, pedig rengeteget köszönhet Magyarország a külföldi multiknak


Az autóiparban foglalkoztatták a legtöbb dolgozót, 78 ezret abban az évben, második helyen pedig a kiskereskedelem állt, 74 ezerrel, amelytől a harmadik helyen álló nagykereskedelem már jelentősen elmaradt a 45 ezer dolgozójával.

Hogy teljesítünk külföldön?

A hazai irányítású külföldön működő vállalatok száma nem tudott érdemben növekedni: 2015-ben 178 ilyenről tudott a KSH, ami minimális növekedés a 2014-es 176-hoz képest. Ráadásul a 3 875 milliárd forintos árbevétel komoly csökkenés a megelőző évi 4 565-höz képest. A hivatal 2010-ben 167 külföldön működő hazai cégről számot be, 3 290 milliárdos árbevétel mellett. Összességében a külföldön működő magyar leányvállalatok képesek növekedni a bevételt tekintve, ugyanakkor a számok azt is jelzik, hogy az elmúlt években nem sok magyar vállalatnak sikerült ilyen céget létrehoznia.



Címlapkép forrása: Kisbenedek Attila / AFP