Tényleg megérett a felminősítésre Magyarország?

2018.08.08
Portfolio.hu
Augusztus végéig két nagy hitelminősítőnek is lesz lehetősége felülvizsgálni Magyarország besorolását, így esélyünk lehet egy újabb felminősítésre. A napokban ezzel kapcsolatban az MNB alelnöke úgy nyilatkozott, hogy szerinte már megérett rá Magyarország. Szokatlan a küszöbön álló döntésekkel kapcsolatban ennyire egyértelmű nyilatkozatot tenni, a jelek szerint a magyar hatóságok már nagyon várják a kedvező döntéseket.


Az MNB már nagyon szeretné, hogy felminősítsenek



Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten is sor kerülhet - nyilatkozta Nagy Márton, az MNB alelnöke az MTI-nek hétfőn. A hitelminősítőknek évek óta előre leadott menetrenddel lehet csak felülvizsgálni az EU-országok minősítését, erre jövő pénteken a Standard & Poor's, majd augusztus 31-én a Fitch készül. Utánuk novemberben jöhet még egy felülvizsgálat a Moody's szakértőitől.

Nagy Márton szerint a magyar gazdaság fundamentumai már sokkal inkább hasonlítanak a jelenleginél eggyel jobb, "BBB" osztályzattal rendelkező országokéra, azaz Magyarország az újabb felminősítés kapujához érkezett. Ha megtörténne a felminősítés, akkor azzal évek óta nem látott szintre emelkedhetne az ország adósbesorolása, legutóbb 2010 decemberében a Fitchnél volt "BBB" besorolásunk.

Tényleg megérett a felminősítésre Magyarország?
Klikk a képre!


Jövő héten jön az S&P - Mire figyelnek?



Az egyes hitelminősítőknek vannak "vesszőparipáik", mindegyik másra figyel kiemelten. Nagy Márton elmondása szerint a jövő pénteken elsőként megszólaló S&P-nél a bankrendszer értékelése jelenti a szűk keresztmetszetet a felminősítés szempontjából. Elsősorban a nem teljesítő hitelállomány csökkenését, a hitelezési folyamatok fenntartható javulását és a bankszektor külső forrásokra való ráutaltságát tartják szem előtt a döntésnél. Ezekben pedig javultak a magyar mutatók az elmúlt években, a háztartási 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya 2014-ben még 20 százalék felett volt, míg 2018 első negyedévére 6,1 százalékra csökkent. A vállalati hiteleknél szintén markáns a csökkenés, hiszen 17 százalékról 3 százalék közelébe mérséklődött az arány, és mindkét csoportban további mérséklődésre lehet számítani a következő években.

Tényleg megérett a felminősítésre Magyarország?


Az egyetlen probléma csak az, hogy ezek a tendenciák már ismertek voltak idén februárban, amikor legutóbb vizsgálódott Magyarországon a hitelminősítő, és akkor mégsem döntöttek a felminősítés mellett. Azóta csak egy adat jött ki, mely szerint a 90 napon túli NPL-ráta a háztartások esetében a tavaly év végi 7,5%-ról a már említett 6,1%-ra esett az első negyedévben. Akkor a pozitív kilátást azzal indokolták, hogy az egyre erősödő makrogazdasági tényezők a bankrendszert is támogathatják. Kérdés, hogy az azóta látott javulás elegendő-e ahhoz, hogy felminősítsenek minket.

A következő 12-18 hónapban akkor kerülhet sor a felminősítésre, ha a pénzügyi szektorban látott javulás fokozza a hatóságok befolyását a monetáris kondíciókra. Ez például megmutatkozhat a hitelezés további javulásában, a folytatódó gazdasági növekedésben, ami a fizetési mérleg többletével és mérsékelt költségvetési hiánnyal jár

- írták februári elemzésükben a hitelminősítő szakemberei, vagyis csak a távoli jövőre vázoltak fel egy lehetséges felminősítést.

Jó hír, hogy az év eleje óta továbbra is gyorsul a hitelezés növekedése, vagyis ez akár lépésre is sarkallhatja a hitelminősítő szakembereit. Attól egyelőre biztos nem kell tartanunk, hogy a kilátásunkat visszarontják stabilra, ehhez ugyanis az S&P korábbi jelzése szerint arra lenne szükség, hogy továbbra is visszafogott maradjon a hitelezés, romoljanak a pénzügyi kondícióink vagy növekedjen a külső sérülékenységünk.


Min múlhat a Fitch döntése?



Az S&P után két héttel a Fitch szakemberei hozzák nyilvánosságra Magyarországgal kapcsolatos friss véleményüket. Az MNB alelnöke a jegybank szakértőinek vizsgálata alapján azt mondta hétfőn, hogy a cégnél két kulcsfontosságú mutatót néznek a döntés előtt, a nettó külső adósságot és a GDP-növekedés ütemét. Ezek szerinte gyakorlatilag már a "BBB" besorolású országok átlagát közelítik

A két tényezőben bekövetkezett javulás már külön-külön önmagában lehetővé teheti a felminősítést

- tette hozzá Nagy Márton.

Kiemelte, hogy Magyarország nettó külső adóssága az évtized eleji 70 százalék körüli GDP-arányos rekordszintekről mára töredékére, 10 százalék közeli szintre csökkent, és a kedvező tendenciák folytatódásával 2020-ra várhatóan eltűnik. Emellett az ország átlagos GDP növekedése az elmúlt 5 évben fokozatosan emelkedett, a következő években pedig stabilan, 3-4 százalék körül szinten maradhat.

A kérdés itt is az, mennyi ebből az új információ a hitelminősítő számára, hiszen márciusban a Fitch is felülvizsgálta és helyben hagyta a jelenlegi besorolást. A növekedéssel kapcsolatban azt már tavasszal elismerték, hogy a tavalyi 4,2% után 2018-ban is 4% felett maradhat a gazdaság bővülési üteme. A középtávú kilátásokkal kapcsolatban viszont a piaci elemzőkhöz hasonlóan szkeptikus volt a Fitch. Kérdés, hogy ezzel kapcsolatban a mostani felülvizsgálat során tudott-e olyan érveket felsorolni a kormány vagy a jegybank, mely meggyőzte a hitelminősítő szakembereit a növekedés fenntarthatóságáról.

Márciusban a külső adósság további csökkenését és a fizetési mérleg fennmaradó többletét, az erősebb gazdasági növekedést és a potenciális növekedés élénkülését, valamint a GDP-arányos adósság további csökkenését szabták az újabb felminősítések feltételéül. A kilátás rontását pedig az adósság növekedése, valamint a gazdaságpolitikai környezet bizonytalanná válása indokolhatna.


A forint dönthet el mindent?



Egyelőre nem ejtettünk szót a forint utóbbi hónapokban látott gyengüléséről. A magyar deviza ugyan kezd visszakapaszkodni, már 320 körül jár az euróval szemben, de az év elejéhez képest így is 2,8%-os mínuszban van a magyar deviza. Ez elsősorban az adósságra és az inflációra lehet hatással, a legfontosabb kérdés az lesz, hogy a hitelminősítők mennyire ítélik tartósnak a forintgyengülést. Ha hosszabb távon is 325-330-as forintárfolyammal számolnának, akkor az elsősorban az adósságra lehetne hatással a még mindig közel 20%-os deviza részarány miatt.



Az infláció szempontjából fontos kérdés, hogy az S&P és a Fitch milyen áremelkedési pályát vázol fel, illetve azzal kapcsolatban milyen jegybanki válaszreakciókat feltételez. Ha erősödő inflációs nyomással számolnak, akkor az akár az MNB laza monetáris politikáját is próbára teheti.

Az utóbbi években egyébként megszoktuk már, hogy a hitelminősítéseknek nincs igazán komoly piaci hatásuk, a legtöbb esetben a befektetők már előre beárazzák azokat. Most is azt látjuk, hogy a CDS-felárak alapján talán már sokkal magasabbra osztályozza a piac Magyarországot. A leginkább talán a forint árfolyamára lehetne hatással egy esetleges felminősítés, további támogatást kaphatna a magyar deviza korrekciója, feltéve, hogy addig nem árazza be a piac.

Összességében most kicsit nagyobb esélyt látunk arra, hogy az S&P felminősíti Magyarországot a jövő héten, de természetesen nem vehető biztosra. A Fitch esetében az adósság miatt kisebb lehet az esély a felminősítésre. Az mindenesetre érdekes, hogy az MNB alelnöke néhány héttel a döntések bejelentése előtt nyíltan kiállt amellett, hogy már fel kellene minősíteni az országot, ez korábban nem volt gyakorlat. Ez sugallhatja azt, hogy esetleg próbálja felkészíteni a piacot a felminősítésre, vagy akár éppen ellenkezőleg, annak elmaradására, bár hivatalosan egyelőre az MNB sem tud semmit a két hitelminősítő döntéséről, legfeljebb benyomásaik lehetnek az egyeztetések alapján.

A magyar hitelminősítéssel kapcsolatos jóslatokat nehezíti az is, hogy a gyenge pontok leginkább a stock mutatókban (felhalmozódott adósságállomány, tartalék stb.) találhatók, ezek pedig lassabban mozdulnak, mint a flow (hiány, növekedés, infláció stb.) indikátorok. Éppen ezért nehéz megítélni, hogy az előbbiekben megfigyelhető lassú javulás mikor éri el a hitelminősítők ingerküszöbét.