Trükköznek a munkáltatók a minimálbér emelése miatt

2018.02.12
Portfolio.hu
A garantált bérminimummal kapcsolatos intézkedések száma emelkedett, de sokszor nehéz kimutatni, hogy trükköznek a cégek.


Összesen 657 munkavállaló esetében tárt fel szabálytalanságot 2017-ben a munkaügyi hatóság a minimálbér, valamint a garantált bérminimum meg nem fizetése miatt - közölte a Népszava érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az egy évvel korábbihoz képest emelkedett például a garantált bérminimummal kapcsolatos intézkedések száma, ezek az esetek ugyanakkor csupán a munkabérrel összefüggő egyéb szabálytalanságok 10 százalékát tették ki.

Ennél ugyanakkor jóval több dolgozót érinthettek a kötelező a béremelésekkel kapcsolatos szabálytalanságok és trükkök. Ezek tettenérése viszont számos esetben nehéz, kiváltképp, ha - kényszerből vagy félreértésből - a dolgozó is együttműködik a céggel az illegális fizetési konstrukciókban.

A teljes munkaidőben dolgozók részmunkaidőre történő bejelentése például gyakori szabálytalanság, de az esetek döntő többségében a bizonyítás elakad, mivel a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, így magas a látencia - mutat rá a NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése. A másik helyzet, amikor jogsértés ugyan nincs, de mégis kevesebbet visz haza a dolgozó. Például megemelik ugyan a bért, de megszüntetik az addigi cafeteria-juttatásokat. Érkezett olyan panasz is, hogy a munkáltató csak úgy hajlandó megemelni a szakmai minimálbér miatt az alapbért, ha azt az összeget elveszik a mozgóbérből. Ezekben az esetekben a hatóság hatáskör illetve jogsértés hiánya miatt nem tud intézkedni.

A munkaügyi hatóság a tavalyi ellenőrzések során azt ugyanakkor kiemelten vizsgálta, hogy egy adott személyt ugyanabban a munkakörben ugyanazon besorolás szerint foglalkoztattak-e, mint 2016-ban. Ez azért lényeges, mert a cégek gyakran a dolgozók munkakörének módosításával igyekeznek kibújni a tavaly 25, az idén 12 százalékkal megemelt garantált bérminimum megfizetése alól. Ezt ugyanis csak abban az esetben kell megfizetni, ha a dolgozó szaktudást igénylő munkakörben dolgozik. A munkakörök egy részében ugyan törvény írja elő a középfokú végzettséget, ám folyamatosan keletkeznek a versenyszférában olyan munkakörök, amelyek még nem szerepelnek a jogszabályban.