Üzent a Költségvetési Tanács: Ne költse el a tartalékot a kormány!

2018.06.11
Portfolio.hu
A Költségvetési Tanács (KT) ambiciózusnak tartja a jövő évi GDP-növekedési tervet, de ha a hazai fogyasztás növekedése gyors marad és az Európai Unió gazdasági növekedése sem esik vissza jelentősen, akkor teljesíthető - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Kovács Árpád, a KT elnöke azt követően, hogy a tanács megvitatta és elfogadta a 2019-es költségvetés tervezetét. Szerinte ha nem érjük el a 4,1%-os GDP-növekedést, a költségvetés teljesülésével akkor sem lesz baj, hiszen jelentősek a tartalékok. Az unió déli tagállamaival kapcsolatos problémák, a világkereskedelem lassulása és más kockázatok miatt fontos, hogy a tartalékot a jövő év negyedik negyedévéig ne költse el a kormány.


Portfolio: A kormány 4,1%-os GDP-növekedéssel tervezi meg a jövő évi költségvetést, ami jóval magasabb, mint amit a legtöbb elemző vár. Milyen kockázatot jelent a költségvetésre nézve a magas növekedési terv?

Kovács Árpád: A Költségvetési Tanács is ambiciózusnak tartja ezt a számot, de teljesíthető, ha dinamikus marad a fogyasztás növekedése, ezt támogatja a bérmegállapodás is. Az a kérdés, hogy milyen kockázatok jelennek meg. Az egyik a világgazdasági növekedés, az Unió déli államainak válsága, a világkereskedelemben mutatkozó és előre nehezen kiszámítható következményekkel járó feszültségek és ezzel összefüggésben is az energiahordozók, nyersanyagok árainak alakulása. Utóbbiak extrém alacsony szinten voltak, és Magyarország cserearányai folyamatosan felértékelődtek éveken keresztül. Ezek azok a külső kockázatok, amelyek egyelőre - mint a KT dokumentuma jelzi - kezelhető sávban vannak, de itt vannak előttünk.

Belső kockázata a költségvetésnek a munkaerő-ellátottság kérdése, vagyis az, hogy azokhoz az ambiciózus beruházási programokhoz, lakásépítési elképzelésekhez, kormányzati vállalásokhoz, kapacitásbővítésekhez lesz-e ember és tudjuk-e a hatékonyságot javítani. Látható, hogy a foglalkoztatási szint folyamatosan emelkedik, de a munkaerőhiány egyre inkább meghatározza a gazdaság lehetőségeit.


Az alapvető kérdés, hogy a 3%-os potenciális növekedéshez képest a magyar gazdaság mit tud még hozni. Ebben szerepük van az uniós forrásoknak, a cserearányok alakulásának, illetve a világgazdasági hátszélnek. Azt gondolom, hogy Magyarországnak inkább külső kockázatokkal kell szembenéznie.

Üzent a Költségvetési Tanács: Ne költse el a tartalékot a kormány!


Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke interjút ad a Portfolio-nak. Fotó: Szekeres Máté


Külső kockázat az amerikai importvámok, a Brexit kérdése, és az euróövezti országok problémái. Mi lehet a legerősebb kockázat?

A dél-európai államok pályáját gondolom a legnagyobb kockázatnak, nehezen látom át, hogy mit fog hozni az olasz kormányzás folyamata és mi történik Spanyolországban. A Brexitet kevésbé tartom veszélyesnek, mert mind a két fél érdeke az, hogy ez a kérdés megoldódjon. Amerikai vonatkozásokban pedig bízom abban, hogy azok az erőfeszítések, amelyeket Emmanuel Macron francia államfő vezetésével is tesznek, az európaiak és az amerikaiak is végiggondolják, ezek az oldás irányába hatnak.

Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is európai gazdasági kockázatokról beszélt a közelmúltban, és ők egy euróválságot sem zártak ki. Valóban ebbe az irányba haladunk, vagy csak fékeződik kicsit a gazdasági növekedés?

A KT számára rendelkezésére álló elemzések inkább a mérsékelt fékeződésre utalnak. Ugyanakkor az olasz és a spanyol folyamatok egy durvább forgatókönyvet sem zárnak ki, és ne feledjük, hogy Olaszország nem egy Görögország méretű gazdaság. Ha valahol felborul az állami fegyelem, akkor az tönkre tudja tenni a bankrendszert, hiszen az olasz bankrendszer nem igazán áll stabil lábakon. Ennek pedig óriási hatása van az euróra, az Európai Központi Bank ezekre az esetekre különböző forgatókönyvekkel készül.

Remélem, hogy 2019-ben ez a helyzet nem eszkalálódik kezelhetetlenné. De jobb szárazon tartani a puskaport.


Aki hosszú ideig dolgozik ezen a területen, abban van egy belső fék, hogy ne mondjon olyat, amivel árthat. Ne kiabáljon olyan próféciákat, amiket később nagyon megbán. Ugyanakkor nem lehet kincstári optimizmust sem sugározni. A korán elfogadott magyar költségvetés most azt sugallja, hogy bízunk abban, hogy a folyamatok tervezhetők lesznek, ugyanakkor óvatosak is vagyunk. Nem gondolkodunk válságban, és az európai konjunktúra még évekig kitarthat, de kell a biztonság.

Mindezzel együtt az idei 2,4%-ról jövőre 1,8-ra vágnánk a költségvetési hiányt. Egy ilyen világgazdaság környezetben hogyan jöhet össze a csökkenés?

Fontos kérdés, hogy mekkora eltérésnél tartható a költségvetés hiánykritériuma és az államadósság-csökkentés kritériuma. A költségvetésben önmagában is van egy implicit tartalék, nem is kicsi, az 1,8%-ra tervezett hiány és a 3% maastrichti kritérium között jelentős a különbség.

Jövőre a kormány megemelte a tartalékokat, tehát az Országvédelmi Alapot, és rendelkezésre állnak fejezeti tartalékok is. Ez 200 milliárd forint feletti összeg. Mi támogatjuk, hogy ezt az összeget a jövő év negyedik negyedévéig ne költsék el.


A borúlátó prognózis esetén is mind az államadósság-szabály (a GDP-arányos államadósságnak mindaddig csökkennie kell, ameddig az el nem éri az 50 százalékot), mind az egyhuszados szabály (három év átlagában a GDP arányos államadósságnak a 60 százalék feletti része egyhuszadával kell csökkennie) tartható marad, ebből adódóan a Költségvetési Tanács ezt egy konzervatívan tervezett költségvetési elképzelésnek tartja.

Üzent a Költségvetési Tanács: Ne költse el a tartalékot a kormány!


Az elmúlt napokban, ahogy ön is mondta, azt hallottuk a kormány részéről, hogy a tartalék összegét megemelték. Ez azt jelenti, hogy volt egy elképzelés, amely szerint csökkentik az idei évhez képest?

Nem, az általunk véleményezett tervezetben szereplő számokra emeltek rá. A KT-nak - figyelemmel a már említett ún. implicit tartalékokra - eredetileg is az volt a véleménye, hogy a betervezett tartalékok biztonságot jelentenek a makrogazdasági kockázatok kezelésére, de jobb így.

Milyen főbb irányok körvonalazódnak a költségvetésben? Államiberuházás-vezérelt lesz a büdzsé?

A költségvetés nyilván számít a beruházások fenntartására, ezek állami hátszéllel működő beruházási programok. A 2016-os visszaesés után visszakapaszkodott 22%-ra a beruházási hányad. A növekedés motorja egyrészt a fogyasztás, másrészt a beruházások, a külkereskedelem további bővülés várható, de utóbbinak a mértéke nem olyan ütemű, mint ami a korábbi években zajlott.

Olyan programok nyitásáról nincs szó a költségvetésben, ami újabb nagy dobás volna. Értéknek tartom azt, hogy a költségvetés továbbviszi azokat a folyamatokat, amik korábban indultak.


A nyugdíjemelésre megvan a pénz, és annak is megvan a fedezete, ha nyugdíjprémiumot kell fizetni. A jelentős haderőfejlesztésre szintén rendelkezésre áll a pénz, s mindazokra a programokra, amelyeket nevezhetjük "emblematikusnak", mint a családok segítése, a gyerekszületés támogatása.

Mit gondol a korai költségvetésről? Nem kockázatos ilyen "korán" meghatározni a jövő évi folyamatokat?

A késői költségvetésnek az a hátránya, hogy a következő évre való technikai felkészülésnek rövidebb az ideje, így viszont hosszabb. A minisztériumok jobban meg tudják határozni, hogy mit csináljanak, tehát számos előnye van a korai költségvetésnek. És van egy üzenete, hogy ebben az országban rend van és biztonság, nyugalmat sugároz.

A középtávú költségvetési cél teljesülése azonban kockázatokba ütközhet. Ennek kapcsán felmerül az Európai Bizottság két héttel ezelőtt megjelent véleménye, hogy a középtávú célhoz nem közeledünk olyan mértékben, ezért 1 százalékos strukturális kiigazítást is javasolnak. Erről mi a véleménye a KT-nak?

A jelentésünkben szerepel, hogy ajánljuk a kormánynak a strukturális hiányhoz való közeledést, és hogy próbáljanak olyan intézkedéseket tenni, amelyek ennek a célnak a teljesülése felé mutatnak. Hozzá kell tenni, hogy az Európai Bizottság által elindított eljárásnak nincs következménye. A KT helyzeténél, közjogi szerepénél fogva elsősorban arra a két kérdésre koncentrál, aminek van közjogi következménye, ez pedig a deficit és a GDP-arányos államadósság alakulása.

Üzent a Költségvetési Tanács: Ne költse el a tartalékot a kormány!


Konkrét milyen strukturális egyenlegjavító intézkedésekre lenne szükség?

Erre nagyon nehéz válaszolni. Ha a stabilitás és a növekedés egyensúlyában gondolkodunk, akkor a növekedést korlátozó intézkedésekben nem gondolkodhat a KT, elfogadva azt, amit a jelenlegi gazdaságpolitika képvisel. Én inkább onnan közelíteném meg a kérdést, hogy a 4 százalékos növekedés megcélzása, a versenyképesség javítása, hatékonyságjavító intézkedések, az EU-s pénzek felhasználása közben kell a fegyelmet erősíteni.

Mindig van egy csöndes vita, hogy az adósságot gyorsabban csökkentsük-e, kivonjunk-e pénzt a jóléti területekből.


Ezek politikai döntések, ezekben nagyon nehéz állást foglalni. Nominálisan minden területen nő a kiadás, 40 ezer milliárd forint felett lesz a GDP, és maga a költségvetés egy kisebb újraelosztási rátával működik, mint a korábbi években. A csúcs 50% volt, innen ment le 46%-ra a ráta. Látható ebben is egy nagyon óvatos konzervativizmusra való törekvés.

Milyen intézkedéseket kell meghozni ahhoz, hogy tartósan kijöjjön a 4%-os GDP-növekedés, és ne essen vissza 3-ra, a potenciálisra?

Nagyon nagy tartalékot látok a versenyképességben, viszonylag egyszerű intézkedésekkel Magyarország versenyképességi pozíciója lényegesen javult a legutóbbi nemzetközi értékelések szerint. Véges az a pénz, amit gazdaság támogatására fordíthat az ország, tehát a hatékonyság javulására kell koncentrálni. Azt pozitívumnak tartom - és ezt tartani kell -, hogy az állam működési kiadásainak a kézben tartására határozott törekvés van, az állami működés közvetlen kiadásai egyensúlyban vannak.

Nagyon sok függ attól, hogy 2018 milyen év lesz, és valószínűsíthető a 4 százalék feletti növekedés teljesülése. Ez azt is jelenti, hogy jövőre erre újabb 4 százalékot rátenni keményebb dolog. Úgy vélem, hogy a magyar konjunktúra az érett szakaszába lépett.


Viszont többféleképpen lehet tartalékot képezni a nehezebb időkre. Az egyik lehetőség az, hogy az ember pénzt rak el, "spájzol". A másik lehetőség, hogy amit lehet, azt a lehetőségeket kihasználva megépíti - ezt teszi most Magyarország -, és amikor a nehezebb időszak jön, fenntartó jellegű tevékenységeket folytat. Ha a kórház-, úthálózat-, vasút-, városfejlesztéseket most megcsináljuk azt, amire szükség van, az természetesen növeli a későbbi fenntartási költségeket, de ha minőségi jellegű fejlesztés van, akkor megtakarítást is hozhat.

Üzent a Költségvetési Tanács: Ne költse el a tartalékot a kormány!


Akkor nem lesz alacsonyabb hiány a következő időszakban?

A hiány folyamatosan csökken, az államadósság pályája 2020 környékén jóval a GDP 70 százaléka alá süllyed. Az 1,8%-as hiány alapján lehetne nullás költségvetést is csinálni, de kérdés, érdemes-e. A stabilitás és növekedés filozófiába beletartozik az is, hogy két stabilitási kritériumnak megfeleljünk. Az egyik a GDP-arányos adósság csökkenő pályája - ez az alkotmányos kritérium -, a másik az EU-s kritérium az egyhuszados szabállyal és a Maastrichti kritériumrendszerből a 3% alatt hiány tartásával. Ha ezt teljesítjük, márpedig teljesítjük, akkor a KT megmaradva abban a szerepkörben, amire a statútuma szól, elfogadja a költségvetést. Kis túlzással: garanciát kell vállalnunk arra, hogy ez teljesíthető legyen. Az összes költségvetési kérdést ebből a szempontból nézzük, és azért örülök annak, hogy ebben - bizakodásra okot adó és ugyanakkor külső kockázatokkal terhelt - helyzetben nincsenek nagyon súlyos új vállalások, mert kérdéses lenne, hogy azokat miből finanszírozzuk.


(Fotó: Szekeres Máté)