Pénzügyi kisszótár

  • Az aktív vagyonkezelés a vagyonkezelési technikák azon fajtája, amelynek során az alapkezelő minél jobb teljesítmény (hozam) elérésére törekszik, és ennek érdekében egyedi portfóliót állít össze várakozásainak megfelelően. Legfontosabb technikái a piaci időzítés (vedd s tartsd, konstans részvénykitettség, portfólióbiztosítás), a részvényszelekció, a portfólió struktúrájának megváltoztatása (szektorrotáció, iparági preferencia). Ennek ellentéte a passzív portfólió-kezelési technika. Ekkor a vagyonkezelő összeállít egy portfóliót, és annak összetételén jellemzően nem változtat.
  • A befektetési alapkezelő az alap kezeléséért alapkezelési díjban részesül. Minden alkalommal, amikor a letétkezelő kiszámítja a befektetési alap nettó eszközértékét, az alapkezelői díj időarányos részét - napi nettó eszközérték számítás esetén az éves díj 1/365-öd részét - levonja az alap értékéből.
  • A Magyar Állam által kibocsátott, annak visszafizetési garanciáját tartalmazó értékpapír. Fajtáját tekintve két nagy csoportjukat különböztetjük meg, az államkötvényeket és a diszkont jellegű értékpapírokat. Az államkötvények az adott ország tőzsdéin általában automatikusan jegyzésre kerülnek, kamatozásuk - az elvileg teljes garancia miatt - legtöbbször alacsonyabb, mint az egyéb kibocsátásoké.
  • A különböző piacok közt lévő árkülönbözet kihasználása kockázat vállalása nélkül, „ingyen ebéd”. Az egyik piacon vásárolt értékpapír vagy deviza azonnali eladása egy másik piacon az árfolyamkülönbség kihasználásra érdekében.
  • Egy adott időszakban valamilyen tőzsdei termékre kötött üzletek árainak súlyozott átlaga.
  • Az árfolyam megadásának a legkisebb egysége. Egy bázispont a százalékpont egyszázad része (1 bp = 0,01 százalékpont). Banki kamatoknál, kötvényárfolyamoknál és hozamoknál 0,01 százaléknak, devizaárfolyamoknál 0.0001 százaléknak felel meg.
  • Az alapkezelő - vagy az általa kiválasztott vagyonkezelő - felelős az alap portfóliójának kezeléséért. Ez magában foglalja a befektetési döntések meghozatalát és végrehajtását az alap kezelési szabályzatában leírt befektetési irányelveknek és a tőkepiacról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően.
  • A BAMOSZ a hazai befektetési alapkezelők által alapított szervezet, amely képviseli az alapkezelő társaságok érdekeit, támogatja a szakoktatást, Etikai Kódexében szakmai ajánlásokat és normákat fogalmaz meg, közreműködik a szakterületet érintő törvényi szabályozás kialakításában, ügyel a piaci verseny tisztaságára és elősegíti a piac fejlődését.
  • Korlátozott tulajdonviszonyt megtestesítő, a befektetési alap nevében, sorozatban kibocsátott értékpapír. A befektetési jegyek tulajdonosai vagyoni jogokkal rendelkeznek - azaz jogosultak a befektetési alap hozamából való részesedére -, nincsenek azonban tagsági jogaik, így a befektetési alap működését (például a befektetési politika kialakítását) nem befolyásolhatják. Tőzsdén csak a zárt végű alapok jegyei foroghatnak.
  • A befektetési politikát minden egyes kezelt alapra vonatkozólag a kezelési szabályzatban leírtakhoz szigorúan igazodva a befektetési alapkezelő alakítja ki és alkalmazza befektetési döntéseinek meghozatalában. A kezelési szabályzatban bemutatott befektetési politika részletesen leírja, hogy az alap kezelője milyen elvek és stratégia alapján kezeli a befektetők alapban lévő vagyonát.
  • A befektetők védelmét a befektetési szolgáltatással foglalkozó gazdálkodó szervezetek által létrehozott Befektető-védelmi Alap (BEVA) garantálja.
  • Az aktív vagyonkezelők által használt - az adott befektetési alap befektetési politikájának megfelelően kiválasztott - referencia portfólió teljesítményét reprezentáló értékpapír-piaci index vagy indexkombináció, melynek teljesítményét meghaladó hozam elérése az alapkezelő célja.
  • Biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét, matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kockázatvállalás ellenértékét, meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja, és teljesíti a szolgáltatásokat.
  • A blue-chip kifejezés nagy vállalatokra utal, amelyek kiszámítható, stabil növekedéssel és/vagy jelentős osztalékfizetéssel rendelkeznek. A magyar tőzsdén a BUX index értékét alapvetően meghatározó négy részvény, a MOL, az OTP, a Richter és a Magyar Telekom tekinthető blue-chipnek.
  • A befektetési alap saját tőkéjének növekménye egy adott időszak alatt százalékban kifejezve. A bruttó hozam egy olyan, költségektől részben tisztított hozam, amelynél az alap kezelője az alap értékéből már levonta az alap működéséhez kapcsolódó és a kezelési szabályzatban részletesen és tételesen feltüntetett költségeket - így például az alap és letétkezelői díjat, a felügyeleti vagy az alap könyvvizsgálójának fizetett díjakat -, de még nem került levonásra az alap visszaváltásához - azaz a hozam végső realizálásához kapcsolódó - visszaváltási jutalék. Az ügyfelek a költségek levonása utáni nettó hozamot/nettó teljesítményt realizálják.
  • A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, amelyben a tőzsdei részvénypiac legnagyobb forgalmú részvényei találhatók meg. Az egyes részvények indexben betöltött súlya megegyezik az adott részvény piaci értékének (a tőzsdére bevezetett részvények darabszáma és a részvény pillanatnyi árfolyamának a szorzata) az indexben szereplő valamennyi részvény összes piaci értékéhez viszonyított arányával. Az indexbe való bekerülés szigorú szabályokhoz kötött, amit évente kétszer a Budapesti Értéktőzsde Index Bizottsága vizsgál felül.
  • Pénzáramlás, egy társaság pénzáramlásának mérlege. Egy adott időszakban megmutatja, a vállalkozás pénzállományának változását.
  • Előre látható veszteségekre elkülönített pénzösszeg.
  • Az alap kezelője a kockázatok mérséklése érdekében a befektetőktől összegyűjtött vagyont egyszerre többféle típusú és kockázatú eszközbe fekteti. Ennek eredményeként a befektetési alapok portfóliója több tíz, gyakran több százféle eszközből áll.
  • A Budapesti Értéktőzsde által az adott heti kincstárjegy aukciók kiértékelése után számított és publikált index. A DWIX számítása a számítás időpontját megelőző 12 hét diszkont kincstárjegy aukcióin kialakult elfogadott átlaghozamokra és elfogadott mennyiségekre épül, így számítását közvetlenül megelőző időszak hozamai alapján határoz meg egy, az időszakra jellemzőnek tekinthető hozamot, vagyis egy súlyozott átlagként számítódik.
  • Az alap nettó eszközértéke elosztva a forgalomban lévő befektetési jegyek darabszámával. Minden tranzakció ezen az árfolyamon történik. A T napon érvényes nettó eszközértéket a letétkezelő T+1 napon kalkulálja és teszi közzé.
  • Az a jutalék melyet a befektetőtől, befektetési jegy vásárlásakor vonnak le. Százalékos formában, pénzösszegben vagy a ketto kombinációjaként határozzák meg.
  • Olyan vállalatfelvásárlás, melynek során a felvásárló és a felvásárolt vállalat nem működik együtt.
  • A vállalkozás előző években produkált eredménye, melyet nem fizettek ki osztalékként.
  • Olyan befektetési alap, melynek portfólióját értékpapírok (kötvények, részvények, befektetési jegyek, stb.), bankbetétek és egyéb pénzügyi eszközök (például: határidős ügyletek, opciók) alkotják. Az értékpapíralap legkisebb saját tőkéje 200 millió forint lehet.
  • A befektetési jegyekkel kapcsolatos értékpapírmozgások nyilvántartására szolgáló, a dematerializált értékpapírokról és a hozzájuk kapcsolódó jogokról az értékpapír tulajdonosa (befektető/ügyfél) számára vezetett nyilvántartás, amit a bank (értékpapírszámla-vezető) kezel.
  • A dematerializált értékpapírok kibocsátott teljes állományának nyilvántartására szolgáló értékpapírszámla, amelyet a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER) vezet.
  • Amennyiben a befektető két befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapírszámlája között kívánja mozgatni a dematerializált formában létező értékpapírjait, akkor ez egyszerű számlaterhelés és jóváírás formájában, számítógépes jelként történik, amit értékpapírtranszfernek nevezünk.
  • A befektetések diverzifikációja során a befektetésnek az eltérő kockázatot jelentő befektetési eszközök közötti (kötvények, részvények stb.) megosztása, az egyes befektetési eszközök arányának meghatározása.
  • A fedezeti ügylet olyan határidős ügylet, amellyel a befektetési alapkezelő az alap portfóliójában lévő eszköz kockázatát védi ki. Ez lehet például a nemzetközi alapoknál felmerülő devizakockázat, ami az adott devizában kibocsátott eszközök (például részvények) árfolyamértékével megegyező értékű deviza előre rögzített áron történő határidős eladásával védhető ki.
  • Az a befektetési alapot terhelő költség, amelyet az alap a PSZÁF-nak fizet, és amely a nettó eszközérték napi számításakor már levonásra kerül, így a befektetőt közvetlenül nem terheli, de az alap hozamára költségoldalról természetesen hatással van.
  • A sorozatban kibocsátott értékpapírok - így a befektetési jegyek - forgalmazásának módja. A folyamatos forgalmazás során az értékpapír alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egyenlő névértékű értékpapír testesíti meg.
  • A befektetési alapok forgalmazása esetén a forgalmazó által befektetési jegyek adás-vétele során felszámított ügyleti díj.
  • A forgalmazó a befektetési alapkezelő megbízásából ellátja az alap befektetési jegyeinek értékesítését, és értékpapírszámla-vezetőként nyilvántartást vezet a befektetési jegy tulajdonosokról, a befektetési jegyek állományáról.
  • Hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.
  • Ezen a piacon valamilyen jövőbeli szállítási határidőre adhatnak el, vagy vehetnek a befektetők. A határidő általában meghatározott a tőzsdei határidős ügyleteknél (futures), míg a tőzsdén kívüliek (forward) estében nem.
  • A hátralévő átlagos futamidő a kötvények, illetve kötvényekből álló portfóliók esetében, azok kockázatosságának jellemzésére használt mérőszám, amely a kötvényalapok kezelőinek befektetési döntéseinél is fontos szerepet játszik. A piaci kötvényhozamok várható csökkenésekor az alap kezelője növeli, ellenkező esetben csökkenti az átlagos hátralévő futamidőt. Minél nagyobb a hátralévő átlagos futamidő, annál kockázatosabbnak tekinthető az adott kötvény, illetve kötvényportfólió.
  • Azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet.
  • Az azonos kockázatú, de különböző lejáratú hitelpapírok hozamát (belső megtérülési rátáit) mutató görbe.
  • Olyan befektetési alap, amely portfóliójának összetétele az alap működése során megegyezik valamely piaci index (például: BUX, MAX) összetételével. Az indexalapban lévő értékpapírok súlya - az alapkezelő befektetési döntéseinek függvényében - kis mértékben (maximum 5 százalékponttal) eltérhet az adott értékpapír indexbeli súlyától. Az alap lényege, hogy az összetétel egyezősége miatt az indexalap bruttó hozama együtt mozog a mintaként vett index hozamával, így a befektetők hozamvárakozásuk kialakításánál egy meghatározott piac átlagos várható teljesítményét tarthatják szem előtt.
  • Azon intézmények, melyek a befektetőktől előre meghatározott céllal összegyűjtött vagyont kezelnek kollektív portfólióként, a felhasználási cél alapján kialakított befektetési stratégiának megfelelő hozam/kockázat optimalizációs céllal. Kezelésükben összpontosul a vállalati és lakossági szektor megtakarításainak és pénzügyi vagyonának jelentős része, így a pénz- és tőkepiacok kiemelt befektetőiként tartjuk számon őket. Az intézményi befektetők csoportjába a jelenlegi törvényi szabályozás alapján a következők tartoznak: hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, biztosító részvénytársaság, önkéntes- és magánnyugdíjpénztár, Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.
  • Elsődleges nyilvános forgalomba hozatal; a tőzsdére lépő, zártkörű helyett nyilvános formát választó részvénytársaságok részvényeinek kibocsátási folyamata.
  • A kibocsátott értékpapírok egyértelmű azonosítására szolgáló nemzetközi kódrendszer.
  • Nyilvános módon létrehozott befektetési alapok indulásakor ún. jegyzési eljárást kell lefolytatni. A jegyzési periódus alatt a befektetők az alap rendelkezésére bocsátják a törvény által előírt minimális induló saját tőkét. Ha a jegyzés meghiúsul, a befektetők (kamat nélkül) visszakapják a pénzüket.
  • Az elszámolóházak szakosított hitelintézetek, melyek a tőzsdei és tőzsdén kívül kötött pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak. A hazai pénz- és tőkepiacon működő elszámolóház a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER Rt.).
  • A befektetési alapkezelő egy alap indításakor kibocsátási tájékoztatót és kezelési szabályzatot köteles készíteni, és az alap indítása előtt azt a PSZÁF-nak elfogadásra benyújtani. E dokumentumok készítésének célja, hogy a befektetők részletesen megismerhessék az alap befektetési politikáját, az alap működéséhez kapcsolódó díjakat és költségeket, az alap portfóliójában előforduló eszközök napi értékelésének a módszerét, a befektetési alapkezelő és a letétkezelő szervezetét, részletes információkat kaphassanak a befektetés várható előnyeiről és kockázatairól. A kibocsátási tájékoztatót és a kezelési szabályzatot a befektetési alapkezelőnek, illetve a befektetési jegyek forgalmazóinak a jegyzést követő folyamatos forgalmazás során is elérhetővé kell tenni a befektetők számára.
  • A portfólióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 30-70% közötti.
  • Meghatározott szabályok alapján befektetési eszközökbe, tőzsdei termékekbe vagy ingatlanokba történő befektetés céljából, a befektetők általános megbízása alapján, nyilvános vagy zártkörűen létrehozott és a befektetők érdekében működtetett vagyon.
  • A portfólióban lévő részvény-típusú eszközök aránya nem haladja meg a 30%-ot.
  • Egy cég részvényeinek nem stratégiai befektetők kezén lévő szelete. Gyakran az öt százaléknál kisebb pakettek összessége.
  • A letétkezelő - a befektetési alapkezelőtől függetlenül működő hitelintézet - végzi az alap vagyonának, az alap befektetéseit képező értékpapíroknak a nyilvántartását, az értékpapír-tranzakciók könyvelését, a nettó eszközérték meghatározását és ellenőrzi az alapkezelő tevékenységét, a törvények szerinti működést, felügyeli a befektetés-kezelés folyamatát.
  • A letétkezelő a letétkezelői feladatok ellátásáért letétkezelési díjban részesül. Minden alkalommal, amikor a letétkezelő kiszámítja a befektetési alap nettó eszközértékét, a letétkezelői díj időarányos részét - napi nettó eszközérték számítás esetén az éves díj 1/365-öd részét - levonja az alap értékéből.
  • Olyan értékpapír, amely a piacon kellő forgalommal bír, igény esetén könnyen, jelentősebb árfolyamveszteség nélkül eladható.
  • A pénzpiaci alapokon belül azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 3 hónapot.
  • A befektetési alap likvid eszközökből álló, százalékban kifejezett része. A hatályos törvényi szabályozás szerint kötelezően előírt, egységes likviditási hányad nincs, az alap kezelőjének azonban a kezelési szabályzatban meg kell jelölnie, hogy az adott alap esetében mekkora minimális likviditási hányadot tart fenn.
  • A MAX az egy évnél hosszabb hátralévő lejárati idejű Magyar Államkötvények indexe, ezek árfolyamváltozásait mutatja. Az egyes államkötvények indexben elfoglalt súlya az aukciókon értékesített mennyiségüknek megfelelő. Mivel a MAX az egy évnél hosszabb lejáratú államkötvények piacának átlagos árfolyamváltozását mutatja, a befektetési alapok teljesítmény mérésében az indexet a kötvényalapok benchmark-jaként használják.
  • A MAX Composite a MAX és az RMAX piaci súlyai által képzett átlaga. Az index a kötvényalapok teljesítmény mérésében az egyik leggyakrabban használt benchmark, mivel az index egy mutatószámban összegzi az elsődleges forgalmazói körben szereplő Magyar Államkötvények és Diszkont Kincstárjegyek árfolyamalakulását, vagyis az állampapírpiac egészét jellemző index.
  • Mind a befektetők egyedi értékpapír adásvételeinél, mind a befektetési alapoknál érvényesül az az elv, hogy amennyiben egy befektetés nem ér el egy bizonyos minimális tőkenagyságot, a befektetéshez kapcsolódó költségek annyival csökkentik a befektetés hozamát, hogy az elveszíti a versenyképességét.
  • A nettó eszközérték a befektetési alap portfóliójának az alapot terhelő költségekkel csökkentett értéke. Kiszámítása során a letétkezelő a kezelési szabályzatban foglalt szabályok szerint értékeli az alap portfóliójában lévő eszközöket, levonja az alapot terhelő költségeket (alap- és letétkezelői, felügyeleti díj stb.) és figyelembe veszi az alap követeléseit (ilyen az eladott értékpapírok még be nem folyt ellenértéke) és kötelezettségeit.
  • A befektetési alap nettó hozama a bruttó hozam csökkentve az alap visszaváltási jutalékával.
  • Határozatlan időre létrejött befektetési alap, amely visszaváltható befektetési jegyeket bocsát ki folyamatos forgalmazás keretében. A befektetési jegyek bármikor visszaválthatók - a forgalmazó törvényileg kötelezett a jegyek visszavásárlására.
  • Azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az 1 évet. Általánosságban, a nemzetközi értelmezés szerint pénzpiaci eszköznek minősülnek az éven belül lejáró, vagy bármilyen tartamú változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények), valamint az éven belül lekötött, illetve nem lekötött banki betétek.
  • A PSZÁF az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosítási Felügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet egyesülésével 2000 áprilisában létrejött felügyeleti szerv, amelynek feladata a teljes pénzügyi szektor működésének törvényességi felügyelete. A PSZÁF - a letétkezelő mellett - biztosítja a befektetési alapkezelés piacának törvényi szabályozásnak megfelelő biztonságos és átlátható működését.
  • Különféle befektetési eszközökből álló vagyontömeg.
  • Az a tevékenység, amelynek során a befektető meghatározott eszközei azzal a céllal kerülnek a portfólió-kezelési tevékenységet végző szervezet rendelkezése alá, hogy egyedi módon, a befektető által adott megbízás alapján befektetési eszközökbe fektesse és kezelje a befektető javára olyan módon, hogy a befektető a megszerzett befektetési eszközökből eredő kockázatot és hozamot közvetlenül viseli.
  • A portfólióban lévő részvény-típusú eszközök aránya 70-90% közötti.
  • Az RMAX a rövid lejáratú állampapírok átlagos piaci árfolyamváltozását jelző index, amely a pénzpiaci alapok teljesítményének megítélésekor használható benchmark/referenciaindex.
  • A rövidített tájékoztató szerepe arra szolgál, hogy a kibocsátási tájékoztató, illetve az alapkezelési szabályzat helyett egy rövid, lényegre szorítkozó információs anyag álljon a befektető rendelkezésére. A rövidített tájékoztatóra vonatkozó követelményeket a Tpt. tartalmazza, nem tartalmazhat 15 hónapnál régebbi adatokat.
  • Azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfólióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1-3 év.
  • Olyan származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.
  • A portfólióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90%-ot.
  • (Tpt) A 2001. évi CXX. számú törvény a Tőkepiacról. Ez a törvény tartalmazza mindazokat az alapvető szabályokat, amelyek a befektetési alapok létrehozásával és működtetésével kapcsolatosak.
  • Egy adott vállalat részvényeinek darabszáma szorozva egy részvény árával
  • A befektetési jegyekkel és más értékpapírügyletekkel kapcsolatos pénzmozgások nyilvántartására szolgáló, a forgalmazó vagy a befektetési szolgáltató által vezetett korlátozott rendeltetésű számla.
  • Visszaváltási jutalék terheli a befektetőt, ha befektetési jegyeit visszaváltja, azaz pénzzé teszi befektetését. Az eladási jutalékhoz hasonlóan százalékos formában, fix pénzösszegben vagy a kettő kombinációjaként is meghatározható.
  • Részvények/tőzsdék esetén a változékonyság, egyben a kockázat mérőszáma. Nagy volatilitású részvény/piac az, melynek árfolyama, értéke ingadozó, ellentétes irányú, hirtelen mozgások jellemzik. Kötvények kamatláb-érzékenységére is használják a kifejezést.
  • A zárt végű alapokat előre meghatározott futamidőre hozzák létre. Az alapok által kibocsátott jegyek (előre meghatározott mennyiség) a futamidő alatt nem visszaválthatók, a jegyzési időszak lezárását követően értékesítésük tőzsdei forgalomban történhet, amennyiben az alap nyilvános alapként működik.