Elérkezett a kötvények ideje
Nulla százalék körüli hozamkörnyezetben érthetően nem volt túl nagy érdeklődés a kötvények iránt. Az infláció megjelenésével azonban a kötvényhozamok is jócskán megemelkedtek, de a pozitív reálkamat elérésétől még távol vagyunk. A novemberi infláció 22,5 százalék volt éves alapon, ezt a szintet utoljára 1996-ban láthattuk Magyarországon, igaz, akkor már a 31 százalékos 1995. évi csúcsról épp csökkenőben volt a trend. Az infláció lassulására 2023 második negyedévében lehet csak számítani.
Intézmények számára az állampapírokon elérhető hozam egyéves futamidő esetén 13,9, míg a tízévesnél 8,6 százalék. Az idei évben az éven túli kötvények mínusz 14,6 százalékos teljesítményt nyújtottak az átértékelődés következtében, de mint minden befektetést, ezt is hosszú távon érdemes értékelni.
Akik október közepén mertek vásárolni a hosszú kötvényekből, azok profitáltak a novemberben elkezdődött erősödésből, két hónap alatt akár 11 százalék hozamot elérve.
Az államkötvényeken kívül egyre vonzóbbá válnak a vállalati kötvények, amelyek attraktív hozamokat kínálnak, hiszen a kockázati felárat beszámítva jócskán meghaladják a biztonságosabb állampapír hozamát. Sok vállalat a banki hiteleken kívül a piacról finanszírozza magát kötvények kibocsátásával. A bizalmat, a kockázatot, valamint azt, hogy kevésbé likvid papírokról van szó, a kibocsátónak felárakban meg kell fizetnie, tehát a befektető joggal vár hozamprémiumot. Azonban a globálisan érzékelhető gazdasági lassulásban és soktényezős bizonytalanságban figyelni kell a vállalat kockázati besorolására, ratingjére, hiszen az ad egy képet a vállalat stabilitásáról, illetve megmutatja, hogy befektetésre ajánlott kategóriába tartozik-e.
A forintban denominált állampapírokon és a vállalati kötvényeken kívül más devizában kibocsátott kötvényekkel (például euróban vagy dollárban) a papír hozamán felül további hozamot nyerhetnek a hazai befektetők, ha a devizakockázat ellen védekeznek.
A forint kitágult kamattartalmának köszönhetően a deviza visszafedezésével akár plusz évi 11 százalék lehet a hozam, nem volt ritka az összességében közel 20 százalékos megtérülés sem a közelmúltban.
Ilyen attraktív hozamokat biztosítottak például a bankpapírok is, hiszen egy EU-s szabályozásnak megfelelve a bankok kötvénykibocsátási kényszerben voltak, így befektetői szempontból igen kedvező hozam mellett tudtak nemzetközi MREL-kötvényekkel megjelenni. A magyar szereplők közül az Erste, a Raiffeisen és az OTP is bocsátott ki MREL-kötvényt.
A jelenlegi hozamkörnyezetben, valamint a fundamentumok javulása melletti hozamcsökkenés következtében a kötvénybe történő invesztálás joggal lehet a jövő év sikerterméke, ezáltal kedvező alternatívát kínálva a részvények mellett.