Nem várható nagy olajárrali az idén
Nagy emelkedéssel kezdte az évet az olaj árfolyama: január 3-án, miután az Egyesült Államok likvidálta az iráni katonai vezetés egyik kulcsfiguráját, Kászim Szulejmánit, az északi-tengeri Brent árfolyama csaknem 4 százalékkal ugrott feljebb, az amerikai WTI-é pedig 3 százalékkal. A közel-keleti konfliktus esetleges eszkalálódása ráadásul nemcsak a fekete arany kitermelését, hanem a fogyasztókhoz való eljuttatását is veszélyezteti, hiszen Irán és Omán között húzódik a Hormuzi-szoros, amelyen naponta több mint húszmillió hordónyi olajat hajóznak át.
Az amerikai–iráni konfliktus az előttünk álló hónapokban is okozhat még néhány rövid távú olajár-emelkedést, tartósan viszont nem várható a jelenleginél sokkal magasabb olajár, hiszen mind a keresleti, mind a kínálati oldalon több olyan tényező azonosítható, amely inkább a stabil, sőt akár az alacsonyabb árak irányába mutat. A keresleti oldalt az indiai gazdaság lassulása, illetve a gyártóipar energiahatékonyságának jelentős javulása befolyásolja, mindezek miatt az elemzők az idén, 2014 óta először, 1 százalékosnál is kisebb keresletbővüléssel számolnak. Ami a kínálatot illeti, a kőzetrepesztéses olajkitermelés technológiájának gyors fejlődése lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok rendkívül gyorsan és alacsony költségekkel növelje a kitermelését.
Az utóbbi tíz évben Amerika olajtermelése több mint duplájára nőtt, és mostanra meghaladja a napi 12,5 millió hordót, amivel az ország évtizedek óta először nettó olajexportőrré vált. Jelentős kínálati tartalékkal rendelkeznek az OPEC-országok is, amelyet az elmúlt három évben – az Egyesült Államok olajtermelésének növekedésével párhuzamosan – csökkentettek. Az olajpiaci fundamentumok mellett a spekulánsok pozicionáltsága is arra utal, hogy nincs nagy tere a további áremelkedésnek: a kereskedők az elmúlt negyedévben jelentős spekulatív vételi pozíciókat építettek ki, amelyeknek további növelésére már csak mérsékelten marad lehetőség.