Fordítva hajtunk az autópályán? Míg világszerte nőnek a kötvényhozamok, idehaza óriási esésen vannak túl

2026.06.17
Andreskó Mária vezető portfóliómenedzser, Generali Investments CEE Magyarországi Fióktelepe

A hazánkban kibontakozott kötvénypiaci trend - azaz, hogy a kötvényhozamok fokozatosan mérséklődnek - hosszútávon velünk maradhat, amennyiben megfelelünk az eurózónához való csatlakozás kritériumainak. A feltételeknek való megfelelés azonban nem lesz egyszerű, ezért egy enyhe volatilitás fennmaradhat.

A hazai kötvénypiac kapcsán az elmúlt hetekben kicsit úgy érezhettük magunkat, mintha az autópályára fordítva hajtottunk volna fel és szembe megyünk az autóáradattal. Míg világszerte kamatemelésekre, magas és növekvő hozamkörnyezetre, az infláció gyorsulására lehet számítani, addig Magyarországon normalizálódni látszik az infláció, a kötvényhozamok óriási esésen vannak túl, a jegybankunk pedig ugyan óvatosan, de kamatcsökkentésekbe kezdhet.

Kedvezően alakult a májusi infláció idehaza

A hazai (májusi) inflációs adat jelentősen elmaradt a piaci várakozástól, 2,2 százalék várt szinthez képest az éves árindex 1,8 százalékra süllyedt. Ez a meglepetést okozó, vártnál alacsonyabb pénzromlás vélhetően segíti a hazai monetáris tanács tagjait a kamatcsökkentés folytatásában, hiszen az infláció várható gyorsulását követően is a ráta a jegybanki tolerancia sávban, a célérték alatt marad 2026-ban. 

A kedvező árindex-változáshoz hozzájárult az erős forint, az élelmiszerek árcsökkenése és a szolgáltatások mérsékeltebb átárazódása is.

A jövőképet árnyalja és felfelé mutató kockázatot jelent ugyanakkor az iráni háború esetleges elhúzódása és a hazánkban bevezetett különböző, árat befolyásoló intézkedések, ársapkák kivezetése. 

Jegybanki vélemények szerint, az árrésstopok régóta velünk vannak, hozzájuk szoktak már a piaci szereplők, így kivezetésüknek már nem lesz mérhető hatása az inflációra.

A választásokat követően tartósan és erőteljesen csökkent az országkockázati prémiumunk is, március közepe óta a hozamgörbe több mint 2 százalékkal tolódott lefelé. Kiemelve a 10 éves futamidejű kötvényünket, elmondhatjuk, hogy három hónap alatt 15  százalék extra árfolyamnyereséget tudhat magáénak az a befektető, aki ilyen kötvényt tartott a portfóliójában. 

Minél hosszabb lejárattal rendelkezik egy kötvény, annál kockázatosabb, ám a hozamcsökkenés a hosszú kötvények esetében fejti ki a legnagyobb pozitív hatást.

Kétszer is csökkentette az állampapírok kamatát az ÁKK 

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 1 hónapon belül másodszor csökkentette a lakosság kedvenc fix kamatozású kötvényének kamatszintjét lépésenként 50 bázisponttal, 7 százalékról 6 százalékra, de még így is jelentős pozitív reálkamatra számíthat a befektető. A lakossági kamatok is árulkodnak a hozamcsökkenő trendről.

Tehát a javuló makró képünk valószínűsíti, hogy a túlzottan magas alapkamatunkat a jegybank több, legalább 25 bázispontos lépéssel fogja havonta csökkenteni, hiszen 

  • az infláció stabilan alacsony, 
  • valamint a hazai fizetőeszköz túlzottan erős, 

ami káros az exportra termelő cégek számára, és ezért gátat szabhat a növekedésnek. 

A piaci árazások értelmében az alapkamat akár 5 százalék közelébe mérséklődhet év végéig a jelenlegi 6,25 százalékról.

A forint az euróval szemben 3 hónap alatt 11 százalékkal erősödött, aminek legfőbb oka, hogy a Tisza-kormány 2/3-os többséggel tudott nyerni a választásokon és így valószínűsíthető, hogy az Európai Uniós forrásokat haza fogja tudni hozni, illetve ami további erős lökést jelentett a hazai fizetőeszközünknek, hogy 2030 után reális várakozás az eurózónához való csatlakozásunk, amit az ERM II-be való belépés előz meg. 

Hogy ennek megfeleljünk, stabilan kell tartani a forintot, de - a környező országok példájából okulva - nem mindegy, milyen szinten stabilizáljuk, hiszen  a túlzottan erős forint visszafogná a növekedést az euró bevezetését követően.

Az iráni háborúval kapcsolatban érkező pozitív hírek globális jó hangulatot okoznak, ami tovább erősíti a forintot. A túlzottan magas kamattartalom miatt a külföldi befektetők számára is kedvező célpontot jelent a forint és a forintban denominált eszközök köre. 

Tehát ha csak az említett okokat nézzük, az MNB-nek mielőbb lépnie kellene, csökkentenie kell az irányadó kamatot, ami gyengíteni fogja hazai fizetőeszközünket. 

Egy 25 bázispontos vágást már beárazott a piac, ezért, ha az első lépés ennél nagyobb mértékű lesz, akkor annak vélhetően érezhető hatása lesz a forint árfolyamára.

Ellentétes a helyzet a nagyvilágban

Ezzel szemben, mit látunk most Európában? Közel három év után az EKB első szigorító lépését hajtotta végre, a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatát, amely tendencia tovább folytatódhat. A szigorítás fő oka az inflációs kockázat volt, amely a közel-keleti válság elhúzódásának a következménye. Félő volt, hogy az energia- és nyersanyagárak elszabadulhatnak. 

Felfelé mutató kockázatok láthatóak az infláció esetén, míg a növekedés tekintetében lefelé mutatnak a kockázatok.

A német 10 éves kötvény 3 hónappal korábbi szintekre mérséklődött a napokban, azonban május vége felé megközelítette a 3,2 százalékos hozamszintet.

Az amerikai infláció éves összehasonlításban 4,2 százalékra nőtt májusban, ami inflációs kockázat és az esetleges kamatcsökkentő lépéseket teljesen kiárazta, sőt a piaci szereplők már kamatemelést áraznak. 

Amennyiben nem gyorsul tovább az infláció, akkor a FED új vezetése vélhetően nem emeli meg az alapkamatot, hiszen a jelenlegi magas szintet többször kritizálta Donald Trump amerikai elnök is. A 10 éves kötvény hozama május második felében 4,7 százalékig emelkedett az iráni háború által keltett negatív hangulatot tükrözve, ami a béketárgyalás pozitív híreire 4,4 százalékra süllyedt napjainkban.

Összességében elmondható, hogy világszerte emelkedtek a kötvényhozamok, s inkább emelik a kamatokat a nagy jegybankok (EKB, BoJ), a pozitív reálkamat összesorvadt, vagy teljesen eltűnt, míg hazánkban jelentősen csökkentek a hozamok, úgyhogy a magas reálkamat fennmaradt. 

A hazánkban kibontakozott kötvénypiaci trend - azaz, hogy a kötvényhozamok fokozatosan mérséklődnek - hosszútávon velünk maradhat, amennyiben megfelelünk az eurózónához való csatlakozás kritériumainak. A feltételeknek való megfelelés azonban nem lesz egyszerű, ezért egy enyhe volatilitás fennmaradhat.