Termőre fordulhatnak a japán reformok

2019.06.28
Vg.hu cikk, Vörös Benedek a Generali Alapkezelő kiemelt portfólió menedzsere

Az Abe Sindzó vezette japán kormány „három nyíl” reformcsomagjának első két eleme, a világszerte úttörőnek számító monetáris lazítási politika és az expanzív fiskális politika széles körben ismert. A harmadik elem – amely az ország vállalatirányítási rendszerének átalakítását célozza – egyelőre sokkal kevesebb figyelmet kap. Ez azonban a nem túl távoli jövőben megváltozhat. Egyre több jel utal ugyanis arra, hogy jelentős és befektetői szempontból rendkívül pozitív változások indultak be a vállalati szektorban. Ennek egyik markáns jele, hogy a korábban bennfentes öregfiúk klubjaként működő menedzsmentek és igazgatótanácsok összetétele átalakulóban van, egyre több nő és független, külsős tag kap bennük helyet.

Míg 2014-ben a nagy tőzsdecégek harmadának sem volt minimum két külsős igazgatósági tagja, addig ez az arány 2018-ra 92 százalékra nőtt. A nagy belföldi intézményi befektetők is egyre gyakrabban vonják kérdőre a menedzsmentet. A változó időket mutatja, hogy ma már az 1400 milliárd dollárnyi vagyonnal rendelkező japán állami nyugdíjalap is megköveteli vagyonkezelőitől, hogy a közgyűlési szavazataikat hozzák nyilvánosságra és indokolják meg.

A javuló vállalatirányítási sztenderdeket a számok is alátámasztják: a japán vállalatok sajáttőke-arányos megtérülése (ROE) évtizedek óta jóval a globális átlag alatt alakult, de az olló látványosan zárulóban van, miután Japán 2012 óta megduplázta a ROE-jét, csaknem 10 százalékra. Ezzel párhuzamosan a részvényeseknek juttatott kifizetések az elmúlt öt évben megduplázódtak. A javuló vállalatirányításhoz – egyelőre – kedvező árazás társul, köszönhetően annak is, hogy a külföldi befektetők a kereskedelmi háború következményeitől tartva nettó eladók voltak az elmúlt évben.

Az MSCI japan index 13,5-es P per E rátán kereskedik, ami jelentős diszkont az MSCI World 18 fölötti mutatójához képest. Ha a G20-aknak sikerül érdemi előrelépést elérniük a kereskedelmi háborúban, akkor a befektetők visszatérhetnek, és a japán részvénypiac nagy felértékelődés előtt állhat.

Tovább a cikkhez>>