Mire készülhetünk 2025-ben a kötvénypiacokon?

Amerika tovább robog, az európai gazdaság pedig jövőre is csak visszafogottan tud majd növekedni. Milyen trendekre érdemes számítani a kötvénypiacokon 2025-ben?

Nagyon sok hazai befektetőt foglalkoztat, hogy mire számítson 2025-ben, mibe fektesse megtakarítását, amely valamelyest kompenzálni tudja az elmúlt években elszenvedett pénzromlás hatását. Ehhez először tekintsünk körbe a világban, amely a tőke- és kötvénypiaci mozgásokra adhat magyarázatot. 

Mozgalmas lehet az év a kötvénypiacokon / Fotó: Shutterstock

Amerika vezet a növekedés terén

2024-ben egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a globális inflációs nyomás mérséklődött, lehetővé téve a világ központi bankjai számára, hogy hozzákezdjenek a monetáris politika enyhítéséhez. Jellemzően a piaci várakozásnak megfelelően, az infláció visszatér a jegybanki célhoz, a gazdaság pedig lassan növekszik alacsony és stabil munkanélküliségi ráta mellett, ami lehetővé teszi a központi bankok számára, hogy tovább csökkentsék a kamatokat az úgynevezett semleges szintre. A gazdaság élénkítéséhez alacsonyabb kamatkörnyezetre lenne szükség, hogy a recessziós félelmek ne váljanak valóra, azonban az infláció újbóli begyorsulásának a félelme óva inti a jegybankokat a túlzott, gyors ütemű kamatcsökkentés végrehajtásától. Ennek következtében a jelenleg még mindig magasnak mondható kamatkörnyezet vélhetően tartósabban velünk marad, mint ahogy azt elsőre gondoltuk volna.

A fogyasztás szilárd, a termelékenység tovább növekszik, a hitelciklus támogató, és valószínűleg az adócsökkentések támogatják majd a beruházásokat. Újabb bizonytalansági faktor Trump választási kampányában elhangzottak mennyire fognak megvalósulni, így többek között 

• a geopolitikai kérdések megoldása, 
• dereguláció, 
• adócsökkentés kiterjesztése, 
• vámok kivetése, 
• meghirdetett külpolitika, 
• bevándorlás leszabályozása. 

A tényleges lépések meghatározóak lesznek, illetve kritikus kérdés, hogy a recesszió elkerülhető e.

Az amerikai rövid távú kamatlábakra vonatkozó piaci várakozások kockázatát az új Trump 2.0 politikájának infláció gerjesztő hatása okozza, amely a szigorított bevándorlás, vámok és adócsökkentéseknek tudható majd be, ha egyáltalán megvalósul. A hosszabb lejáratú kötvényhozamok emelkedhetnek az inflációs kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság következtében, valamint a költségvetés hiánya miatt, hiszen a bezengett adócsökkentések a költségvetési kilátások további romlásához vezetne.

Amerika gazdaságával szemben áll a politikai (német, francia) és kereskedelmi bizonytalanságok által megterhelt euróövezet gazdasága,

amelyben 2025-ben csak enyhe fellendülés várható. 

Az új kínai politikai intézkedések segítenek enyhíteni az ingatlanválság, a lassú fogyasztás és a fenyegető kereskedelmi kockázatok okozta hatást, de egyelőre nem érik el a robusztus fellendüléshez szükséges mértéket.

Összességében a gazdaság élénkítése céljából globális jegybanki kamatcsökkentés valószínűsíthető, ha az infláció stagnál, vagy tovább mérséklődik, amely a kötvényhozamokat mérsékeltebb szintre tolhatja élénk volatilitás mellett a fent említett kockázatok tükrében.

A magyar gazdaság nincs túl jó formában – mi várható a kötvénypiacon?

Itt kanyarodnék vissza a magyar gazdaság helyzetére és főként a hazai kötvénypiacra. A nemzetközi hangulat minden esetben hatást gyakorol a hazai kötvénypiacra, szinte leköveti azt. Azonban vannak magyarspecifikus hatások, melynek következtében időlegesen eltérhet a magyar kötvénypiac a nemzetközi mozgásoktól. A magyar gazdaság teljesítménye messze elmarad a fejlett piaci gazdaságokétól, hiszen a harmadik negyedévben 0,8 százalékkal esett vissza a bruttó hazai termékünk éves összehasonlításban, valamint az infláció a várakozásoknak megfelelően 3,7 százalék (év/év) volt novemberben. 

A gazdaság felpörgetése céljából több intézkedést hatályba helyeztek a közelmúltban, amely az építőipar élénkítése irányába mutat és növeli a fogyasztást. Ilyen például a lakhatási válság kezelése céljából beindított 200 milliárd forintos lakásfejlesztési tőkeprogram, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentes felhasználása akár lakásfelújításra, vagy vásárlásra, vagy hiteltörlesztésre. Ez utóbbi további áremelkedést generál az ingatlanpiacon és a szolgáltatások terén, elveszítve azt az előnyt, hogy adómentesen jutunk az idő előtt felvett nyugdíjmegtakarításunkhoz. A kormány 300 milliárd forint önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás felhasználásával számol, ami azt jelenti, hogy többségében államkötvényeket tartó nyugdíjpénztárak a tőkekivonás következtében állampapír eladására kényszerülnek. 

A várható kötvényeladási nyomást ellensúlyozva a kormány az állampapír vásárlását kívánja serkenteni, oly módon, hogy a bankoknak és biztosítóknak lehetőséget kínál az extraprofit adó csökkentésére, ha jelentős mértékű hosszú lejáratú kötvényt vásárolnak. Ez azt jelenti, hogy az intézmények kötvény vásárlási kényszerben vannak, melynek hatására a hozamok tovább mérséklődhetnek, amíg a szükséges kötvényállomány megvásárlásra kerül.

Tehát összességében a bizonytalanság továbbra is velünk marad, sok a kérdés a jövőt illetően, így globálisan nagyobb volatilitásra lehet számítani a makrogazdasági hatások kapcsán a kötvénypiacon.